15. fejezet

Sziasztok. Hozzáfűznivalóm nincs a fejezethez. A kommenteken nem csodálkozom. Kellemes olvasást! 

Stefii: Hihih... :D Köszönöm! :D 
Henikee: Köszönöm szépen! :D 
Izii: Sokáig fogja bírni azért az eddigiekhez képest! Hát igen, a rajongók már csak ilyenek. Köszönöm! :D 



A menedzser.

Másnap reggel kicsit kómásan de sikerült felkelnem. Harryvel sokáig voltunk együtt, és elég kevésnek éreztem azt az alvást amit produkáltam. A telefonom megnéztem az időt, de csak egy csomó nem fogadott hívás fogadott anyutól. Gyorsan megkerestem a számot, a készüléket a fülemhez tettem, visszadőltem és lehunytam a szememet.

- Kicsim aggódtam. - mormolta anyu megkönnyebbültem.

- Bocsi, csak későn értem haza, és eléggé fáradt vagyok. - morogtam.

- Gondolom. De mesélj nekem egy kicsit. Ki is ez a Harry?

A szemeim azonnal kipattantak.

- Hát te ezt honnan tudod? - ültem fel.

- Internet, és nem egy újság fogadott reggel.

- Baszki. - morogtam. - hát Niall bandatársa, és nagyon jó fej.

- Boldog vagy vele? - tette fel a kérdést.

- Igen. - válaszoltam mosolyogva.

- Akkor nem bánom, de ha erre jártok, hozd haza! - kuncogott.

- Anyu. Most megyek. Szia.

- Vigyázz magadra. Szia.

Letettük, én pedig mosolyogva huppantam vissza. Kimásztam az ágyból, és csak nagyot nyújtózkodtam. bementem a fürdőbe ahol felvettem a cicanadrágot, és egy ruhát, majd a hajamat kifésültem. A telefonommal a kezemben indultam meg lefelé. Lent hangos kiabálás fogadott. Összeráncolt homlokkal léptem be a nappaliba, ahol éppen Harry ordítozott valakivel.

- Ne akard megszabni mit teszek. - kiabálta.

Én csak pislogtam.

- Csak hogy megjöttél. - morogta felém a pasas.

- Őt hagyd ki ebből. - morogta Niall.

Én még mindig nem tudtam mit mondjak.

- Jobb ha hazamész. - morogta rám az idegen.

- Maga meg ki? - nyögtem ki.

- Az aki most azonnal haza fog téged küldeni. - morogta rám.

- Mondom fogjad be. - Harry ökölbe szorította a kezét. - Ő nem megy sehová sem.

- Valaki elmondaná mi ez az egész? - kérdeztem egyre ingerültebben.

Az a valaki hozzám vágott egy újságot, én pedig fogtam és kinyitottam. A címlapon ott virított a képünk, mikor a munkahelyemen volt, és megcsókolt. Elmosolyodtam. Elolvastam a többit is amit írtak.

"Harry Styles becsajozott, és a választása egy meglehetősen furcsa lányra esett."

- Furcsa? - néztem fel.

- Ez a baja ennek a hólyagnak. - morogta Harry, de nem nézett rám. - Az a baja, hogy nem vagy elég idős, és nincs elég hírneved.

- A banda az első, és ha még többet akartok akkor fel kell csípned valakit aki menő. - mutatott rám.

- Neki van neve is. Aileen. - kiabált Niall.

Meglepődtem, hogy ilyen erőszakos, de jól esett, hogy miattam ilyenek.

- Nem megy el. - morogta Harry. - Nem fogom miattad elcseszni magam. Anyám már így is pikkel rám. Nem kell, hogy még te tedd tönkre amit eddig felépítettem. És Aileen nem megy el.

Egyre jobban dudorodott ki Harry ütőere. Megtorpantam. Az a valaki csak pufogott majd trappolva elhagyta a házat, és csak úgy csattan mögötte az ajtó, én pedig összerezzentem. Döbbenten figyeltem a srácokra.

- Oké... - mondtam. - Most szépen leülünk és elmeséltek nekem mindent töviről hegyire.

Végig higgadt voltam. Leültem a fotelbe a srácok pedig a kanapéra.

- Ez a hólyag azért jött ide, mert meglátta az újságokat, és azt akarta, hogy szakítsak vele, mert árt a csapat imidzsének. - macskakörmözött a levegőben Harry. - Mert Danielle táncos, Eleanor pedig modelkedik, de a picsát érdekel ez? És nem...

- Oké nyugi. - mosolyogtam. - Köszi, hogy megvédtetek.

- Mi lenne ha húznánk az agyát? - kacérkodott Harry.

- Akkor azt fogja csinálni mint velem. - sóhajtott Niall.

- Mit tett veled? - döbbentem le.

- Ki akart tenni a bandából, mert nem tudok énekelni, meg miegyéb. De a rajongók megvédtek, mert a srácok is beolvastak neki, hogy ha kitesz, a többiek is kilépnek. Elég vicces volt, ez a rész, de a többi nem. Olyanokat tett mint pl lehalkította a mikrofonom, de ekkor Louis odaadta az övét.

- És ugyan ezt megtenné veled is? - néztem Harryre.

- A szart tetszi meg. - morogta. - Akkor be fogom koszolni a kis vasalt öltönyseggét.

Ezen csak nevetnem kellett, de ők is nevettek.

- Én most lépek... - pirult kicsit el Niall.

Egyből tudtam miért, ezért csak intettem. Harry rám mosolygott, és a mellette lévő helyre ütögetett kezével, én pedig gyorsan odakúsztam, rátérdeltem a kanapéra, hogy pont vele legyek szemben. Ő a kezét a kanapér támlájára támasztotta, az egyik lábát felhúzta és odafordult felém.

- Köszönöm, hogy kiálltál mellettem.

Odahajoltam hozzá, és nagyon finoman megcsókoltam.

- Figyi. - kicsit elhúzódott. - Megígéred, hogy nem fogsz kiakadni?

- Min? - kérdeztem.

Elvette a telefonomat, és valamit ügyködött vele, majd felém fordította. A twitterem volt, de egy kicsit sokkolt. Átvettem tőle. Csomó mindenhol ott szerepelt a nevem, a követőm szinte triplázódtak, üzenetekből is volt bőven.

- Mi a szar? - döbbentem le.

- A csajom vagy. - sóhajtott. - Annyira...

- ha bocsánatot akarsz kérni megpofozlak. - kuncogtam.

Ő is felnevetett.

- Mi lenne ha elmennék valamerre? Idegelni akarom a hólyagot! - vigyorgott.

- Átöltözöm.

Gyorsan adtam neki egy csókot, és felsiettem a szobámba. Egy kicsit még mindig sokkolt ami történt, és amit akartak tőlem. Vajon ugyan ezt ette Amelievel is. Idegesen fogtam a telefont. Lehet nem jó ötlet, ott van Niall. Remélem őt megkímélte ez a hólyag, akárki is legyen, de van egy olyan érzésem, hogy menedzserféle. Felkaptam egy kopott farmert, és egy laza felsőt, majd a hajamat átfésültem, és a telefont a zsebembe tettem.