36. fejezet

Mint megígértem, itt is lenne a fejezet! :D Remélem tetszeni fog mindenkinek! Amúgy már most bejelentem, hogy karácsonyra egy meglepetés fejezettel készülők nektek! Muhaaa! :D ♥ Amúgy remélem tartani tudjátok ezt az öt kommentet, mert napi friss lesz akkor! :) Bár ezt tudjátok. Na jól van, jó olvasást mindenkinek! 

Trixi: Eszem ágában sincsen.... Az nem lenne jó húzás... xDD Marad ekkora mint most a részekben. Pár fejin belül meg is fogod tudni! :D 

Szilvi: Hát egyenlőre még nem fog, és köszönöm szépen. Elérhetőségem: http://www.facebook.com/dora.fekete.14 És nem vagyok valami nagy cucc... :D :$ De én is megismernélek! 

Dorinaa: Nyugi nem fogja olyan rövidre. s köszönöm! :) xDDD 

Stefii: Ajaj, néha kezdek félni tőled! xDD De amúgy, szeretleeek! ♥ 

Izii: Én is szeptember óta! :D Amúgy hol tartasz a tanulgatásban, mert ha nagyon előrébb mint én zaklatni foglak! :D Niall... Ő nagyon sok mindent! :D 

Boldogságos fellépés! ♥

Tyler házánál, Niallel hosszas csók után szakadtunk el egymástól, majd csak bementem, hogy nekilássunk a próbának. A próba eszméletlen jó volt, mosolyogtam, énekeltem, és minden tökéletesnek ígérkezett.

- Mi van ma veled? - kuncogott Maya.

- Csak boldog vagyok, élvezem az éltet. - mosolyogtam, s közben nekiláttunk pakolni.

- Jó látni, hogy boldog vagy. - mosolygott Tyler.

Én is csak mosolyogtam rá, majd elpakoltuk a cuccainkat, és bepakoltuk a kocsiba. Elég korán kell odaértünk, hiszen be kell pakolnunk, majd még interjút is csinálnak velünk, és már annyira várom ezt az egészet. A kocsiban előre ültem, s a vizes üvegemet szorongattam. A dalszövegeket pörgettem végig a fejemben. Eléggé izgultam már ,de hát ez csak természetes. Rebecca isteni énekesnő, és hát mi van ha nem fog tetszeni neki az előadásunk.

A helyszíne még szinte senki sem volt. nekiláttunk pakolni, de engem elküldtek, hogy inkább nyugodjak meg, és a hangomat melegítsem elő. Dudorásztam, skáláztam, majd csak néztem a többieket. Hirtelen valaki eltakarta a szememet, én pedig csak összerezzentem.

- Szia. - Ed mosolygós arcával találtam szembe magamat.

- Úr isten, ezt többet ne csináld! - nevetve öleltük meg egymást.

- Bocsi... - mosolygott.

- Amúgy mit is keresel itt? - kérdeztem.

- Segédkezem egy picit a hanzágoknál. Ez a kávéház első nyitása, és kell egy kis plusz a dolgokba!

Csak mosolyogtam ,majd beszélgettünk egy kicsit, majd szóltak, hogy énekeljek egy kicsit, hogy beállítsák a mikrofonomat. Énekeltem egy kicsit, maikor pedig szólta, a BBC rádió emberei léptek be. Nagyon örültem mikro az élükön Gemmat láttam meg. Ő a kedvencem a többiek közül, és nekem külön öröm, hogy ő jött el hozzánk. Leültünk egy asztalhoz, forgott a kamera, és mikrofont is kaptunk. Elkezdődött az egész interjúszerűség.

- Srácok... Rettentő fiatalok vagytok mind, és tehetségesek is. A banda megalakulása hogyan esett meg? - kérdezte.

- Hát az együttes már évekkel ezelőtt létrejött. - kezdte Tyler. - Csak az énekesünk lelépett, és pont akkor jött a mi csodás Valerynk.

- Valery, te csak úgy belementél ebbe?

- Dehogy. - mosolyogtam. - Elleneztem. Ugyanis nem akartam énekelni, mert akkor nekem a tánc a tánc a tánc. Viszont meggyőztek, és nagyon nem bánom.

Még egy csomó mindnet kérdeztek tőlünk. Majd egy idő után engem céloztak meg.

- Valery, ugye tudjuk, hogy már elve énekesi gének csörgedeznek benned, hiszen Liam Payne a bátyád. És Niall Horan a barátod. Sokan támadnak? - kérdezte.

- Kijelenthetem, hogy igen. Az iskolában nyilvános megaláztatásban is volt már részem, neten egyaránt kapom ezeket. Csak nem tudom miért, nem tettem nekik semmi rosszat, és ez bánt.

- Nyugi mi szeretünk! - kacsintott Gemma

- Én is! - nevettem.

- Tegnap viszont, hát eléggé... nyilvánosak voltatok Niallel. Nem zavartattátok magatokat. - tudtam mire gondol és el is vörösödtem. - Hááá vörösödik! - nevetett.

Én is csak nevettem zavaromba.

- Mesélj csak. - mosolygott.

- Hát csak... Csak úgy akarjuk magunkat érezni mint a többi ember, akik csak kimennek, és csak úgy ott vannak azzal akit a világon a legjobban szeretnek. Mi is csak ezt akarjuk. Néha kiszabadulni, és egymás társaságát élvezni.

Mindenki csak édesnek talált ez miatt, majd még faggattak minket, de nem sokáig mert mennünk kellett készülődni, és a vendégek is szivárogtak már. Elvonultunk hátra, Mayával a női mosdóba a fiúk pedig a férfi mosdóba. 

Amikor nekiláttunk öltözni, előhúztam a ruhámat.

- Ez gyönyörű... - mondta Maya.

- Köszi...

- Neked mindig olyan jó cuccaid vannak, annyira irigyellek. - mondta.

- Hidd el sokszor én is tégedet. - mondtam.

- Engem? Na ne! egyszer elmegyünk együtt vásárolni? - kérdezte, és láttam zavarban van.

- Ez csak természetes.

Olyan jól esett ez nekem, hogy az valami hihetetlen. Mosolyogva vettem fel a ruhámat, és ő pedig szívesen segített nekem. A ruhám egy mélyzöld színű darab, amit egy részt azért választottam mert Niall imádja a zöldet a másik meg, nekem is nagyon tetszik, és remélem Rebecca tetszését is elnyeri majd. Amikor rajtam volt a ruha, sminkelni kezdtem. Egy kis halványzöld smink mellett döntöttem, majd feltettem a fülbevalómat is és a hajamat kezdtem el lágy hullámokba csavarni. Ahogy Maya kilépett, csak mosolyogtam rajta. Egy sötét farmer, és egy fekete pánt nélküli felső, fölé pedig egy kis mellényke. Nagyon jól áll rajta.

- Kisminkelsz? - kérdezte.

Én csak bólogattam, majd amikor megcsináltam a hajamat, neki is láttam. Felültettem a mosdókagylóra, majd fogtam a sminkes cuccot, és neki is estem. Miközben csináltam a sminket jöttek, s mentek emberkék, akik jól meg is néztek minket, de mi csak nevettünk. Amikor végeztem evvel, ő bal és jobb oldalon 1-1 tincset göndörített be. A cipőmet húztam mikor Danielle lépett be.

- Jó estét! - röhögött.

- Nem nevet segíts! - mondtam.

Odajött és segített, majd a pakolásban is, majd elvonult elvégezni a dolgát, mi pedig addig kimentünk. Első utunk a színpad előtti részre vezetett, hogy elvegyüljünk egy kicsit. Elég sokan el is jöttek, de én ennek csak örültem. Hamar rájöttem hol is vannak a srácok, mert elég sokan voltak körülöttük. Egy kicsit elszomorított, de Paul elhessegette őket, a táskámat pedig az asztal mellé tettem le. Megöleltem a bátyámat, majd Niall felé mentem.

- Hogy tetszik? - kérdeztem.

- Gyönyörű vagy! - szorított magához.

Az utóbbi időben, mindig nagyon szorosan tart maghoz, bár nem tudom miért, hiszen semmi aggódásra nem lehet alkalma. De ez jól is esett nekem. Felnéztem rá, majd ajkainkat összeérintettük, s egy kis csókot váltottunk.

- A többit megkapod fellépés után! - suttogta a fülembe.

Elnevettük magunkat, és hamarosan Rebecca is befutott, én pedig csak mosolyogva figyeltem ahogy a székhez megy s leül. Adtam Niallnek egy puszit, majd összekerítettem a csapatot és mentünk is. Egy férfi lépett a színpadra, majd mindenki helyet foglalt, és mi kaptuk meg a főszerepet.

- Jó estét mindenkinek. - mosolyogva beszéltem a mikrofonba. - Ma este egy meglepetéssel jöttünk el. A megszokott stílustól eltérve most az egyik kedvenc énekesnőm dalaival kedveskedünk mint neki, mint mindenkinek. Rebecca Ferguson.

Mindenki tapsolni kezdett, és Rebecca arcán hatalmas mosolyt láttam. Majd nekikezdtek a srácok az első számba ami a Backtrack volt. Az állványt fogtam, hol a mikrofont, kis táncikálás, éneklés, és minden rendben volt. Ezt a számot követte a Glitter&Gold. Próbáltam minél többet kihozni magamból. Ahogy néztem kik vannak itt, meglepetten láttam pár Juilliardról ismert arcot, meg két tanár is. Ezt nem is kicsit furcsálltam, de lehet, hogy csak én látok hülyeséget. Majd jött a Fairytale című száma. Minden erőm kellet, hogy a megfelelő hangszínt eltaláljam, de minden erőm itt volt, és énekeltem is. Rebecca végig csak mosolygott és tapsolt nekünk. A srácok meg... ők buliztak ezerrel, és fényképeztek. Niall egy pillanatra sem vette le a szemét rólam, én pedig csak mosolyogtam ezen. Ebben a számban Maya is elég rendesen kiadta a lelkét de nem is bánom, mert istenien csengett az egész. A következő szám teljes mértékben a gitáron alapszik, amit én minden erőmmel be is vállaltam. Felhoztak nekem egy széket, majd megkaptam a gitáromat, Adam pedig a zongora mögé ült le. Nothing's Real But Love. Elkezdtem gitározni, majd énekelni, s Adam is becsatlakozott, és olyan jól csengett az egész.

- És így a végére egy pörgősebb szám. Too Good To Lose.

Adam elkezdett zongorázni, majd én énekelni és szépen sorban jött minden. Én is lejöttem a színpadról, és járkáltam mindenfelé, és olyan jó volt érezni, hogy mindenkinek tetszik az előadásom. Viszont meglepődtem, amikor Perriet is megláttam, aki csak mosolygott rám. A szám vgén hatalmas tapsvihart kaptunk, majd pedig Rebecca lépett fel és kért egy mikrofont.

- Srácok... Ez, hihetetlen jó volt, nagyon köszönöm, ez tényleg meglepett, de nagyon tehetségesek vagytok.

Megölelt minket, majd mi lejöttünk. Nem volt sok választásom ,hogy hová menjek. Perriehez rohantam, akivel röhögve öleltük meg egymást. Olyan rég nem láttam már, és már tényleg hiányzott nekem.