8. fejezet

Sziasztok. Bocsássatok meg a késői frissért, de énekkaron voltam, és...húha... Ennyivel jellemzem. Második próba volt, és hát nem voltak velem a barátnőim, így hátul, egyedül ültem. Azért jó volt, de msot elég depis kedvem van. Na de nem locsogok itt tovább! Jó olvasást! 

Trixi: Jól van na... Mi mindig olyankor skypolunk amikor Niall... xDD A net és én... Én taszítom a technikát, ismersz! xDD Köszönöm! :) 

Beaa: Nagyon köszönöm a véleményedet! Nagyon kedves volt! :) 

Stefii: Ez... oké semmit sem mondok, köszönöm a véleményt! 

Dorinaa: Csak nyugalom. A randit nem írtam le mert... Nem sok kedvem volt leírni, de... Nem lesz vége! Nem fogom én ennyibe hagyni a történetet! ;) 

Fruzsi: Jaj semmi baj! :) Örülök, hogy időt szakítottál a blogra! Azért az megnéztem volna! hahaha! Mire tippelsz? ;) :P 

Izii: Hát.. Nem! :D 

Zsófii: Hidd el én is örülnék, de sajnos elég sok tanulnivalóm van 11-es vagyok, szóval keményen kell tanulnom! :/ 

Bogi: Jól is teszed! Nem kell törődni senkivel sem! 

Fájó csalódás! 

/Egy héttel később/

Elég sok minden történt velem. És eléggé rossz ami azt illeti. A randi remekül ment, Harrytől még egy remek csókot is kaptam. De valahogy nem olyan volt mint vártam. Persze odáig voltam meg vissza, de hát kicsattantam az örömtől, de valahogy mégsem. Valahogy a pillangók a gyomromban, a kézremegős, izzadásos jelenet nálam kimaradt. De úgy gondoltam, adhatok ennek még esélyt. Persze másnap minden televolt ezekkel a pletykákkal és Liam egyáltalán nem örült ennek. Persze akkor még nem tudtam, hogy ilyen csúnya vége lesz az egésznek. Pár napra rá Harry már egy másik csajjal smárolt, és került címlapra, így engem konkrétan megcsalt, és egy elég szép veszekedés is volt belőle. Liamet megnyugtattam, hogy minden oké, és ne utálja Harryt, hiszen nagyon nincs semmi joga ehhez. Azóta pedig ők már magukra vették a turnét, és a téli idő is nagyon szépen beköszöntött. Nem nagyon szoktam beszélgetni Daniellevel és Eleanorral, pedig ők nagyon aranyosak meg minden, de valahogy nem... Dani nem mellesleg még az egyik tánc tanárnőm is, és így talán még jobb. Iskola után a nagy időm egy részét  a barátaimmal töltöm, akikkel teljesen egybeforrtam, főleg Mayaval. Ő már lassan  a nővérem, mindig mellettem van, és amikor valaki bánt akkor ő mindig lekiabálja a másik fejét. Mert igen, nem sokkal ezelőtt egy One Direction gyűlölő megtalált, és hát elég keményen lehordott.

A ma reggelem is teljesen szokásosan indult. felkeltem, felöltöztem, suliba mentem. Most is angolon ülök, de nem éppen tudok magammal mit kezdeni. Legszívesebben utaznék a bátyámhoz, mert már nagyon is hiányzik nekem, de ezt persze nem tehetem meg. De ami azt illeti, hamarosan karácsonyt, és hazamehetünk, és ott töltjük majd a karácsonyt és elméletileg a szilvesztert is. Már nagyon várom, főleg azok után ami mostanság történt velem.

Amikor megszólalt a csengő könnyedén felsóhajtottam.

- Ráérsz, suli után? - kérdezte Maya.

- Persze! - mosolyogtam kedvesen. - Miért?

- Gondoltam eljöhetnél hozzánk egy kicsit... - mosolygott.

- Mi lenne ha te jönnél át? Megígértem hogy a hétvégét otthon töltöm! - sóhajtottam.

Megbeszéltünk mindent, majd pedig én egyenesen hazafelé vettem az irányt. Amikor beértem csak Eleanort találtam ott, aki mosolyogva beszélgetett a barátnőjével. Köszöntem nekik, majd pedig felmentem, hogy egy kicsit rendbe tegyem a szobámat. Amint ezzel is megvoltam átöltöztem egy kényelmes ruhába mert tudtam, hogy ha rajtuk múlik, úgy is el fogunk nézni valamilyen kávézóba.

Amikor csengettek, én már mentem is ajtót nyitni. Maya jött be, és egyből megdicsérte milyen aranyos a ruhám.

- Tudod... Most meg nem mondanám, hogy egy deszkás rockerrel nézek szemben!

Ezen mind a ketten csak nevettünk, majd beljebb hívtam őt. Lepakolt, majd benéztünk a konyhába.

- Most majdnem megkérdeztem mit keres itt Danielle! - mutatott rá.

- Köszönöm Maya, ez igazán kedves! - nevettünk.

Hát igen, nem sokkal utánam ért haza.

- Jól van na! hozzá kell szoknom, hogy a barátnőm bátya Liam. - mondta.

Nem sokáig beszélgettünk, mert elmentünk a közeli Starbucksba. leültünk az egyik kis csöndes zugba, rendeltünk magunknak, majd a meghitt környezetben nekileselkedtünk beszélgetni.

- És most mi lesz? Mármint... Ha jól tudom hamarosan koncertre mész, a srácok meghívtak... - mondta Maya.

Igen, Liam meghívott az amolyan turné évzáró koncertjére ami a jövő héten lesz itt Londonban. Már izgatott vagyok, mert így az egész csapatot, ráadásul ilyen nagyszabású koncerten még soha nem hallottam.

- Pontosan hogy érted? - kérdeztem.

Közben kihozták az itókánkat, amit én mosolyogva vettem a karjaim köz, és hagytam, hogy a meleg átjárja a testemet.

- Harry miatt kérdezem. A veszekedés óta nem is találkoztatok... - mondta.

- Nem tudom mi lesz. De nem hozzá megyek, hanem a bátyámhoz, és a többiekhez. Amibe ő is beletartozik, de vele semmi mondanivalóm nincsen. Én jól elleszek a többiekkel ott.

- A felfogás jó! - nevettet.

Én is csak mosolyogtam majd egy kis ideig csend állt be.

- Nem akarlak elszomorítani, de nézz ki... - motyogta és a fejével kifelé billentett.

Én kinéztem, és már pár fotós gyülekezett ott kint. Felsóhajtottam. A Harrys ügy óta léggé rám vannak szállva, de szerencsére a rajongók nem annyira, ők jobban kezelik. Nem vagyunk együtt és kész is.

- Viszont lenne itt még valami... - mondta.

- És mégis mi? - kérdeztem.

- A srácok akarnak indulni a ki mit tudon ami majd februárban lesz.

- És nekem ehhez miben is kell segítenem? - kezdtem aggódni, hogy mit is akarhatnak.

- Énekes kellene... - mondta.

Láttam rajta, hogy egy kicsit zavarba jött, de nekem a meglepődöttségem még ennél is nagyobb volt. Én mint énekes?

- Nem tudok énekelni... - mondtam.

- Jaj csak egy próbálkozást kérünk tőled... Ha nem akkor nem, de kérlek próbáld meg!

Egy ideig csak gondolkodtam, majd pedig beleadtam a derekamat. Kicsi koromban énekeltem utoljára, azóta csakis úgy, hogy senki se hallja. Nem tudom mire vállalkoztam, de remélem, hogy ebből jó fog kisülni. Még soha nem indultam ilyeneken, szóval egy kis izgalom is van bennem.

- Holnap esetleg találkozunk? Adamnél vannak a próbák... - mondta.

- Megbeszélem Daniékkal és üzizek este! - mosolyogtam rá.

Még nagyon sokáig beszélgettünk, elmesélte a banda felállását, majd pedig fizettünk, és már indultunk is mind a ketten haza. Amikor hazaértem, Daniellevel megbeszéltem, hogy holnap elmennék a barátaimhoz, aki persze kinevetett, amiért így engedélyt kérek tőle, mert szerinte elég nagy vagyok ahhoz, hogy ezt eldöntsem. Én nagyon is zavarba jöttem ettől, de üzentem Mayanak, hogy holnap menni fogok.

Vacsora után, elköszöntem Eleanortól, majd a bátyám szobájába mentem egy kicsit, aztán pedig a sajátomba vackoltam be magamat. A neten kezdtem el valami jó számot keresni, aminek a szövegét tudom, és el is tudnám holnap énekelni. hamar meg is találtam a tökéletes dalt. Ez az egyetlen amit képes vagyok még gitáron is eljátszani... És ráadásul nagy kedvencem is! 

7. fejezet

Sziasztok. Nagyon örülök a kommenteknek. Most nincs különösebb hozzáfűzni valóm mert Zaynt hallgatom - élőben - éppen és mint akit lelőket! xDD *mondjuk Niallt várom de mindegy*

A fordulatot úgy kb a 9. fejire teszem és nem tudom, hogy tetszeni fog-e. csak remélem  hogy igen! na de nem locsogok itt tovább! Jó olvasást! 

Stefii szerint érdekes hatással van rá a blog! Van más ilyen jelentkező is? Mert ha igen tudni akrom, és hogy mit váltott ki felőletek! xDD

Tirxi: Ez nagyon édeees vooollt! Köszönöm! :$ mi van a skaval? xDD 

Dorinaa: Azááám! :D Hát semmi rosszat! :D 

Fruzsi: Hát ezzel kapcsolatban... Nem akarok szomorú lenni, de  sajnos nem... Jaj köszönöm szépen! :)

Stefii: Jó lenne, de sajnos nekem is tanulnom kell, és így, hogy két naponta van ez nekem tökéletes. Remélem nem haragszol. Húha... ez jó. Köszönöm! :D 

Izii: Jaj.... Nagyon köszönöm! ♥♥

Lena: Nagyon köszönöm! :) 

Zsófii: Nagyon köszönöm! :) 

Bogi: Az aranyooos! :) 

Eljössz velem? 

A szatyrokat az pultra tettem, majd a nappaliba érve, bekapcsoltam a tv-t és valami zenecsatornára kacsoltam, s felhangosítottam a zenét. Gyorsan felfutottam, majd egy térdnadrágot, és egy rövid ujjút húztam fel, a hajamat pedig felkontyoltam. Fogtam a laptopomat, majd lementem és a konyhába mentem. Gyorsan valami fincsi recept után néztem, és meg is találtam amit kerestem.

Végigolvastam, majd pedig nekiláttam megcsinálni. Miközben főztem énekeltem, és táncolgattam is. Hol egy One Direction számot adtak, hol pedig más tök jó előadókat.

Amikor még főtt a kaja, leültem egy kicsit gépezni. Felnéztem pár helyre, és döbbenten tapasztaltam a sok változást. Egy csomó mindenki ismerősnek jelölt facebookon, és twitteren is jó pár követőm lett. De persze ezek nagy többsége az osztálytársam volt.  A legtöbbjüket visszakövettem, meg minden ilyesmi. Majd már twitteltem is.

"Csak suliba mentem, és már egy rakat ember jelölget. Ezt nevezem... "

Elküldtem majd pedig ránéztem a kajára, ami lassacskán már kész is volt. Elzártam a tűzhelyt, majd pedig kicsit vártam még vele.  Visszanéztem facebookra, és már jött is pár értesítésem, amit azonnal meg is néztem.

"Holnap tánc, és ha nem fáradsz el akkor go deszkázniiii! :D"

Adam szavain csak nevetni tudtam. Írtam neki, hogy rendben, majd mondta, hogy vigyek magammal egy deszkát, de hát sajnos nem tudok, mivel ami nekem van az otthon van. Azt, mondta hoz nekem, és én ennek nagyon is örültem.

nyolckor csendben ettem pár falatot, de mivel Liam még mindig nem ért haza, így felmentem a szobámba, majd pedig elpakoltam a táskámat, a cuccaimat előkészítettem, majd pedig letusoltam, és már dőltem is le az ágyba.

Reggel nem nagyon siettem a felkeléssel, mert elő két órám nem is lesz, a többi meg csak tánc lesz. Ez egész könnyű nap. Amikor felkeltem, csendben felhúztam egy piros csőnadrágot, majd egy fekete pólót, mait betűrtem a nadrágomban. Egy fekete tornacsukát vettem fel hozzá,  a hajamat kifésültem. Egy fekete oldaltáskába eltettem a balett cuccaimat, majd pedig a telefonommal a kezemben,  csendben lementem.

Amikor leértem már nem csak a bátyám hanem Dani is lent volt!

- Jóóó reeegeeeeel! - mentem be mosolyogva.

Ők is elmorogtak egy jó reggeltett amin csak nevetnem kellett.

- Amúgy nagyon finom volt a vacsi! - dicsértek meg mind a ketten.

Én csak mosolyogtam ezen. Hirtelen rezgett a telefonom, majd amikor kivettem, Harry neve villogott rajta. Mosolyogva vettem fel.

- Szia! - szóltam bele vidáman.

- Jó reggelt. - hallottam meg mosolygós hangját.

- Miért kerestél? - kérdeztem.

- H át csak arra gondoltam, hogy esetleg eljönnél-e velem egy randira?

Egy pillanatra lefagytam, majd egy hatalmas mosoly kúszott az arcomra.

- Igen örömmel! - mosolyogtam.

- Akkor még kereslek, és nagyon köszönöm!

- Én köszönöm!

Elköszöntük, majd letettük a telefont. nem mondtam semmit sem, csak fogtam a cuccaimat, és egyenesen el is indultam a suliba. Kicsit féltem is, hiszen Danielle elmesélte milyen Harry, és nem hiszem, hogy Liam örülne, ha vele lennék.

Nagyon de nagyon boldog voltam, és ez egész nap látszott rajtam. Folyamatosan pörögtem, s volt, hogy szünetekben Harry felhívott, hogy beszélgessünk. Elmondta, hogy holnap este vinne el, én pedig boldogan mentem bele. Persze arra is megkért, hogyha lehet erről ne beszéljek senkinek sem. Én engedelmeskedtem neki, és alig vártam, hogy holnap meglegyen az első randink is.

Amikor végre vége lett a táncnak, eléggé ki voltam  Teljesen szétpörögtem a fejemet, s deszkázni se volt már nagyon kedvem. Viszont Adam nem hagyott békén, így képtelen voltam felsóhajtani, és fáradtan eltolni a seggemet deszkázni. Péntek van, így elég sokan voltak már a parkban, de olyan szép volt minden. Nem a deszkások, hanem a park ahol van. Én és Maya az egyik rámpa tetején telepedtünk le. Maya nagyon jó fej csaj. Éppen olyan hülye mint én, és ő el tudja különíteni a viccet a komoly dolgoktól.

Fent ültünk a rámpán, és csak nevettünk mindenfélén. A fene se tudja mennyi lehetett az idő mikor csörgött a telefonom, Liam keres.

- Szia! - köszöntem a telefonba mosolyogva.

- Esetleg nem tudnál hazajönni? Beszélnünk kell... - hallottam a hangján egy kis aggodalmat.

- Minden oké? - kezdtem én is aggódni.

- Csak gyere... - mondta.

Letettük.

- Mennem kell, a bátyám hívott. - mondtam.

Adam és Tyler is odajöttek, majd nagy nehezen de elengedtek, csak gyorsan számot cseréltem velük, és Adam olyan cuki volt, hogy a deszkáját - amit végül is nekem hozott - odaadta. Majd csak felöltöztem, a deszkára pattantam és már mentem is haza.

Miközben hazafelé tartottam, volt pár autós aki nem díjazta a közlekedési stílusomat, de erre olyan nagy igényt nem tartottam.

Amint hazaértem besiettem. Danielle és Liam a kanapén beszélgettek, d e még egy másik lány is ott volt, akiről gőzöm se volt, hogy ki. Kezembe fogtam a deszkát, és bementem hozzájuk.

- Megjöttem, mi a baj?- érdeklődtem.

Leültettek.

- Először is ő itt Eleanor, Louis barátnője!

Amint meghallottam Lou nevét arcomra hatalmas mosoly kúszott.

- És mi a baj? - kérdeztem rá, mert még mindig nem értettem, hogy mi is van.

- Az van, hogy alig pár hét múlva megyünk turnéra. És itt kell hagyjalak, de nem akarlak! - esett pánikba Liam.

- Nyugalom!

- És arra a következtetésre jutottam, hogy a csajok szívesen lennének veled amikor csak tudnak!

- Ez tök jó! - mosolyogtam. - Mármint, hogy a csajok vállalják! De előre szólok nehéz eset vagyok.

- Jobb ha rá hallgattok! - nevetett Liam.

Még jó pár órát beszélgettem a lányokkal, s Liammel, akit megnyugtattam, hogy semmi bajom sem lesz, és megnyugtattam avval is, hogy vannak haverjaim is akikhez minden bizonnyal sokat fogok lemenni, náluk aludni, vagy valami ilyesmi.

Amikor felvonultam a szobámba, átöltöztem, majd a házim fölé görnyedtem. Egy kicsit elgondolkodtam. Ha ők hamarosan turnézni mennek, akkor egyáltalán miért vagyok én olyan fontos Harry számára, hiszen hamarosan annyit csajozhat, hogy az csak na. Ez egy kicsit nagyon zavart, de megpróbáltam minden ilyen fránya gondolatomat elűzni a fejemből, s arra akartam csak gondolni ami rám vár holnap, és az elkövetkezendő napokba.

6. fejezet

Először is nagyon szépen köszönöm mindenkinek a jókívánságokat. De hát ma suliban sem voltam, mivel reggel olyan hányingerrel ébredtem, hogy nagyon szar volt. De már jobban vagyok és szerintem holnap már suliba is megyek! De nem is rabolom az időtöket, itt is a friss! 

A másik közlendőm, az, hogy tegnap beszélgettem a drágámmal /Trixi/ és elmeséltem neki, milyen fordulatot szeretnék a blogba. Szerinte kurva jó lenne.... Hát megfontoltam, és nagyon nagyon de nagyon remélem, hogy igaza lesz és tetszeni fog. Ez a fordulat még odébb van de azért gondoltam elmondom nektek is! 

Lena: háháhá! Köszönöm! :)

Trixi: Há, ez vagyok én, és a beszólásom! xDD Nem baj ez Hazza így kell őt szeretni! Az én beszólásomat ne lopd teee... PomPádré Perfektó! ♥

Dorinaa: Részben igen! :P De szerepelni fog de majd csak későbbiekben. Igen elhiszem, mivel Liam hivatalosan is bejelentette pár napja. 

Fruzsi: Nagyon szépen köszönöm! :D

Stefii: Köszönöm! :) Na majd hamarosan megtudod! Háháháh! Értettem, és meggyógyulok! :D 

Izii: Nagyon köszönöm! :) Miért okoztam csalódást? :O :( 

Zsófii: Köszi! :) tudtam, hogy tetszeni fog! :D 

Bogi: Milyen fajta kutya? xDD Háháh! :) 

Első iskolakezdési nap! 

Amikor felsikolt egy picit ledöbbentem, majd már megértettem, hogy miért. Egy kicsit megharaptam őt, és persze a répa miatt, vagyis csak gondolom.

- Ez megharapooot! - visított mint egy kislány!

- Túléled! - puszilt meg a kezd Harry.

Én teljesen lehökkentem, majd kitört belőlem a röhögés. Alig bírtam elhinni amit az előbb láttam. A hasamat fogtam, és csak röhögtem.

- Ez nekem még új... - röhögtem.

- Szokd meg. - dugta ki rám a nyelvét Louis.

Én is kidugtam rá. Nevettem, majd leültem a fotelbe, s a telefonomat piszkáltam. Hol Harryt vizslattam, hol pedig csak a telefonom kijelzőjét figyeltem. Egyszerűen nem bírtam semerre sem nézni. Alig bírtam magammal. Legszívesebben elvonulnék Harryvel, hogy beszélgessünk... És a mi azt illeti... Talán rákérdezek, arra is, hogy hogyan legyen tovább...

***

Másnap reggel korán keltem. Végre mehetek iskolába, és ami a legjobb, Liam azt mondta, hogy nyugodtan bent maradhatok a városba, ha sikerül valakikkel összehaverkodnom. A srácok elég későn mentek el, én már aludtam mikor ők elmentek.

Felkeltem, majd pedig a szekrényemhez léptem, hogy valami ruha után nézzek. Gondoltam, hogy most egy kicsit csajosabb összeállítással kéne kezdenem a napomat. Hamar meg is találtam azt ami a legjobban tetszett. Egy fehér trikó, rá egy vajszínű V alakú felső, csőfarmer, és egy zakó. nagyon is tetszett az összeállítás. A fürdőbe mentem, kifésültem a hajamat, és kiengedve hagytam. Az órarendem szerint ma nem is lesz tánc, ami még jobb. Bár nagyon szeretek, de azért jó hogy nem az első kezdésemen kell agyon táncolnom magamat. Egy kisebb táskába tettem el pár holmit, majd a telefonomat a zsebre vágtam, s egy kék tutyit húztam fel. Ahogy belenéztem a tükörbe nagyon tetszett az összeállítás.

Mosolyogva mentem le a lépcsőn, a táskát a konyhapultra tettem le. Amint beljebb léptem, láttam, hogy Liam éppen a kávéját szürcsölni.

- Hát te? - kérdeztem döbbenten.

- Csak nem azt hiszed, hogy ilyen könnyen engedlek el... - nézett rám. - El akarok köszönni... Nem tudom mikor érek ma haza s látni szerettelek volna!

elmosolyodtam majd megöleltem őt. Ő a legeslegjobb bátyus a világon. Adott egy puszit a fejemre, és csak öleltük egymást.

- És miért is nem leszel itthon? - kérdeztem és öntöttem magamnak a teából.

- Egy tvs szereplésünk lesz, majd pedig át kell beszélni pár dolgot az új klippel kapcsolatban. - sóhajtott.

- Az tök jó! Aztán ügyes legyél! - kacsintottam rá.

- Én mindig! - húzta ki magát büszkén.

Ezen csak mosolyogtam, majd adott egy kis pénzt, amit nem akartam elfogadni, de ő nagyon erőlködött. De nem is baj, így legalább finom vacsorát tudok csinálni mikor majd hazaér.

Amint az órára néztem, gyorsan összeszedtem magam, elköszöntem a bátyámtól, majd pedig már mentem is. A suli szerencsére nem volt olyan messze, és Danielle segítségével hamar el is találtam a suliig. Elég sokan voltak már. A táskát a vállamra tettem, a papírt a kezembe fogtam, majd pedig egyenesen bementem. A folyosó széles, és minden hol sürgött a nép. A papírra pillantottam, majd pedig egyenesen a szekrényemet kerestem meg, amit hamar meg is találtam, de nem nagyon tettem vele semmit sem. Majd pedig a titkárság felé vettem az irányt.

Amint elintéztem a papírokat, az osztályfőnököm a szárnyai alá vett, vagyis ő lesz a francia tanárnőm is. Becsengettek, mikor együtt indultunk el az osztályterem felé. Mint kiderült itt általában minden osztálynak egy terme van, csak az ilyen táncos s másmilyen órákon vagyunk átvonultatva másik termekbe. Ez nagyon is tetszett.

Amint beléptünk a terembe egy kicsit megijedtem, de amint végig néztem az osztályon úgy láttam, hogy lesz pár barátom, bár ez még nagyon nem biztos.

- Mint említettem, ő itt Sarah az új osztálytársatok... - mondta a tanár. - Sarah, itt van egy elég különös szokás. Ki kell ide ülnöd, s válaszolnod a kérdésekre.

Ez vicces lesz... Gondoltam magamba majd pedig leültem a tanári székbe, majd a tanár leült az első üres padra. A tanárnőm egész fiatal, de hogy nagyon is csinos az is biztos. Szerintem nem is olyan rég diplomázhatott le, de ez csak az én meglátásom.

- Hogy hívnak? - jött az első kérdés.

- Sarah Valery Payne.

Amint kijelentettem a Payne nevet láttam, hogy többen megdöbbennek és egy kicsit összesúgnak a padtársukkal.

- Milyen zent hallgatsz? - jött a másik kérdés.

- Rockot inkább, de sok pop zenét is hallgatok.

- Várj... - mondta az egyik csaj, s rá néztem. - Liam Payne tesója vagy?

Ezen elmosolyodtam.

- Igen! - válaszoltam.

Még bombáztak hülye kérdésekkel majd a tanárnőm is kérdezett tőlem.

- És mi motivált, hogy át gyere ebbe az iskolába? És mióta táncolsz?

- Amióta tudok járni azóta táncolok! - mosolyogtam . - Nagyon kicsi korom óta ez az iskola az, amiről mindig is álmodtam. De nem nagyon voltunk olyan anyagi helyzetben, hogy felvételit tegyek. Amikor jelentkeztem, akkor is csak én tudtam erről. Teljesen egyedül jelentkeztem, felvételiztem, és nagyon boldog voltam amikor a levélben az ált, hogy átvettek! - mosolyogtam.

- Egyéniben vagy társastánc megy jobban?

- Inkább az egyéni. Világéletemben egyedül táncoltam.

Hamarosan megszólalt a csengő, én pedig fellélegeztem. A széket a helyére tettem, majd láttam egy teljesen üres padot, ahová letelepedtem.

- Szóval rock... - hallottam megy egy hangot, és páran körém gyűltek.

Én elmosolyodtam. Bólintottam.

- Nem nagyon látszik rajtad. - mondta az egyik srác.

- Hát azért mégsem kezdhetem az első napomat Korn felsőbe, acélbetétes bakancsban s piros gatyában!

Ezen ők is csak nevettek. A csapatban volt összesen két lány és négy fiú. Nem olyan sok, de ahogy elnéztem őket, elég erős egy csapat lehetnek. Ők sem néztek ki úgy mint egy vad kemény rockerek, csak egyedül a fekete összhangból következtethette ki az ember. Bemutatkoztak, én pedig örömmel válaszolgattam nekik, vagy kérdezgettem tőlük. Kiderült, hogy a srácok deszkáznak is, aminek én nagyon is megörültem.

Ahogy véget ért a napom eléggé le voltam döbbenve. Egy csomó olyan dolgot vettek már, amit én már a kisujjamból kirázok, és a spanyol tanár pedig olyan szeleburdi, de jól eltársalogtam vele. A többi órám is elég jó hangulatban telt el. Amikor vége lett az óráimnak, elindultam hazafelé. Az újonnan szerzett barátaim is hazafelé indultak el, elköszöntem tőlük, majd gyalog indultam hazafelé. Hamar letértem, mert elmentem egy boltba is bevásárolni, hiszen szeretnék finom vacsorát főzni mire  Liam hazaér.

Amikor kiléptem a boltból, láttam pár fotóst de megpróbáltam nem foglalkozni evvel. A két szatyorral a kezemben, mentem tovább haza. Amint a ház elé értem, gyorsan előkerestem a kulcsomat, majd kinyitottam az ajtót, s bementem. A házban hatalmas csend uralkodott. De én ezen gyorsan változtatni akartam...

5. fejezet

Sziasztok. Előre is elnézést akarok kérni a rövidke rész maiért, de beteg vagyok, szóval nátha, a torkom és minden bajom van már. De azért a tegnapi napom jó volt, mert képzeljétek énekkaros lettem! És barátnőm kijelenti "Niall az oka, igaz?" Ez részben igaz részben nem! De hát ma is volt szép napom, Dupla infón szenvedtem, aztán óra végén tanár hazaküldött mire én: "Elnézést tanárnő de nem!" Úgyhogy ez is megvolt. Holnap írok matekból s lényegében forró drót van mert mindenki tőlem kér segítséget. De ez is már téma. Szóval nézzétek el nekem, hogy ez most ilyen rövidke lett! 

Köszönöm a jobbulást kívánó üzeneteket! :) 

Trixi: Amint elkezded olvasni megtudod! ;) Jól van na! Nem lehet mindig happy, abból annyira mindig jót nem tudok kihozni... xDD /Oké ez vicc volt/

Dorinaa: Hát... talált süllyedt! :D Köszönöm. 

Fruzsi: Jaj bocsika! :$:$ Háháhá! Sajnos 2 naponta van friss! Szóval várni kell az új részekkel. 

Lena: Köszönöm! :) 

Zsófii: Nagyon szépen köszönöööm! :) De a jobbulás nem jött be, rosszabbul vagyok.... 

Bogi: Csak nem Louis fannal állok szemben? :P Köszönöm! 

Izii: Szeretetek másokat kínozni! Muhahahaaaa! ♥ Köszönöm! :) 

London... Miért vagy ennyire csajozós????

"Szia. Alig várom, hogy újra lássalak. Nem tudom miért de nagyon várom. Azt sem tudom miért itt mondom el, de valami furcsát érzek mikor veled vagyok... Remélem hamarosan megint találkozunk, és beszélgetünk!"

Amint megnéztem a feladót, még jobban megdobbant a szívem. Harry küldte, s mosolyogva válaszoltam is rá.

"Szia. Én is nagyon várom már, hogy találkozzunk és beszélgessünk. Kellemes veled együtt lenni..."

Elküldtem majd pedig kiléptem, s próbáltam elterelni erről a gondolataimat.

Elárasztott a melegség, s a jókedv együttvéve. Mosolyogva dőltem le az ágyamra.

***

/Pár nap múlva/

Ma délkörül értem ide a drága bátyám lakására, és most öt óra van, s alig pakoltam ki valamit. Egyszerűen teljesen be vagyok zsongva. Mi nem igazán szoktunk Londonba jönni, és ez nekem tök jó, meg persze az a tudat is, hogy a bátyámmal lakhatok... Hát ez a legjobb az egészben. 

Soha nem volt még nagyobb alkalmam körbejárni a helyet, de most biztos meg fogom tenni, de hogy kivel azt még nem tudom. Ugyanis már ahogy ide jöttem, annyi csaj rohamozta meg a bátyámat, a fotósokról nem is beszélve. Ez nagyon is rossz, hiszen nagyon jó lenne ha a bátyámmal tudnék elmenni várost nézni, de ahogy elgondolom, erre nem hiszem, hogy sor fog kerülni. De majd talán ha végre elkezdem a sulit és lesznek barátaim akkor majd talán tudok kezdeni ezzel a vágyammal is valamit. 

Annyira fel vagyok pörögve, hogy az egyszerűen hihetetlen. A szobámban voltam és csak álmélkodtam, hogy végre itt vagyok.

- Húgi... Itt vannak a srácok! - jött be hozzám Liam.

Egymásra néztünk, majd amikor végignézett rajtam kicsit megdöbbent.

- Nem így akarsz lejönni igaz?

Egy hosszított kötött felső volt rajtam, zokni, a hajamat pedig felkontyoltam.

Elnevettem magamat, majd gyorsan felvettem a fekete cicanadrágomat még a felső alá. Liam mindig is az a féltős típus volt, és ez nem változott, de nem is bánom. Amikor lementem a srácok ott voltak. Én megöleltem mindegyiket, és Harryre csak mosolyogtam mint a tejbe tök.

- Dani merre jár? - néztem körbe.

- Ő is hamarosan itt lesz! - mosolygott Liam.  

Annyi minden köszönettel tartozom neki, hogy az már fáj. Elhozta a suliból a könyveimet, és még az órarendemet is lerendezte. Amikor ezt Liam elmondta, azonnal meg akartam neki köszönni de sajnos nem tudtam, így talán maikor ideér meg tudom neki köszönni.

Hamarosan így is lett! Amint belépett az ajtón, és bejött hozzánk, én egyenesen a nyakába borultam.

- Köszönöööm! - örültem meg neki.

Éreztem, hogy ő hirtelen hátra hőköl, de sikerül elkapnia, és csak öleljük egymást.

- Ezt miért kapom? - kérdezte döbbenten.

- Gyere! Szeretnék Danivel négyszemközt beszélni!

nem vártam meg Liam válaszát, egyenesen a hátsó kertbe mentünk, ahol leültünk a székekre.

- Először is azt szeretném megköszönni, hogy elhoztad a cuccaimat és elintézted amit kell.

- Jaj ez semmiség! Örömmel tettem. - mosolygott rám kedvesen.

- Meg lenne itt még valami.

Kicsit zavarba jöttem. De tudom, ha valakitől segítséget kell kérjek pasi ügyben az csak ő lehet. Ő már elég tapasztalt, és ami azt illeti, ismeri is már valamennyire a fiúkat.

- Mesélj csak! - dőlt hátra a székében.

- Hát van egy srác... - pirultam el.

- Ki lenne?

- Harry.... Olyan kedves s olyan aranyos...  - pirultam el.

Felnéztem rá, láttam, hogy egy kicsit tűnődik.

- Nem akarok bunkó lenni veled.... - kezdett bele. - De Harryvel nagyon de nagyon vigyázz! Én nem szindi vagy sérteni akarom őt, hiszen neki köszönhetem, hogy Liammel vagyok. De ő egy nőcsábász. Ha tehetné az első melyes csajt aki az útjába került megdugná.

- Igen, erről olvastam. - sóhajtottam.

- Tényleg nem akarlak elkeserítetni. - mondta, és a vállamat fogta meg. - De fiatal vagy, ne engedd, hogy kihasználjon! Ennél sokkal több vagy! Gyönyörű vagy... - mosolygott rám.

Hirtelen felnevettem.

- Gyönyörű? És ezt pont te mondod... - néztem rá komolyan. - Ez csak vicc volt igaz?

Ő is elmosolyodott majd a szemét forgatta. Felálltunk, majd bementünk mind a ketten. A srácok a kanapén terültek le.

- Képzeld Liam, a csajod azt mondta nekem, hogy gyönyörű vagyok! Miss Tökély ezt mondta nekem! Még mindig sokkos vagyok... - sóhajtottam.

- Egyé répát! - mutatta fel Louis a kis darab répáját.

- Hiszen szép is vagy húgim! - mosolygott Liam.

Én egyszerűen fogtam és a Louis kezében lévő répát gyorsan megettem, mire ő felsikoltott!