11. fejezet

Sziasztok. Továbbra is marad a három naponta rész. maradjunk ennyiben. Kellemes olvasást! 

Szandra O.: Köszönöm! ♥ 
Csajszeee: Köszönöm! :D 
Dorinaa: Hidd el már csak kedvesség lesz! :P Köszönöm! :D 
Izii: Most már tetszeni fog, kedves lesz, és örülnél ha veled is ilyen lenne! :D Köszönöm! :D 



Megbocsátás

Idegesen ébredtem fel. A telefonom percenként csörög, és nem akarja befejezni. Odanyúltam, majd álmosan felvettem a kis hülye ketyerét.

- Mi van? - morogtam.

- Kérlek Aileen... - mondta egy rekedtes hang benne.

- Harry? - döbbentem le. - Mi a szart akarsz? 

Felültem az ágyon.

- Beszélni, veled! - mondta.

- Jó oké.

- Kérlek ami a bulin...

- Engem nem érdekel. Elfelejtettem már az egészet. Túl lehetnénk már ezen. - morogtam idegesen.

- Nem lehetünk. - mondta most már ő is idegesen.

- Figyi részeg voltál, én meg egy hülye. Ennyi.

Nem vártam választ csak rácsaptam a telefont. Kimásztam az ágyból, a hajamat összefogtam, majd lesiettem a nappaliba. Lefelé menet, lementettem a számot, hogy legközelebb már felvegyem ha ő hív. Leérve Niall hatalmas vigyorral ült a kanapén. Én lehuppantam a fotelba, a telefont pedig az asztalra tettem le.

- Jól sikerült? - kérdeztem.

- Igazad volt, és a végén megkérdeztem akar-e velem járni.

- És? - kérdeztem izgatottan.

- Igent mondott! - ujjongott.

Elnevettem magam, de nagyon is örültem neki. Amint mondhattam volna valamit csengettek, és Niall már pattant is, hogy ajtót nyisson. Hamarosan három srác sétált be az ajtón három másik lánnyal. Én a lányokra pislogtam nagyokat, kivéve Perriere mert őt már ismertem. Felálltam.

- Aileen. mosolyogtam rájuk.

- Eleanor és Danielle.  - mosolygott Eleanor.

Ekkor hirtelen Manson nyöszörgött a telefonból. Felsóhajtottam és rá néztem. Harry neve villogott.

- Hogy nem tudsz elmaradni. - morogtam. - Jó kis szám.

Egyszerűen csak kinyomtam.

- Ez nem Byran kedvence.

Kacsintottam rá és bólogattam. Ők leültem ahol volt hely, majd láttam, hogy Danielle Liam párja, míg Eleanor Louis választottja. Elmosolyodtam, mert nagyon is összeillettek.

- Harry? - kérdezte Niall.

- Nem tudom. Reggel idegsokkot kapott mikor hívtam. - mondta Louis. - Nem tudom mi ütött beléje.

Én nem mondtam semmit, csak ügyködtem a telefonommal. Láttam a lányok arcán a döbbenet mikor Manson szólt, úgyhogy addig kicsit lecserélem a csengőhangomat, egy barátságosabbra. One Direction számot tettem be csengőhangnak. Letettem az asztalra és azonnal visított is.

- Ez nem hiszem el. - sóhajtottam.

Megint csak Harry neve villogott. Elmosolyodtam.

- Ha anyád az vedd fel. - mondta Niall.

- Sokkal jobban örülnék ha anyám lenne... - nevettem.

- Bazd Harry az. - mondta Zayn.

- Szóval az előbb is ő keresett... - állapította meg Eleanor.

- És reggel még vagy százszor.

Felsóhajtottam, és mivel nem nagyon akarta befejezni a sipákolást fel si vettem.

- Mondta, hogy hagyjál. - szóltam erőszakosan.

- De nem megy. - mondta. - Nyisd ki az ajtót.

- A szart. Inkább maradj kint. - mondtam.

- Nem vagyok ott megnyugodhatsz. Viszont hagytam ott valamit.

Most ő tette le. Letettem a telefont, majd felsóhajtottam és elindultam az ajtó felé. Kicsit féltem, hogy tényleg ő lesz ott, de talán tényleg elég bunkón reagálok, viszont ha tényleg akar, rájön, hogy mit kell változtatnia. Óvatosan nyitottam ki az ajtót. Nem láttam senkit, viszont amikor lenéztem, egy csokor rózsa hevert rajta, egy cetlivel a tetején. Nevettem, és felvettem, majd bementem.

- Niall merre van egy váza? - kérdeztem mikor bementem a nappaliba.

- Aszta... - mondta Louis.

- Én is ezt mondom. - mosolyogtam rá.

Hamarosan kaptam is, és elintéztem, majd a cetlimmel visszaültem a fotelba, felnyitottam. A kesze-kusza írása eléggé tetszett, de már olvastam is.

"Bocsáss meg nekem... Én nem így akartam. Csak egy esélyt kérek. Minden helyre fogok hozni!"

- Louis te értesz Harryhez nem? - néztem rá.

Ő csak bólintott. Kezébe nyomtam a lapot, ő csak mosolygott.

- Szerintem adj neki.

Visszaadta a lapot. Kicsit még gondolkodtam, majd a telefonomat a kezembe vettem és megkerestem a számát. Két csengetés után már fel is vette.

- Szia. - szólt bele.

Hangjából kis izgalmat fedeztem fel amitől elmosolyodtam.

- Köszi a virágot.

- Szívesen, és mi a válaszod? - kérdezte.

Na ezt nem úszod most meg...

- Milyen válaszom? - kérdeztem.

Louis arcán hatalmas mosoly volt. És a többiekén is.

- Hát izé...

- Elmondod? - kérdeztem.

- Hát én csak... - idegeskedett. - Írtam egy kis lapot is hozzá. Szeretném ha megbocsátanál nekem, mert én kedvellek de nagyon. És esetleg kapok egy esélyt, hogy rendbe tegyek mindent?

Elmosolyodtam.

- Megkaptam a levelet, de... Ez sokkal szebb volt mint a levél. És igen kap egy esélyt.

- Bazd meg Alieen. - röhögött fel.

 - Kihagyom. - nevettem én is.

- Köszönöm.

Még sikerült pár percet duncsizni, majd rávett, hogy menjek el vele ma este valahová, de azt meglepinek akarja. Én belementem.

- Amúgy honnan ismeritek egymást Niallel? - kérdezte Danielle.

- Kicsi korunk óta haverok voltak a bátyámmal. - mondtam. - És is én is a haverok közé kerültem.

- Voltak? - kérdezte Eleanor.

- A bátyám meghalt. - mondtam.

- Sajnálom... - motyogta Liam.

- Nem kell...

- Fejezzük be, mert ez nekem szar, mert én is benne voltam. Oké? Téma lezárva. - mondta idegesen Niall.

Én felkaptam a vázát, és felvonszoltam magam az emeletre. Teljesen elment a kedvem mindentől. Felmentem mtwitterre ahol már elég sok minden talált rám. Tele volt minden a tegnapi képekkel, amikor Harry erőszakos volt velem.  

10. fejezet

Sziasztok. Erre a reakcióra számítottam! :D Nah de a lényeg annyi, hogy akkor max nem kétnaponta hanem háromnaponta lesznek fejezetek, és ha még így sem jönnek majd kommentek akkor véglegesítem amit mondtam. Kellemes olvasást mindenkinek! ♥

Szemi Sz.: Köszönöm! :D 
Dorinaa: Hihih köszi, és nem vicc! 
Szandra O.: Hihih, köszönöm! :) 
Dorka B.: Már nem sokáig lesz ilyen szemét! :P Köszönöm! :) 
Csajszeee: Köszönöm szépen! :D 
Stefii: Köszönöm! :) 
Izii: Egyenlőre még nem! Köszönöm! :D 



Séta és segítség!

Késő este toltuk haza a képünket röhögve. Egész este nem beszéltem Harryvel, de ez őt nem nagyon zavarta, én meg elhittem, hogy tényleg komolyan beszél. Nah ennyit rólam. Ami abban a pohárban volt... Hát azóta sem tudom mi is volt, de a jókedvemet kihozta, és többet már nem is ittam az este folyamán. Viszont volt okom a vidámságra is. A srácok folyamatosan viccelődtek, és mikor hazaértünk. Niall hívott taxit Amelienek, és ahogy elköszöntek, egy kis csók is elcsattant aminek én nagyon is örültem.

Reggel vagyis inkább dél felé ébredt fel a ház. Én már fent voltam, és az ebédlőben laptopoztam mikor Niall is felébredt. Twittert böngésztem mikor megtaláltam Zayn posztját, amin csak nevettem.

"Tegnap jó kis buli volt. Csak kicsit voltunk becsiccsentve. @NiallOffical: Lehet hívni kéne egy taxit! @AileenElizabeth: Hallóóó egy taxit kérnénk."

A kép pedig csak magáért beszélt. Niall is megnézte, de ő is csak nevetett. Gyorsan válaszoltam is.

"Kikérem magamnak, hogy berészegedtem, én csak jókedvig ittam. A hülyeség meg már ír alapvető tulajdonság!"

Nem kellett pár perc mire írt is vissza Zayn.

"Bocsáss meg. Akkor már értem miért vagytok ennyire el.. Írek, soha nem fogom megérteni őket!"

Olyan idióta egy srác. Vele biztos jóban leszek majd. Én is írtam ki pár sort.

"Köszi a tegnap estét srácok!! @NiallOffical @AmelieAmelie @zaynmalik @Louis_Tomlinson @Real_Liam_Payne Valamikor meg fell ismételni!!"

Elküldtem, és csatlakoztam Niallhöz a konyhába. Éppen a kávét várta, hogy lefőjön.

- Sajnálom ami tegnap történt... Mármint Harry miatt. - morogta rekedtesen.

- Nem kell. Én voltam a hülye, hogy elhittem neki amit mondott. De engem jobban érdekel mi is van Amelievel? - kuncogtam.

- nagyon jó fej csak. - mondta lehajtott fejjel.

Az arcán láttam, hogy elpirul.

- És én tegnap egy pohár sörön kívül nem ittam mást, úgyhogy én mindenre emlékszem. - mosolygott.

- Legalább megbeszéltetek találkát? - érdeklődtem.

- Igen, ma estére. - mosolygott.

- Aztán csak okosan. - nevettem.

Ő csak a szemét forgatta, én pedig írtam neki, hogy találkozzunk a megbeszélt öltözetben, a megbeszélt helyen, egy óra múlva. Ő visszaírt egy okét, én pedig felsiettem, és nekiálltam készülődni. Egy alapos tusolással kezdtem, mivel este eléggé fáradt voltam a zuhany alá állni. Hamar végeztem, majd felvettem a

piros mini nadrágot, hozzá a 1D felsőt, és egy cipőt. A hajamat megfésültem, és kiengedve hagytam. Egy kis sminket tettem fel. Gyorsan beledobáltam a cuccaimat egy válltáskába, majd pedig már indultam is. Ahogy kiléptem Harry arcával találtam szembe magamat. Szemei alatt karikák voltak, de engem nem érdekelt. Kikerültem, és éppen menni akartam mikor ő nagyon szorosan megragadta a csuklómat.

- Eressz már el. - morogtam.

- Nem. Mi a szar bajod van? Tegnap óta kerülsz. - mondta a szemeimbe nézve.

- Beszéld ezt meg a kurváddal. Én erre nem vagyok vevő. - morogtam. - Niall... - kiabáltam.

Halk csörömpölés hallottam majd ő is kijött.

- Haver engedd el. - mondta.

Elengedett.

- Köszönöm. - mondtam Niallnek.

Szúrósan Harryre néztem, majd pedig leindultam ahová eddig is akartam. Az utcán néztek páran, de nem érdekelt. Sietősen mentem ahová kellett, és láttam, hogy Amelie már vár rám. Megöleltük egymást, majd a parkban leültünk egy padra.

- Mitől ilyen vörös a csuklód? - kérdezte.

- Nem úgy indult a reggel mint vártam. - nevettem. - Harry fogadott, én pedig nem akartam vele beszélni, és ez lett a vége.

- Harry mindig is nőcsábász volt. - mondta.

- Mesélhetsz ám, te mégiscsak többet tudsz mint én. - nevettem.

És igazam is volt. Hiszen ő Directioner én pedig... Én is bírom őket, de nem nagyon foglalkozom velük.

- Elég sok csaja volt már, vagyis elég nehéz követni ezt nála. De azt is hallottam, hogy mostanság, inkább csak egy éjszakákra megy.

- Igen, Niall is ilyesmit mondott nekem. De mindegy. Most már tudja, hogy nem dőlök be neki. Amúgy tudod mit tervez estére Niall? - kérdeztem.

- Azt mondta vacsorázni megyünk. - mosolygott. - És köszönöm!

Hirtelen megölelt, amin mind a ketten csak nevettünk. Elég sokáig barangoltunk a városban, és egy csomó helyen voltunk. Nagyon jól kijöttünk együtt, és szinte elfeledkeztem a reggeli történteken. Négy felé mentem haza, és Niall már teljesen lázban volt. Zayn és egy másik csaj voltak még ott, de csak nevettek Niallön.

- Alieen kérlek segíts. - ölelte át a derekamat.

- Ha életben maradok akkor segítek. - kuncogtam.

- Ő igaz barát! - dugta ki a nyelvét Zaynre.

Ezen csak nevettem. Megfogta a kezem és felráncigált. A szobája olyan volt mint egy tornádó. Ruhák hevertek mindenhol, ő pedig nem tudta, hová is nyúljon le.

- A fekete inget, és a kicsit kopott farmeredre szavazok. - mutattam a ruhákra.

Ő azonnal felkapta őket, majd egy nagy puszit nyomott az arcomra, és pillanatok alatt eltűnt a fürdőben. Én nevetve visszasétáltam a konyhába.

- Amúgy merre voltál? - kérdezte Zayn miközben a csajjal felültek a párszékre.

- Városban Niall csajával. - mosolyogtam.

- Azért ez még túlzás kijelenteni. - mondta a csaj.

- Látod te hogy viselkedik a kis manó? - nevetett Zayn.

- Amelie pedig belehabarodott a manóba. - mosolyogtam. - Amúgy meg Aileen.

Nyújtottam kedvesen a kezemet a lány felé.

- Perrie.

Ismerősen csengett a neve.

- Abból a csajbandából igaz? - húztam a szememet. - Little Mix.

- Igen. - nevetett.

- Bocsi, de nem nagyon vagyok képben néha.

Ezen mind nevettünk, majd hamarosan Niall is lejött. Teljesen felöltözve.

- Gyere ide, mert komolyan mondom ez így szégyen. - mondtam fintorogva.

Ő értetlenül jött oda. Elnevettem magam ahogy, a teljesen felgombolt ingével jött felém. Elkezdtem kigombolni.

- Először is nem temetésre mész hanem randira. - jó pár gombot kigomboltam rajta, és kényelmesen eligazítottam rajta a felsőt. - És ha lehet ne nagyon idegeskedj, mert szegény csaj így is eléggé ideges lesz.

- De... - nyafogott.

- Nincs de! - morogtam. - Add önmagad. Kiskorunkban is ezért voltak annyira oda érted, mert önmagad voltál. Tedd most is ezt, és a csaj a tiéd lesz egy pillanat alatt.

Ő hirtelen megölelt, én pedig csak nagyokat pislogtam.

- Itt maradhatnál velem mindig. - mondta.

- Szerintem eleged lesz belőlem ebben a pár hónapban.

Még eligazítottam rajta pár dolgot, majd elengedtem őt, és Zaynék is elmentek. Egyedül maradtam a hatalmas házban. Felsóhajtottam, és gondoltam csinálok valami vacsit, aminek azonnal neki is láttam. 

9. fejezet

Sziasztok. Először is a blogot bezárás fenyeget. Elég régóta tart ez a helyzet nálam. akit érdekel a blog további sorsa... facebook mindig nyitva áll számára.... Kellemes olvasást mindenkinek.

Stefii: Nagyon örülök, hogy tetszik! :D 
Dorka B.: Jól érzed, de hamarosan minden meg fog változni! :D 
Izii: Ohh... Köszönöm! :$ Igen jól sejted! :P 


Buli.

Reggel korán keltem fel, pedig még tudtam volna aludni, de hát menni kell dolgozni. Este elég későn értünk haza, de nagyon is jól szórakoztam, és sokat is tudtam segíteni. Elég jó volt minden. Ma már nem kell mennem, mert elméletileg videót vesznek majd fel.

Ahogy kikászálódtam az ágyból, gyorsan felöltöztem, majd a kis táskámba tettem mindent, és indultam is dolgozni. Magam után betettem az ajtót, és sietősen hagytam el a helyszínt. Útközben láttam pár embert akik megnéztem, majd nyugodtan beléptem a kávézóba. Amleia már mosolygott rám. Megölelt, én pedig visszaöltem őt. Bementem az öltözőbe, hogy átöltözzek.

- Honnan ismered Niallt? - kérdezte félénken Amelia.

Elmosolyodtam amikor rá néztem, s megláttam a kis pírt arcán. Egyből tudtam miért is kérdezi.

- Az öcsémmel jó haverok voltak, és most meghívott jöjjek ki. - mondtam.

A pulcsimat felakasztottam majd már néztem is őt.

- Jó neked... - motyogta.

- Nálunk kint, aki fan általában mindig ilyen felsőket hord. Rajtad nem látok.

- Egyedül nem jó. Barátaim meg nincsenek, és ki is néznek az utcán.

- Suli után megyünk pólót venni. - kacsintottam rá.

Az arcán hatalmas mosoly jelent meg. Nagyon aranyos csak, és ha ma délután sikerül megismernek, akkor lehet Niallnek is be fogom mutatni. A munka elég gyorsan véget ért, és eléggé mozgalmas is volt. A főnök végig röhögtetett minket, és nagyon jó volt, hogy ilyen jó állást fogtam ki.

Út közben betévedtünk egy One Direction boltba is, és elképedtem mennyi mindent árulnak a srácokról. A leg többön nevettem, de nagyon jól elvoltunk. Én vettem két felsőt, és ugyan olyant Amelia is, amikor fizettünk, elindultunk valamit enni. Eldöntöttük, hogy mivel holnap nincs munka a városba megyünk majd valamerre, az új felsőnkbe. Az egyik felsőm egy pántos darab volt, aminek elég mély kivágása volt oldalt, de ez nekem nagyon bejött, meg egy 1D felirat volt rajta, ami virágos. Rengeteget beszélgettünk, és a csaj rohadt jó fej. Sok minden rosszat megélt pont mint én, és ez nekem benne nagyon tetszett.

Késő délután búcsúztunk el egymástól, majd hazasiettem. Niall és a srácok a nappaliba döglöttek, én pedig csak felsóhajtottam, mert eszméletlen kupit hagytak maguk után a konyhában. Letettem a cuccaimat, és nekiláttam rendet rakni. Ahogy mosogattam egy idő után olyan érzésem volt mintha figyeltek volna, de nem nagyon próbáltam erre odafigyelni.

- Amúgy ez komoly? - hallottam a beszívott hangot.

Harry a One Directionos szatyrot mutatta fel.

- Nem tetszik valami? - kérdeztem, és megtöröltem a kezemet.

- Tetszik mint állat. Csak nem néztem volna ki belőled.

- Sok mindent nem tudsz még. - mondtam.

Niall is kijött, majd berángatta Harryt és megköszönte a takarításomat. Bólintottam, majd felmentem a szobámba. Elpakoltam és felnyitottam a gépet, majd pedig felmentem netre. Egy ideig anyuval beszélgettem, de neki mennie kellett, így egyedül maradtam a net furcsa világában. Twitteren elég sok minden telefont velem és Niallel pont mint facebook. Twitterre írtam pár szót.

"Alig két napja vagyok itt, de már most én folyok a csapból. Húha... Ez durva!"

Elküldtem, majd a telefonomban nézegettem a képeket, amiket az elmúlt napokban csináltam, és elég sokat nevettem is rajtuk. Hirtelen villogni kezdett a twitterem, és gyorsan meg is néztem, hogy ki üzent nekem. Meglepődtem mikor Harry nevét láttam.

"Szia csajszi. Mizu?"

Csak összeráncoltam a szemöldökömet és írtam is vissza.

"Ha akarsz valamit feljössz."

Pár percen belül írt is vissza.

"Mennék én, de Niall túlságosan félti a kis angyalt."

Ezen csak nevettem. Nem írtam neki vissza, inkább hagytam a fenébe.

- Nem megyünk bulizni? - nyitott be Niall.

- De mehetünk. - mosolyogtam.

- Zsír. Akkor két óra múlva a nappaliban gyülekező. - nevetett.

Megkérdeztem gyorsan, hogy hová megyünk, majd gyorsan írtam Amelianak, aki kicsit hezitálva de belement, hogy eljön. Én nekiláttam készülődni. Letusoltam majd pedig felvettem egy barna nadrágot, és egy fekete hosszú ujjút. Hajamat kivasaltam és a bal oldalamra tűrtem el, egy kis sminket is raktam fel. Egy magas sarkút húztam fel. A telefonomat zsebre tettem, majd a pontos időben lementem ahol a srácok is lent voltak. Harry végigmért, amin csak a szememet forgattam. Niall vezette a kocsit és Liam volt aki még velünk jött, a többiek másik kocsival. Vártam ,hogy ott legyünk. Nagyon rég buliztam már utoljára, és van egy érzésem ,hogy ez most különlegesen jó lesz.

Odaérve egyenesen Ameliehez mentem akivel karöltve mentünk vissza a srácokhoz. Niall csak mosolygott mikor meglátta a barátnőmet. Bementünk, és volt egy külön VIP részleg. Nem mondtam semmit. Hoztak nekünk inni, de én nem akartam. A zene döngette a dobhártyámat, táncolni akartam. Harry észrevehette, hiszen megragadott, és a parkettre mentünk. Rám kacsintott, majd átkarolta a derekamat, én pedig a nyakát karoltam át. Pár másodperc után már együtt ringtunk az ütemre, és elég jól éreztem magamat. Harry hirtelen a nyakamat csókolgatta, amitől tiszta libabőrős lettem. Nem tagadom, nagyon is tetszett. engedtem neki, had csinálja.

- Remélem tudod, hogy már az elejétől fogva, érdekelsz. - morogta a fülembe.

- El tudom képzelni. - nevettem.

- De tényleg. Tetszik a viselkedésed, és nagyon is dögös vagy.

Arca közelíteni kezdett az enyém felé. Tudtam mit akar, de inkább nem engedtem meg neki. A mutató ujjamat az arcára tettem.

- Kicsit be vagy már rúgva, csak a pia beszél belőle. - mondtam mosolyogva.

- Tudod, hogy ha az ember részeg akkor igazat mond? - kacsintott rám majd puszit nyomott az ujjamra.

Elmosolyodtam, pont ahogy ő. Rengeteget táncoltunk, majd egy idő után már hevesebben cselekedett, és azonnal megcsókolt. Ajkai falták az enyémet, de egyáltalán nem volt olyan mint amilyennek akartam. Tiltakoztam ellene, de ő nem engedett el, aztán pedig feladtam és visszacsókoltam. Érződött belőle a pia szaga, én pedig ellöktem magamtól. Elmosolyodott.

- Iszom egy kicsit. - kiabáltam túl a zenét.

Ő bólintott, majd nyomott egy puszit a fejemre, én pedig odamentem a többiekhez. Elmosolyodtam, de Niall arcán láttam egy kis haragot, amit tudtam miért volt, de Amelievel jobban el volt foglalva. Beszélgettek, nevettek, és örültem, hogy sikerült legalább ezt elérnem. Az asztalon lévő vízhez nyúltam és inni kezdtem belőle. A parkettre figyeltem. Kicsit lesokkoltam, de nem reagáltam. Harry éppen egy csajjal táncolt. Ami viszont végleg sokkolt, azaz volt, hogy éppen egymás szájában matattak. Elfordultam, és láttam amint Liam dühösen pislog Harryre. Én letettem a vizet, majd az egyik pohárra néztem.

- Ez kié? - kérdeztem.

Mindenki megrántotta a vállát. Én fogtam és megittam. Valami kibaszott tömény volt benne, amitől egy pillanatra megszédültem, de talpon sikerült maradnom.

- Most pedig bulizzunk. - mondtam. 

8. fejezet

Üdv mindenkinek. Ma elég furcsa napom volt. Reggel felkelni, suli helyet dokihoz mentem... Hmm ez így már nem jó. De haza érve eldöntöttem, hogy videót csinálok... Viszont nem lesz publikálva mert elég szar minőség, és ha ezt a világ meglátja.... Azt hiszem ekkora szégyen nem érhet! xDD De inkább a rész... Kellemes olvasást mindeninek! ♥ 

Dorka B.: A sejtéseid igen csak jók! :P Köszönöm! ♥ 
Stefii: Harry mindig próbálkozik az új húsra. :P 
Dorinaa: Hihih, sajnos Harry bekavar, de Niall számára mást tartogatok. :P 
Izii: Köszönöm! :$ Az én valóságomban ilyen is. Édes és WÁÁÁÁ ♥♥♥ xDD Niall. ♥ 



Stúdió!

Reggel mikor felébredtem, be voltam takarva és a szobámban találtam magamat. Pedig én határozottan emlékszem, hogy meg akartam várni Niallt, de a kanapén aludtam el. Kicsit csodálkozva másztam ki az ágyból, és indultam el lefelé. Lent már valakik beszélgettek, de valahogy nem tudtam eldönteni, hogy kik is lehetnek. Ahogy leértem a nappaliban Niall, Zayn és Liam beszélgettek.

- Sziasztok. - köszöntem.

- Szia. - pattant fel Niall. - Tegnap este felvittelek, remélem nem nagy baj. - mosolygott.

- Csak furcsálltam. De ettél igaz?

- Igen, és mennyeien főzöl.

Ránéztem az órára, és rájöttem, hogy még egy órám van a munka kezdéséig.

- Köszi, de most megyek készülődni. - mondtam.

- Hová mész?

- Dolgozni.

Inkább nem vártam meg a választ,csak felmentem és nekiálltam készülődni. Egy fekete nadrágot vettem fel topánkával, és hozzá a starbuckos fehér felsőt. A hajamat lófarokba fogtam. A kistáskámba elpakoltam néhány holmit és indulásra készen álltam. Leérve a srácok még mindig itt voltak. Oda mentem és elköszöntem tőlük. Ők kedvesen megöleltek, Niall megkérdezte meddig is vagyok és hol, amit én udvariasan elmondtam neki. Számítottam rá,hogy mi is a terve, de inkább nem kötöttem ebbe bele. Leérve a kávézóhoz lepakoltam,majd egy gyors üzenetet írtam anyunak. Inkább írok neki minthogy fölöslegesen aggódjon miattam. Elég nagy galibát okoztam már így is. Ahogy kiléptem előre egy lány lépett oda hozzám.

- Amelia vagyok. Ezen a héten velem vagy egy műszakban. Gyere most segítek neked egy kicsit.

- Elizabeth... - mosolyogtam rá kedvesen.

A pult mögé álltunk ő pedig már kezdett is nekem magyarázni. Elég könnyűnek tűnt ahogy magyarázta, és csak reméltem, hogy élesben is ennyire könnyű lesz. Kaptam egy tömböt amire a rendekéseket kell majd felírnom. Nyitásig még van párperc, én pedig az ajánlatokat néztem át gyorsan. Ahogy nyitás volt, a legtöbb ember csak a pultnál rendelt, mert sietős dolguk volt. Én csendben voltam és vártam, hogy ki lesz merész, hogy leüljön és itt fogyasszon el valamit. Ahogy ez végigfutott a fejemben egy fiatal pár ült le az asztalhoz, én pedig már pattantam is. Ahogy odaléptem eléjük, köszöntem nekik és ők is nekem, kezükbe adtam az étlapos kis listát, amit azonnal olvastak is.

- Két capuccino lesz, és négy epres muffin elvitelre.

- A capuccinot itt fogyasszátok?- kérdeztem mire ők bólogattak.

Visszamentem majd leadtam a rendelést hátra és csak vártam. Időközben egyre többen érkeztek, ami nekem csak jó volt, és tényleg elég könnyűnek bizonyult minden. Bírtam a strapát, és nem is nagyon fárasztott ki. Alig, hogy majdnem vége volt a műszakomnak, Niall is megjelent. Én csak mosolyogtam ezen.

- Mit innál? - jött oda hozzám.

- Egy epershaket. - mosolyogtam.

- Két epershaket elvitelre. - mosolygott Amieliara.

Én addig hátramentem, gyorsan elintéztem amit kellett, majd felvettem a vékony pulcsimat, a táskámat a vállamra tettem, és már mentem is kifelé. Kint Niall már várt rám mosolyogva. Odaadta a shaket amit megköszöntem, kinyitotta nekem az ajtót és kiléptünk az utcára. Ha azt mondom, hogy kevesen voltak akkor hazudok, mert elég sokan vártak rá. Amint meglátták Niall sikítani kezdtek, ő pedig próbált egy kicsit nem evvel foglalkozni. A kocsijához siettünk, és mind a ketten beültünk. Fogtam az italját amíg ő összerendezkedett, majd amikor indultunk, automataváltásba tette aztán már vissza is adtam neki. Nem mondott semmit, és én sem mondtam neki semmit sem.

- Most eljössz az egyik felvételünkre. - mosolygott Niall. - És örömmel várjuk az ötleteket is.

Én csak mosolyogtam, és már nagyon vártam, hogy ott legyünk. Kíváncsi voltam a stúdióra is, meg hogy miket fognak művelni. Kihajoltam az ablakon majd csak egy képet csináltam, és mosolyogtam. Nagyon is örültem, hogy Niall felvételre visz, és annak is, hogy itt vagyok. Gyorsan feltettem a képet twitterre.

"Útban a stúdióban. Atyám @NiallOffical ezt nem gondoltad végig.... Zenélgetős kedvem lett! :D"

Elküldtem és a telefont eltettem a zsebembe. Elég hamar odaértünk a stúdióhoz. Elég sokan voltak már előtte, és egy kicsit ijesztőnek találtam de nem szóltam erről Niallnek. Kiszállva kattogtak a gépek, és a lányok sikoltottak, de mi bementünk. Niall megitta a sheket és én is amit kidobtunk, és vett két vizet, az egyiket a kezembe nyomta. Ő elindult előre, én pedig követtem őt. Az elsőre mentünk, és az ajtóra ki is volt írva a One Direction felirat. Belépett rajta, én pedig követtem, majd betette az ajtót. Egy elég nagy stúdióban találtam magamat. A srácok mosolyogtak rám.

- Azt hiszem kicsit életveszély volt ide beengedni. - mosolyogtam.

- Miért is? - kérdezte Harry.

- Gitár, zongora, és még több hangszer. Ez mennyország. - mosolyogtam mint egy hülye.

- Gitár, zongora? Bryan nem mesélte... - motyogta Niall.

- Sok mindent nem tudsz még rólam. - kacsintottam és a zongora felé léptem.

Leültem és csak felnyitottam a zongorát. Már nagyon régen nem használtam. Kicsi voltam mikor megtanultam, de egy idő után már nem is nagyon foglalkoztam vele. Lehunytam a szemem és az jutott az eszembe mikor Bryannek mutattam mennyit tanultam, de ő mindig csak hülyéskedett evvel.

- Nem játszol? - kérdezte Niall.

- Bryan nem szereti ha játszom. - mosolyogtam s visszahajtottam.

- Ki az a Bryan? - kérdezte Harry.

- Egy olyan testvér akit a világ még nem pipált. - mosolygott Niall.

- Az biztos. - mosolyogtam. - Fel kell hívnom anyut....

Felálltam és kimentem majd már telefonáltam is. gyorsan lerendeztem vele, hogy vigyen virágot a sírra, mert tudnia kell, hogy még gondolok rá, annak ellenére, hogy most itt vagyok. Visszaérve ők már nekiláttak próbálni. Én leültem és hallgattam őket, majd felmentem twitterre is.

Már tele volt minden a képekkel, és azt találgatták, hogy Niall csaja vagyok-e mert Mullingatban is velem találkoztak.

- Niall tudtad, hogy mi járunk? - fintorogtam.

- Hmm... Ez felettébb jó tudni. - mondta nevetve és leült mellém.

Megmutattam neki, és csak mosolygott rajta. Még egy kicsit fent voltam, majd lejöttem és a srácokra összpontosítottam. 

7. fejezet

Sziasztok. Újra itt vagyok, de most már a saját kis laptopomon. Tegnap végre hazaért a kis édesem aminek örülök! Főleg most, hogy le is betegedtem. De mindegy. Kellemes olvasást mindenkinek! :D ♥

Dorinaa: Hihih, köszönöm! ♥ 

Stefii: Tegnap nem voltam itthon, ma pedig eléggé sok minden volt, de holnap esetleg megpróbálhatjuk, de beteg vagyok ez remélem nem fog zavarni. :D Köszönöm! ♥ 

Izii: Köszönöm szépen, és annyira azért nem írok jól sajnos... :) 

Bevásárlás

Reggel meglepően a napsütés ébresztett fel. Nagyot nyújtózkodtam, és kiszálltam az ágyból.

- Tényleg furcsa a fejed. - hallottam meg egy hangot.

 Azonnal felsikítottam rémületemben. Annyira megijedtem, hogy hirtelen megingottam, és a földre estem le.

- Jesszusom Aileen...

Most már jobban felismertem a hangost ami Niall szájából vándorolt el felém. Kezem után nyúlt, majd felsegített. Olyan furcsa volt... Most először figyeltem meg őt jobban, és meglepődve vettem észre, hogy majdnem egy fejjel nagyobb nálam.

- Persze, de ezt többet ne. - mondtam és hátra léptem.

- Bocsi. - nevetett.

Bocsánatot kért, majd pedig kiment a szobából. Elmosolyodtam, majd fogtam a kopott kis farmeromat, egy pántos felsőt, és gyorsan bementem a fürdőbe, ahol sietve átöltöztem. Jobb lesz ha valami munka után keresek, mert nem élhetek mindig Niall nyakán főleg ha megengedi, hogy itt maradjak nyárra. Amit remélek, mert most valahogy nincs kedvem az egész nyaramat otthon tölteni a négy fal között. A hajamat megfésültem, majd pedig egy kis sminket tettem fel. Pár kiegészítőt még tettem magamra, aztán már mentem is lefelé a fekete topánkámmal a kezemben. Lent Niall már az ebédlőben volt, és láttam, hogy két főre terített meg.

- Köszönöm. - mosolyogtam.

- Semmiség. Amúgy tegnap felhívtam anyudat. - mondta. - Gondoltam ha már itt a suli vége, itt maradhatnál nálam nyárra.

- Ugye tudod, hogy ezt pont most akartam megkérdezni?

Ezen csak mind a ketten nevettünk.

- Amúgy megengedte, hogy maradj!

Elmosolyodottam, majd pedig enni kezdtem.

- Hová készülj? - kérdezte Niall.

- Keresek valami melót... - mondtam. - Még sem élhetek a te pénzeden, nekem is kell valamit keresnem.

- Pedig engem nem zavar ám. Simán ellenénk, kényelmesen meg minden.

- Tudom... Csak nem szeretem, ennyi.

Ő nem mondott semmit csak bólogatott. Amikor megettem, elvettem az ő tálát is, majd gyorsan elmosogattam ,és inkább úgy döntöttem, hogy elindulok valami meló után nézni. Nagyon sokáig gyalogoltam a városba, de nem bánom, mert megint csak elképesztő volt a látvány. Délfelé bementem egy sturbucksba ami elég közel volt Niall házához is.

- Elnézést érdeklődni szeretnék... - mondtam.

- Mondjad csak. - mosolygott rám egy olyan harmincas nő.

- Van esetleg egy szabad állás? - kérdeztem.

- Pont jókor. Igen lenne itt.

Én mosolyogtam, és örültem, hogy ilyen jó sikerrel jártam. A nő mondta, hogy menjek vele, és valami irodás rész felé mentünk. Én csendben lépkedtem mögötte. Az egyik ajtónál megállt, majd a kulcsit piszkálta, kinyitotta és beléptünk. Kellemes vajszínű falak köszöntek vissza rám, és egy kicsit kicsi szobácska, ami szekrényekkel egy nagy asztallal, és pár székkel volt tele. Leült az asztalhoz, én pedig arra a székre amelyikre mutatott. leülve elmondta, hogy egy pincérnői állás az egész, meg kikellet töltenem egy lapot, meg ilyenek. Kellett egy pár szót mondani magamról, meg minden, de ez könnyen ment. Sikerült annyival kimagyaráznom az itt tartózkodásomat, hogy egy barátomnál vagyok, és szerencsére nem is kérdezett rá.

Alig egy óra alatt mindent elintéztünk. Elmondta, hogy mindegy milyen ruhában jövök dolgozni, csak érezzem benne jól magamat, meg kaptam egy felsőt ami viszont kötelező volt. Elől egy kicsi embléma, hátulján pedig egy nagyobb. megköszöntem neki, majd mondta, hogy holnap hányra jöjjek és már mehettem is. Egyenesen hazafelé mentem, mert mára ennyi elég is volt. Belépve viszont szinte kongott az ürességtől a ház. Beljebb mentem, s a hűtőn egy cetli fogadott.

"El kellett mennem... Remélem minden jól ment. Hagytam pénz szóval rendelhetsz ha akarsz, vagy ha találsz valamit főzz. Niall xx"

Én csak nevettem, majd a hűtőben akartam keresni valamit, de enyhén üres az egész. Megnéztem a pénzt amit hagyott,és azt hittem rosszul látok. Ennyiből pár napnyi kaját simán elraktározok magamnak. Felmentem és fogtam a válltáskámat, majd letettem a munkás cuccaimat, majd eltettem a pénztárcámba, és már indultam is.

Bezártam magam után az ajtót, de a háznál pár rajongó várakozott, de én csak kikerültem őket, és elindultam valami hipermarket felé. Elég hamar odaértem, majd beérve fogtam egy kosarat, és elindultam befelé. Igazából gőzöm sincs, hogy mit enne szívesen Niall, ezért inkább csak nézegetődtem, hogy mi lenne jó. Percek múlva valaki hirtelen eltakarta a szememet. A szabad kezem azonnal a kezére tettem, elég hideg volt.

- Meglepi! - mondta egy hang, majd elengedett, és megfordultam.

Hirtelen Harry arcát láttam, mögötte pedig Liamet és egy másik lányt.

- Sziasztok. - mosolyogtam rájuk.

Harry azonnal megölelt, amitől kicsit ledöbbentem, de visszaöltem őt. Liam a másik lány kezét fogta, és mind a ketten csak mosolyogtak.

- Aileen ő itt Danielle. - mondta.

Mosolyogva kezet fogtunk.

- Srácok segítsetek. Mi az a kaja amit Niall nagyon szeret? - kérdeztem.

- Ő mondhatni mindenevő. - röhögött Harry.

- Köszi. - mondtam kicsit morogva.

- Minek kell? - kérdezte Liam.

- Mert okoska hagyott pénzt hogy rendeljek, de annyit, hogy inkább bevásárolok, és főzök.    

A srácok persze utána segítettek nekem, és közösen folytattuk tovább a vásárlást. Elmondták, hogy ők is csak alig egy órát kaptak, lazításra, mert az új albumot veszik fel. Ezen mosolyogtam, majd megköszöntem nekik.

Amikor sikerült mindent kifizetnem, két szatyorral a kezemben indultam kifelé. Harry és Liam köré már elég sokan gyűltek, én pedig ebbe nem akartam beletartozni, így gyorsan mentem kifelé. Kiérve sietősen indultam hazafelé. Semmi kedvem nem volt még tovább velük lenni. Bár nagyon kedvesek velem, vagyis eddig Liam volt az akivel több időt tudtam eltölteni, de ő nagyon kedves velem. Harry meg hát... Inkább nem is akarok róla semmit sem mondani.

Csendben haladtan az utcákon, és alig vártam, hogy visszaérjek, és nekiálljak főzni, mert most már én is kezdek kicsit éhes lenni. 

6. fejezet

Sziasztok. Azt hiszem nem fogok azért mentegetőzni, meg hazudni, hogy mért nem volt tegnap rész, mert szerintem egyértelmű. A lényeg, hogy ma hoztam és remélem több komi érkezik ide! Kellemes olvasást! ♥ 

Dorinaa: Hihih köszönöm, és én is de hidd el minden oké lesz! :D 

Stefii: Semmi baj drágám! :P Örülök, hogy írtál és a sejtéseid nagyon is jók! :P Amúgy meg igen, az ok amiért nem volt tegnap! 

Izii: És ki a tipped? :D Igen az élet már csak ilyen! :P 

A csapat! 

Lassan egy órája már, hogy itt vagyok Niall gyönyörű házában, ahol a következő két hónapot tölteni fogom, ami pont olyan lesz mint egy nyaralás. A repülőn történtek őt a egy szót nem szólt hozzám, és én sem hozzá. Kicsit rossz amiért így bánik velem, de tudom, hogy ezt most egy kicsit meg kell emésztenie.

Este mikor lementem éppen a konyhában volt, és fagyit evett. Kivettem egy kanalat, és odamentem én is. Mind a ketten ennyi kezdtünk.

- Sajnálom azt a csókot. - mondta Niall.

- Ha még egyszer bocsánatot fogsz kérni a képedet belenyomom a fagyiba.

Ezen mind a ketten csak nevettünk.

- Én nem bántam meg, és ha tovább haladt volna az a dolog, azt sem bántam volna meg.

Láttam rajta hogy ledöbben. Legyek őszinte? igen voltak bulik amikor pár sráccal smároltam, taperoltak, de azt hiszem ez normális főleg, ha az ember még egy kicsit be is van csiccsentve. Úgy fél éve pedig az öcsém egyik haverja vette el a szüzességemet, és úgy három hónapig voltuk együtt. Úgyhogy azt hiszem semmitől sem kell tartanom már.

Niall nem mondott semmit és én sem. Ettem még egy kis fagyit majd a kanalat a mosogatóba tettem bele. Visszanézve Niallre mosolyogtam, majd felmentem a szobámba. Betettem magam mögött az ajtót. Kint már eléggé besötétedett. Behúztam a függönyöket, majd fogtam a törölközőmet, és bementem a fürdőbe. Bezártam magam mögött az ajtót, ledobtam a ruháimat, majd pedig beálltam a zuhany alá. Miközben folyattam magamra a vizet kicsit elgondolkodtam. Az öcsémre gondoltam, meg anyura. Nagyon megbántottam tudom, és nem is direkt csináltam. Egyszerűen csak kiszaladt a számon.

gyorsan végeztem majd egy melegítőt, és Bryan felsőjét vettem fel és kijöttem, egyenesen a telefonomhoz mentem. Az ajtóm nyitva volt, és nem értettem miért. Az asztalhoz érve láttam, hogy pár kép van rajta, és már megértettem, hogy Niall volt itt. Felvettem a telefont, és azonnal hívni kezdtem anyut is. Leültem az ágyra, és kicsöngött kettőt, majd már vette is fel.

- Szia kicsim. - hallottam meg mosolygós hangját.

- Szia anyu. Épségben megjöttünk, és már fürödtem is. - mosolyogtam.

- Ennek örülök.

- Nagyon sajnálom, hogy kiabáltam veled, és amit mondtam...

- Mondj el most mindnet. - mondta.

- Úgy terveztük... - kicsit megakadtam.

Esküdni mertem volna, hogy láttam valakit kintről.

- Úgy terveztük, hogy túladagoljuk magunkat. - folytattam. - Nem bírtunk már elviselni titeket.

Szemeimet ellepték a könnyek.

- Jesszusom... - ijedt meg anyu. - De te nem akarod...

- Amikor meghalt akartam, de már nem.

Mind  a ketten sírtunk, de én inkább azért mert őt hallottam. Kicsit megnyugtattam majd letettük. Én sírni kezdtem, mert mást már nem tudtam magammal kezdeni.

- Hé minden oké? - a hangja agyon rekedtes volt, de egyszerűen  a könnyeimtől semmit sem láttam belőle.

- Nem... - szipogtam.

Hallottam hogy közelebb jön, és megölel. Én a fejemet a vállára hajtottam és sírtam. Nem tudtam ki ő, de most ez nem érdekelt. Nem lökött el magától, hanem itt volt velem. Percek múlva már kezdtem lenyugodni, és elengedtem őt, majd megtöröltem a szememet. Egy nagyon lenyírt hajú fiú ült velem szemben.

- Te biztos Aileen vagy...

Finoman bólintottam.

- Liam. Minden oké? Miért borultál ki ennyire? - faggatózott azonnal.

- Ez elég hosszú és bonyolult is. - szipogtam.

Ő finoman bólintott.

- Gyere le, szerintem Niall már aggódhat.

Bólintottam, majd a felsőmbe megtöröltem a szemem és Liammel együtt elindultunk lefelé. Lent már többen voltak, de nem mentem be a nappaliba, hanem inkább a konyhába mentem. Beszélgetés hallottam, de én csak öntöttem egy kis vizet, majd belekortyoltam.

- Liam azt mondta valami baj van. - hallottam meg Niall hangját.

- Beszéltem anyuval.

Megfordultam és a konyhapultnak dőltem.

- Mit? - kérdezte.

- Bocsánatot kértem tőle, és elmondtam mit terveztünk arra az estére, mikor a baleset volt. - sóhajtottam.

- És... Mit mondott?

- Abban reménykedik, hogy nem fogom túladagolni magamat! - mondtam.

- Te drogozol? - jött be hirtelen egy srác és mögötte még négyen.

Aki kérdezett tőlem, kreolos bőre volt, és sötét haját felnyalta az égbe.

- Nem. De ez hosszú... - mondtam.

- Aileen bemutatom a csapatot. Liamet már ismered, ők itt pedig Zayn, Harry, és Louis.

Bólogattam és kezet fogtam velük. Harryre pillantva, féloldalas mosolyt vetett rám, és a kelleténél is jobban szorította a kezemet. Már értem miért kell vigyáznom evvel akis göndörrel. Már most nyomul rám... Hihetetlen egy srác. Kirántottam a kezem a kezéből, majd Louisal is kezet fogtam. Megint végignéztem a srácokon, és Harry arcán egy cseppet megbánást láttam. Meg kell mondjam mind nagyon jól néznek ki. Végig gondolva a mondottakat akkor Liam, Louis és Zayn az akinek barátnője van, és ha így végig nézek rajtuk nem is csodálom. Mind a hárman nagyon jóképűek, és Zaynben van valami rosszfiús is, ami nekem mondhatni bejön. Harryn is végignéztem, és hát, érthető, hogy bomlanak utána a csajok. Göndör fürtök, zöld szemek, rózsaszín ajkak, eléggé jó test.

- Ki az aki éhes? - kérdezte Niall.

- Én!- vágtam rá azonnal és rá néztem.

Ő hirtelen kicsit furcsán nézett rám.

- Komolyan úgy néztél mint aki totál nincs képben mi is van. - röhögött.

- Majd reggel nézz meg, na akkor aztán van egy fejem. - mondtam neki.

- Alig várom. - nevetett.

Én is csak nevettem a saját magamon,majd mind a ketten bent maradtunk a konyhában, míg a többiek... Hát fogalmam sincs de szerintem a nappaliba mentek be. Megittam a vizet, majd Niall neki állt szendvicseket csinálni. Nem szóltam bele. Amint végzett egy külön tálra tettem párat, majd fogtam és visszamentem vele a szobámba. Letettem az asztalra majd leültem a laptopom elé, és bekapcsoltam. Beleharaptam a szendvicsbe, majd nekiálltam felmenni twitterre. Láttam a drága kis osztálytársnőm már mindennek lemondott, de gondoltam akkor már én is írok pár sort neki.

"Két hónap Londonban, imádom a kizárásokat. Megérte az a pár hajszál!"

Elküldtem, de csak nevettem. Megnéztem hányadika is van, és amikor megláttam a hónapot, még inkább mosoly fakadt az arcomra. Alig egy és fél hónap még a suliból. De hisz akkor... Elmosolyodtam, d eazt hiszem ezt inkább majd holnap kérdezem meg Nialltől, most a srácokkal van elfoglalva. Elnézegettem még a gépemen dolgokat, ahol már elég sok minden jelent meg. Én és Niall voltunk nem egy helyen a téma, ami engem kicsit zavart, hiszen csak barátok vagyunk. Felsóhajtottam, és csendesen elfogyasztottam a szendvicset. Felhúztam a lábaimat, és nekiláttam egy filmet megnézni.

5. fejezet

Sziasztok. Most nem is mondanék semmit, csak annyit, hogy mindenkinek kellemes olvasást kívánok! ♥

Stefii: Köszönöm, és nem árulom el, legyen meglepetés! :D 
Csajszeee: Köszönöm szépen! :D 
Dorinaa: Hidd el az oda út is bulis lesz! :P 
Dorka: Jaj semmi baj! Első a tanulás! :D Sajnos nem lesz több köztük barátságnál, de ezt majd a későbbiekben mert most inkább többet láttok majd! :P 
Izii: Húha sok minden lesz vele! :P 


Repülés!

Kettő felé anyu is hazaért, és egy levél volt a kezében, és eléggé dühös volt. Ezek szerint a suli ilyen gyorsan megküldte a levelet. Profi.

- Mi az, hogy verekedtél? - kiabált anyu.

- Csak egy kicsit meghúztam a haját.

- Ő nem ezt állítja.

- Neki hiszel mintsem a lányodnak? - kérdeztem.

- Az utóbbi időben megváltoztál.

- Bocsi, így dolgozom fel azt, hogy akit a legjobban szerettem itt hagyott. ha tudni akarod miattad volt, miatta és apu miatt. És én is ott lettem volna mert együtt terveztük el, de nem jött össze.

Nem érdekelt a reakciója. Felmentem és bezártam magam mögött az ajtót. Szemeimből folytak a könnyek. Kivettem a nagy bőröndömet, majd elkezdtem bele pakolni.

- Két hónap eltiltást kaptál. - hallottam anyu hangját.

Nem mondtam semmit sem. Elővettem a telefonomat. gyorsan írtam egy SMSt Niallnek.

"Két hónap tiltást kaptam suliban. Esetleg veled tölthetem ezt Londonbna?"

Alig pár perc múlva kaptam a választ.

"Mi a szart csináltál? És örülnék neki!!!"

Nem írtam neki, csak lekezdtem úgy pakolni, hogy két teljes hónapra megyek el. AH egy normális diák tép meg egy másikat, max egy hónap, de mivel én egy kis gazdagot téptem meg, aki a suli bálványa, naná, hogy két hónapot kapok. Mármint nem bánom, de ez azért eléggé igazságtalanság.

Háromkor csengettek, és anyu már nyitotta is majd lépteket hallottam, és a szobám kilincsét rángattál.

- Niall vagyok. - kopogott.

Azonnal ajtót nyitottam neki.

- Nem négyre jöttél volna?

- De, csak izgatott, hogy mi van. - mosolygott.

Visszazártam a szobám ajtaját.

- Mesélj mi is történt?

Mire visszafordultam ott ült a bőröndöm mellett.

- Egy csaj rám öntötte a kávéját, ráadásul a bátyám felsőjére, én meg bepöccentem. Kicsit meghúztam a haját, és két hónapra kizártak.

- Ügyes vagy! - mosolygott rám.

Én is elmosolyodtam, majd folytattam a pakolást. Egy nagy bőröndöt, és egy hátizsákot pakoltam tele, majd a laptopomat is eltettem. A csomagokat, megfogta Niall majd már mentünk is lefelé. Lent egy nagy fekete kocsiba pakoltunk bele. Én visszamentem az útlevelemért, majd anyuhoz mentem.

- Bocs amiért ordítottam.

- Semmi baj, de nagyon vigyázz magadra, és rendszeresen írj. - fogta az arcomat.

Mosolyogtam, majd adott egy puszit, és megölelt. Kisiettem ahol Niall már várt rám. Beültem mellé a kocsijába. Nem szólt hozzám, és én sem szóltam semmit sem. A reptéren már nagyon sokan várták őt.

- Pedig direkt előbbre tettem basszus. - morogta.

Láttam pár biztonságit. Ők már jöttek is. Mi kiszálltunk, majd a csomagjainkat is megfogtuk és mentünk is befelé. Szorosan Niall mellett mentem, mert annyi rajongó volt ott, hogy féltem, hogy szétszednek engem, és ő is félhetett, mert mindig megnézte, hogy ott vagyok-e.

A repülőn ülve kicsit megnyugodtam. Ablak mellett ültem, és nagyon jó volt a kilátás, de egy idő után a könyvembe merültem el. Elég hosszúnak ítéltem meg az utat, de nem zavart, legalább itt nyugi van. Niall mellettem pihen, zenét hallgat.

- Mennyire ismered a csapatot? - kérdezte hirtelen.

Én becsuktam a könyvet.

- Rajtad kívül senkit. - mondtam.

- Ha rám hallgatsz Harryt elkerülöd. - mondta. - Jó srác meg minden, de egy éjszakásak a kalandok nála. A többiekkel jó haverkodni. Lelkizni Zaynnel és Liammel lehet, ha örültködni akarsz csakis Louis. De majd megtapasztalod őket, mind nagyon jó fejek. Harryvel vigyázz.

- Köszi. - mondtam mosolyogva.

Pár percig csend volt közöttünk. Niall elaludt, hirtelen felém dőlt és a feje az ölemben landolt. Nem ébredt fel, de én csak mosolyogtam ezen. Tényleg egy nagy gyerek. Unalmamban  a hajába túrtam, és csak bámultam kifelé. Fél óra múlva már kicsit aggasztott, hogy ennyit alszik, mert kicsit kényelmetlenül éreztem magamat, meg éhes is lettem. Fölé hajoltam, és ébrezgetni kezdtem őt. Hirtelen nyitotta fel a szemeit, majd fel akart ülni, de hirtelen ajakit az enyémnek nyomta. Teljesen lefagytam, de ő nem húzódott el. Lehunyta a szemét, és ajkaimat ízlelgette. Kellett pár másodperc mire felfogtam mindnet. Lehunytam  a szememet, és visszacsókoltam. Nem tudom miért tettem., és azt sem, hogy minek. Nem vagyok szerelmes belé. Pár percig tarthatott a csók mikor Niall abba hagyta, és hirtelen felült.

- Húha... - nyögte ki.

- Húha... - sóhajtottam én is.

- Én nem tudom miért tettem de tényleg. - nézett rám aggódva.

- Semmi baj. Amit mondtál, a kifakadás csajok miatt, elkönyveltem ez miatt.

Ő bólintott, de még mindig engem nézett. Elfordultam tőle, és kifelé néztem az ablakon. Hirtelen már nem is voltam olyan éhes mint eddig. Csak bámultam kifelé és az előbbi csókon járt a fejem. Nem szeretném Niallt megbántani ha belém szeretett, azzal, hogy nem viszonzom neki. De én... Nem tudok most már semmit sem, ez a csók kicsit összezavart. Idegesen piszkáltam a kezemet, és alig vártam, hogy végre megérkezzünk Londonba. Párszor még éreztem, hogy Niall bámul engem, de hamar elfordította a tekintetét. Amikor én ránéztem kicsit mintha bánatos lett volna. Hirtelen ötlettől vezérelve, megfogtam az állát és magam felé fordítottam majd egy puszit nyomtam a szájára.

- Ezt miért? - kérdezte döbbenten.

- Mert láttam nem vagy jól. - mondtam.

- Aileen ezzel semmisem jobb. - sóhajtott. - Tudod... Nem akarok Harry lenni.

- Hiszen csak egy csók volt. - mondtam halkan.

Ő nem mondott semmit sem. Inkább én is elfordultam, és hamarosan a gép is megkezdte a elszállást. 

4. fejezet

Sziasztok. Itt is lennék igaz nem a megszokott formámban. A laptopom szerelőnél van és most anyámék gépét koptatom. xDD Elég vicces! :P Nah de a lényeg. Eléggé elkeseredtem a komikon, de mindegy, ez megszokott! :P Köszönöm aki írt!!!! ♥  Kellemes olvasást! 

Dorinaa: Elég sok izgalom lesz, de az még odébb lesz! :P 
Stefii: Sajnos de, bár azt hiszem még pár rész nagyon ellene lesz ennek... :P xDD
Izii: Én azt mondom nem.... de a fejik még egy darabig igent fognak mondani.! :P 



Suli...

Reggel a telefonom ébresztője keltett fel. Kinyomtam, és egy nagyot nyújtózkodtam. Kikászálódtam az ágyamból, majd pedig bementem a fürdőbe. Elvégeztem a dolgomat, és a ruháim között kezdtem el matatni. Egy mintás cicanadrágot, szürke felsőt, rá pedig egy feketepulcsit húztam fel. A hajamat kifésültem, és kiengedve hagytam. Tettem fel fülbevalót, a karkötőt pedig magamon hagytam. A szobámba érve gyorsan összepakoltam a táskámat. A tegnapi nadrágomból kivettem Niall telefonszámát, majd a telefonommal a kezembe,  elindultam lefelé. Lent nem volt senki sem. Felsóhajtottam, elkezdtem magamnak egy szendvicset csinálni, amit alaposan becsomagoltam, s egy vizes üveget is tettem el melléje. A táskámat a vállamra vettem, majd pedig már indultam is a suliba.

Ahogy a suli elé értem, a parkolóban már elég sokan voltak, és amint közelebb értem, összepusmogtak páran. Lehajtottam a fejemet. Bementem a suliba, majd egyenesen a terembe. Leültem a helyemre, majd csak gyorsan beírtam a telefonomba Niall számát, és már írtam is neki gyorsan egy SMSt.

"Szia. Aileen vagyok. Holnap lehet mégsem megyek..."

Elküldtem neki. Törökülésbe felültem a székre, és alig pár perc múlva már rezgett a telefonom, Niall neve villogott rajta. Megnyitottam az SMSt.

"Mi? Miért? Szekálnak a suliban?"

Gyorsan írtam neki.

"Összepusmognak, és úgy néznek rám mint akit menten megölnek..."

Időközben elég sok mindenki jött be, de amint valakire ránéztem, az illető azonnal el is fordult azonnal el is fordult. A telefonom megint rezegni kezdett.

"Kérlek ne foglalkozz velük, és nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetbe hoztalak, nem akartam. De... Én már nagyon beleéltem magam, hogy jössz. A srácoknak is mondtam. Kérlek gyere el!!!!!"

Ezen elmosolyodtam, de már írtam is neki vissza.

"Talán. Még ezt ma megbeszéljük!"

Elküldtem,  de már írt is vissza.

"Twitteren írtam."

Nem írtam neki vissza, hanem gyorsan bekapcsoltam a wifimet, és már mentem is fel netre. Kicsit kikapcsoltam a többieket, nem akartam egyszerűen érezni, hogy figyelnek engem, és rólam beszélnek. Felmentem twitterre, ahol egyből az üzeneteimre mentem rá, mert semmi amit rólam írnak, vagy bármi más. Ahogy megnéztem, tényleg Niall írt nekem.

"Figyelj... Kérlek ne törődj senkivel sem. Mert most ez a fontos. Amúgy lenen itt még valami..."

Már gyorsan írtam is.

"Mi?"

Elküldtem, és vártam, hogy írjon vissza. Pár pillanat múlva halkan rezgett a telefon, és már néztem is.

"Ma délután kellene indulnunk, mert holnap tervbe van más programunk...Mikor végzel?"

"Rendben... Délben."

Mire visszaírtam, már be is csengettek. A telefont a zsebembe tettem, majd vártuk a tanárt, aki pár perc múlva már meg is jelent. Minden rendesen ment, szerencsére. Kicsengetéskor, indultam is a következő órámra. Ahogy kiléptem szinte kezdődött a terror. A folyosón nem tudtam végig menni úgy, hogy ne lökdöstek volna. Kezdtem egyre inkább bepipulni erre. A terembe érve leültem a helyemre. Osztályfőnöki óra. Legalább most tudok egy kicsit lazulni. A telefonom már egy ideje rezeg. gyorsan megnyitottam mi is van. Niall egy csomó üzenetet küldött, hogy miért nem válaszolok neki. Éppen írtam volna neki vissza, mikor csörgött a telefon, és Niall neve villogott rajta, gyorsan fel is vettem.

- Szia te kis nyugtalanka. - nevettem.

- Bocsáss meg ha aggódom. - nevetett ő is.

- Órám volt azért nem válaszoltam.

- Bocsika, ez őszintén nem fordult meg a fejemben. Amúgy eléd menjek?

- Nem kell. Még nagyobb baj lenne szerintem így is eléggé gyűlölködő a hangulat. Inkább majd nálunk találkozunk, vagy a reptéren.

- Érted megyek, négyre.

- Rendben.

Pár szót beszéltünk, majd le tettem. Csengetéskor már sokkal többen jöttek be. Amint a tanár is bejött, és mondta, hogy foglaljuk el magunkat, és már mentem is oda hozzá.

- Tanárnő... Szeretném kikérni magamat a következő két hétre. - mondtam.

- És mégis minek? - förmedt rám.

A tanárnő gyűlöl engem. Anyám miatt, mert ő is modelkedett de elutasították a kérését a modellügynökségnél, és engem is, mivel a lánya vagyok.

- Elutazom.

 - Mégis hová?

- Magának ahhoz semmi köze. - mondtam.

- Maga meg leülhet a helyére.

Én a szemeimet forgattam. Leültem a helyemre. Nem mondtam semmit sem, csak összepakoltam a cuccaimat és vártam, hogy csengessenek. Engem most már úgy semmi sem érdekel. Inkább hazamegyek, és összepakolom a cuccaimat. Máskor is el szoktam menni csak úgy a suliból. A táskámból elővettem Bryan pulcsiját amit magra húztam.

Ahogy megszólalt a csengő már álltam is fel és mentem is kifelé. Kiérve velem szembe már jött is egy csaj, akinek a kezében egy starbuckos kávé pihent. Ahogy meglátott csak a szemét forgatta és cöccögött. Nagyon elegem lett ebből, majd hirtelen a kávéja a pólómon landolt. Hirtelen elkapott az ideg, ő pedig csak nevetett a hülye haverjaival.

- Pont olyan dinka vagy mint az öcséd! - röhögött.

Nekem betelt a pohár, megragadtam a csodás kis vasalt szőke loboncát, és erősen tépni kezdtem neki.

- A helyedben kussolnék. - mondtam majd meglöktem és elengedtem őt.

Ő hátra esett, ami nem is csoda ha legalább égig érő tűsarkúban mászkál az illető. A barátai már nyúltak is utána, de ő csak a földön volt és sírt. Sokan mosolyogtak rám, de én csak dühösen mentem kifelé. Soha nem szoktam ilyen lenni, de amióta Bryan meghalt elég sokszor van dühkirohanásom. Bár ez engem nem zavar. Egyben biztos voltam. Ezek után tuti, hogy egy jó időre kitiltanak a suliból. Felszálltam a buszra, majd már hazafelé tartottam. Alig vártam, hogy otthon legyek, és elfelejtsem egy időre a sulit, és a körülötte forgó dolgokat. 

3. fejezet

Sziasztok. Nagyon szépen köszönöm a kommentelőknek a komit. Főleg mert látom, hogy újak is írtak amit tök jó! :D A szombati napon a friss lesz, csak valószínűleg délelőtt mert délután találkozóm lesz, este pedig dolgoznom kell. Kellemes olvasást! ♥

Dorinaa: Hihihih. Köszönöm!:)
Dorka: Ha lesz időd olvass bele, hiszen minden fent van!;) Köszönöm szépen!:) 
Tamzeen: Köszönöm szépen, és örülök, hogy tetszetősek számodra az írásaim!:D A csere pedig mehet.
Stefii: Köszönöm!:D
Izii: Igen, innen jött az ötletem.... Kicsit rossz tudom, de idővel minden oké lesz már! Köszönöm!:D



Gyere velem!

"Nem kérdeztem többet. Kellett pár perc mire megnyugszom, majd csak újra a doboz felé fordultam és Niall is. Matatni kezdtem benne, és egy csomó képet halásztunk elő. Volt amin mi ketten vagyunk, vagy Niallel, de ezeket inkább neki adtam oda. Olyan is volt amin hárman, de olyan jó volt ezeket nézegetni. Sokat nevettem, mert már rég néztem a kiskori énemet. Érdekes volt az egy biztos."

Lehúztam a cipőmet és felültem az ágyra, majd normálisan magunk közé tettem a dobozt, és vártam, hogy mit szedek majd még ki belőle. Ő is feljebb ült, és figyelte a dobozt. Már csak egy kis fémdoboz maradt az alján.

- Nyisd ki, én nem... - ráztam meg a fejem.

Ő tette is amit mondtam. Kivette a dobozt, majd kinyitotta. Egy kicsit elmosolyodott, majd felém mutatta. Kicsit felnevettem, majd csak mosolyogtam.

- Elmondod? - kérdezte.

Kivette a karkötőt, majd a csuklómat megfogta, és elkezdte rá feltenni.

- Még a baleset előtti napokban elmentünk Londonba, csak mi ketten. Akkor láttam meg a karkötőt, de nem volt rá pénzem, vagyis lett volna, de inkább kaját vettünk belőle.

A karkötő egy pillanat alatt belopta magát a szívembe. Egy kis narancssárga több árnyalatában pompázó darab, amin apró díszek is vannak, és hihetetlenül szép. Mosolyogtam és a karkötőt néztem. Hirtelen kopogtak.

- Minden oké? - dugta be a fejét Maura. - Anyukád aggódott.

- Minden oké. - mondta Niall.

Anyu is benézett.

- Még maradunk? - kérdeztem.

- Ha akarod. - mosolygott rám.

Én is csak mosolyogtam rá. Ők is mosolyogtak majd kimentek.

- Figyi jobb ha tudsz valamit. - kezdett el suttogni.

- Mi van? - kérdeztem.

- A szüleim kicsit kombinálnak. - sóhajtott fel. - A srácoknak a csapatban már majdnem mindenkinek van csaja kivéve egyet, mert az inkább dugja őket, nah mindegy. Anyunak valamelyik nap kifakadtam, hogy sohasem találok egy jó csajt sem... - felsóhajtott. - Aztán mondta ő tud valakit. És most meg itt vagy és...

- Azt hiszem értem. - mondtam.

El sem hiszem, hogy anyám ezt tette. Nem elég, hogy így is szarul érzem magamat, erre anyám is rátesz egy lapáttal.

- Lehet egy kérésem? - néztem rá. Ő csak bólintott. - Erről a csomagról ne beszélj nekik.

Elmosolyodott, de csak bólogatott. Felvette azt a képkupacot ami az övé. Letette az asztalra őket, majd egypárat felemelt, és egy táskába csúsztatta őket. Nem mondott semmit, csak visszaült az ágyra. Teljesen felült a falhoz, majd törökülésbe ült le. Én még mindig úgy ültem ott, nem is nagyon volt kedvem máshogy elfeküdni. ez pont jó volt most. A karkötőmet néztem, és a bátyámra gondoltam. A londoni kiruccanásra, a bulis éjszakákra. Csak vele voltam hajlandó elmenni ha buli volt. Elég érdekesek voltak azok az órák, de mindegy is.

- Tudom ezt nem így kellene... - kezdett bele Niall. - De esetleg nincs kedved egy hétre vagy kettőre kijönni Londonba? De csak ha van kedved!

Rá néztem, de ő csak a paplant bámulta.

- Ha anyu elenged. - mondtam.

Végig figyeltem az arcát. Láttam ahogy elmosolyodik, amitől nekem is mosolyognom kellett. Mondta, hogy akkor menjünk le. Mind a ketten felálltunk, majd már mentünk is lefelé. Ha őszinte akarok lenni, nagyon is akartam, hogy Londonban legyek. Végül is egyszer  Bryan is mindig mondta, hogy egyszer úgyis vissza fogunk majd oda menni.

Lent, én nem nagyon akartam semmit sem mondani, inkább ráhagytam Niallre. Bementünk a nappaliba, de én egy kicsit mögé bújtam el.

- Szeretném megkérdezni, hogy Aileen kiköthetne velem pár hétre Londonba?

- Ez hogy jutott eszetekbe? - kérdezte anyu.

- Mesélt nekem az utolsó kiruccanásukról Bryannel, és mondta, hogy majd egyszer vissza akar menni, én meg felajánlottam. - mondta könnyedén Niall.

Anyu felsóhajtott.

- Rendben benne vagyok, de most nyomás haza, mert holnap suli. - állt fel anyu.

- A jegyet bízd rám, de holnap után reggel össze legyél pakolva mert indulunk! - mosolygott rám Niall.

- Köszönöm! - öleltem meg, és a fülébe suttogtam.

Ő csak halkan felkuncogott, majd már öltöztem is. Ahogy kiléptünk ő mér megragadt a kezem, és egy lapot adott a kezembe, majd mosolyogva visszament a házba. Beültünk a kocsiba, majd megnéztem a lapot, amin a neve állt és egy telefonszám. Összetűrtem és a zsebembe süllyesztettem.

- Ugye tudod, hogy holnap el kell kérned magad a suliból. - mondta anyu.

- Tudom. - mondtam.

Ő rám mosolygott majd az útra nézett. A kezemre pillantott.

- Az honnan van? - mutatott a karkötőre.

- Még Bryan vette Londonban.

Mosolygott, de nem mondott rá semmit sem. Hazaérve én egyenesen felmentem a szobámba, ahol magamra zártam az ajtót, és leültem a laptopom elé. Felnyitottam, és bekapcsoltam. Az egyik képkeretre néztem amin én és Bryan voltunk még Londonban. Elmosolyodtam majd újra a gépem fölé emelkedtem. Felmentem tweitterre, ahol már minden televolt Niallel. Lépekkel amik ott készültek náluk a háza előtt, amikor beszélgettünk, és sajnos én is rajta vagyok ezeken. Láttam sok lány azt kérdezgette ki vagyok én, ami megijesztett, de próbáltam nem evvel foglalkozni.

Nem olyan sokáig voltam fent, mert semmi jót nem találtam. Kinyomtam a gépemet, majd már mentem is a fürdőbe. Próbáltam minél előbb letusolni, és ágyba kerülni. Tusolás közben végig azon járt az agyam, ha most ezzel az egy kis öleléssel ennyi lány utálót szeretem magamnak, mi lesz Londonban? Nem érdekel. Jól akarom magamat érezni, annak ellenére, hogy mások mit fognak majd erre mondani.

Ahogy végeztem, belebújtam a pizsimbe, és már dőltem is be az ágyba. A plafont néztem és gondolkodtam. Anyu és Maura most biztos odáig vannak, hogy Niall elhívott Londonba, és reménykednek abban, hogy lesz valami. De biztos, hogy nem. Hiszen Niallt kicsi korom óta azért ismerem,és soha nem tekintettem rá más szemmel,nem is nagyon tudnák. Ő csak egy barát.