Oldalak

2013. február 10., vasárnap

40. fejezet

Sziasztok. Itt is a következő, és annyit mondok még  hogy a következő fejezetben ugrunk egy kicsit, csak hogy ne legyen ennyire egyhangú. Ott már pörgünk majd újra. na de nem is mondok mást. Kellemes olvasást! ♥ 

Trixi: Hahaj... Ha ezek egyre cukibbak, nem tudom mit fogsz mondani később! xDD 
Csajszeee: Szia. Semmi baj, de mostantól már két naponta van a rendszer. 
Lena: Hihihih, köszönöm! :) 
Stefii: Köszi! :D 
Izii: A nagy család még vissza van! :P De az majd a legvégsőkben, de az még messze van! :D Idővel be fogják! 


Egy újonc!


A hétvége nagyon de nagyon hamar elröppent, és már csak arra eszméltem fel, hogy hétfő van, és iskolába kéne menni. A hétvége iszonyatosan jó volt. Zayn körbevezetett Bradfordban,  rengetek időt töltöttünk a  szabadban, ami nagyon segített a dalokban. Elég sok ötletem van már, és a srácok véleménye is nagyon érdekel. Bár fogalmam sincs, miért pont énekelni akarok. Nah mindegy. Suli után megyek a srácokhoz, és akkor már remélem valamire menni is fogunk. Elpakoltam a cuccaimat, aztán pedig én is felöltöztem. Elkezdtem azon gondolkodni, hogy talán élni fogok a Little Mix ajánlatával, hogy felvegyünk valami kis anyagot. Ahogy leértem a ház teljesen üresen fogadott. Anyu, és apu dolgozik, Adil meg szerintem Bellához ugrott le suli előtt. Eltettem egy kis kaját, meg innivalót,aztán  pedig már indultam is. Csendesen mentem végig az utcán. Feléledt London az már biztos. Mindenhol emberek mászkáltak, a fiatalok iskolába igyekeztek...
Ahogy  beértem a suliba, egyenesen a terembe mentem, amúgy sincs kivel beszélgetnem, szóval ezzel baj egy száll se. Ahogy bementem leültem a helyemre, majd csak előpakoltam. Fejben teljesen kikapcsoltam, csal bámultam magam elé. Lassan hozzászokom ezekhez a dolgokhoz. Csendben ültem, s vártam, hogy végre becsengessenek. Amint a csengő is megszólalt, a tanárnő is bejött, és kezdetét vette a fejtágítás.
Az utolsó három órám táncvolt, és eléggé fáradt lettem mire végeztünk, de volt még bennem erő, hogy végre a srácokhoz menjek. Összepakoltam, majd elindultam kifelé. Kint már elég sok emberke volt, de nem éppen foglalkoztam vele. Elindultam a stúdió felé, ahol próbálnak, majd csak igyekeztem, mert nem nagyon volt kedvem a hidegben lenni.
Megérkezve, egyből beengedtem, majd már mentem is fel az emeletre. Ahogy felértem meglepetten láttam a nekem háttal álló Harryt, aki egy szőkeséget ölelt át. Kicsit furcsálltam, majd csak bementem hozzájuk.
- Sziasztok. köszöntem.
A srácok csak mosolyogtak, Zayn pedig odalépett hozzám és átkarolt. Hamar rájöttem ki is az a csaj. Taylor Swift volt, és nem éppen úgy nézett rám mint akit annyira szeretne.
- El sem hiszem, hogy képes vagy vele lenni.
Nem értettem mi is van...
- Mi bajod? - förmedt rá Zayn.
- Tudod a kis történetét... Undorító. - fintorgott.
Én csak felsóhajtottam.
- Srácok beszélhetnék veletek? - kérdeztem kicsit félénken.
- Harry vidd el innen most Taylor... - morogta Paul.
Ő csak hátra fordultak, majd már mentek is. Én mintha mi sem történt volna már kezdtem is bele a dolgokban.
- Ez most komoly... - hitetlenkedett Niall. - Az előbb...
- Nem zavar, a suliban hozzászoktam. - mondtam.
Elmeséltem nekik mindent  amit tervezek év végére, és a srácok örömmel benne voltak, hogy segítenek nekem, aminek én roppant mód örültem. Elővettem a füzetemet majd csak megmutattam, s vártam ki mit fog hozzá reagálni.
- Ez nagyon jó ! - mosolygott Liam.
- Szerintem alig kell ezen valamit változtatni! - mondta Louis.
Annyira jól estek, hogy dicsérnek, de az még jobban érdekelt, hogy milyen zenét is akarunk majd alátenni.
- Nekem zenére lenne ötletem! - kapta a kezébe a gitárt Niall.
Mindenki figyelte őt, majd kezdte is. Egy kicsit lassabb tempóban gondolkodott mint amilyenben én szeretném megcsinálni.
- Mi lenne ha gyorsítanánk egy picit rajta? - kérdeztem. - Gyors számnak akarom. - mosolyogtam.
Intett majd már kezdte is.
- Ez az! - mondtam.
Niall csak magát éljenezte, ami elég viccesen jött ki, és mindenki nevetésben is tört ki.
- Valaki tudja valamelyik Little Mix tag számát? - kérdeztem.
- Minek? - furcsállta Zayn.
- Csak... - mondtam.
Hirtelen Niall a kezembe nyomta a telefonját. Ránéztem és Perre számát jelezte. kedvesen rá mosolyogtam, majd csak hívtam is. Felálltam, majd kimentem.
- Niall? - szólt bele furcsán Perrie.
- Lizzy vagyok... - mondtam.
- Ohh... - hallottam hangján a döbbenetet.
- Bocsi, hogy zavarlak, csak... Egyszer emlegetted, hogy fel akartok venni egy anyagot velem...
- Igen, és ezt még mindig állom.
- Akkor élnék vele... - mondtam.
- Ezt nagy örömmel hallom.
Gyorsan megadtam neki a számomat, aztán pedig már le is tettük. Visszamentem a többiekhez.
- Miért beszéltél vele? - kérdezte egyből Zayn.
- hamarosan megtudod. - mosolyogtam rá.
- Nem szeretem ha titkolózol. - mormolta.
Én csak elmosolyodtam, majd adtam neki egy csókot, és leültem az ölébe. Vagyis jobban mondva ő húzott oda, én pedig örömmel ültem le.
Nem sokáig voltunk még ott. Ahogy hazafuvarozott Louis, a kocsiban eléggé csend volt, ami nagyon is meglepett.
- Valami baj van? - szólaltam meg halkan.
- Nincs semmi, csak mindenki fáradt... - ásított Louis.
Elmosolyodtam. Amint leparkolt a ház lé, megöleltük egymást, én pedig bementem. Ettem pár falatot, majd bezárkóztam a szobámba. Leültem alaptopom elé, majd be is kapcsoltam, és felmentem twitterre.
"Köszönöm a mai napot, nagyon jó volt! Leszámítva egy dolgot, de arra meg szarok. Remélem olvasod!"
Elküldtem, majd skypre mentem, ahol Zayn egyből hívott is, és már beszélgettünk is. 

2013. február 9., szombat

39. fejezet

Sziasztok. Mivel ez a feji elég rövid lesz, holnap megint jön egy fejezet! Azért remélem ehhez is jön majd komment! Kellemes olvasást! ♥♥♥

Dorinaa: Köszönöm! :D 
Lena: Köszönöm! :D 
Stefii: Köszönöm! Amúgy... Most hamarosan nekiugrok a könyvenk, vagyis csak próbálkozom de valahogy neki állok! :D 
Trixi: Értem, és köszönöm! 
Izii: Hihihi. köszönöm! :D 



Bradford!

Úgy döntöttünk ma semerre sem megyünk el. Zayn szülei megengedték, hogy mi ketten egy szobában legyünk, miszerint Zayn már nagy, és nem olyan hülye, hogy valami hülyeséget csináljon. Doniya  sajnos hamar elment, de közben Safaaval és Waliyhaval egyre jobban összebarátkoztam. Az este nagyon hamar eljött, és már csak azon kaptam magamat, hogy az asztalnál ülünk, és a vacsorára várunk.  Mellettem anyu ült, a másik oldalamon pedig Zayn. Mosolyogtam, mert más nem is tudtam volna tenni, annyira nagyon jó kedvem volt.
- Utoljára amikor így ültünk... - sóhajtott fel Yassar.
- De az rég volt... Most pedig inkább annak örüljünk, hogy mind együtt vagyunk. - mosolygott anyu.
Gyorsan elkötöttem a hajamat, és csak figyeltem tovább. Hátha elcsípek valamit ami igazán fontos lehet a számomra. Zayn a kezét kezemre simította, én pedig rá kaptam a tekintetemet.
- Minden oké? - suttogva kérdezte.
Én mosolyogva bólintottam majd csak az ölemben összekulcsoltuk az ujjainkat. Hamar Trisha hozta is a vacsorát, mi pedig elengedtük egymást, és mindenki mert magának. Én a szokásos kis adagomat mertem ki, majd hirtelen még több saláta landolt a tálamon. Zayn egy hatalmas vigyorral az arcán mert nekem.
- Eszel, mert nem szeretnélek megint ott látni. - végig engem nézett.
- Elég lett volna ám mondani. - kuncogtam.
- Majd máskor picúr! - kacsintott majd mert magának is.
Visszaült mellém és láttam, hogy a többiek csak mosolyogva esznek, és inkább én is csak ennyi kezdtem. Pár falat után már ki tudtam jelenteni, hogy Trishais istenien tud főzni!
Vacsora után a lányok felmentek, én pedig a konyhába mentem, hogy segítsek Trishanak.
- Lizzy menj be, nem azért jöttél, hogy mosogass. - kuncogott. - Sashaaval mi elleszünk.
Én csak mosolyogtam majd bementem a nappaliba. Zayn a nagy fotelben telepedett le, Yassar pedig az emeleten volt, hogy a lányokat rendbe tegye. Gyorsan beültem Zayn ölébe, aki csak mosolygott, majd csak kényelmesen elhelyezkedtünk. Fejemet a vállara hajtottam, és kellemes illatát szívtam be, most inkább csak a mentol érződött ki belőle.
- Mikor cigiztél? - kérdeztem.
- Azt hiszem úgy egy hete... - mondta.
Felkaptam a fejemet és rá néztem.
- Nem szereted ha dohányzom. - mosolygott, és az arcomat simogatta.
- Én nem azt mondtam, hogy nem szereted... Hanem, hogy amennyit akkor szívtál... Annyit többet ne!
- Tudom de... Most így valahogy jó. - mondta.
Odahajoltam és csak megcsókolta őt, ő pedig készségesen viszonozta.
- Azt akarom, hogy ezen a héten felejts el mindent... Ami a múltban volt... - mondta és az ujjaimmal babrált.
Elmosolyodtam,de nagyon is jól estek a szavai. Fejemet visszahajtottam a vállára. Kezemmel átkaroltam a nyakát, a másikkal pedig a mellkasát simogattam. hamarosan mindenki leült a kanapéra.
- Mesélj milyen a suli, hallottam a balettiskolába jársz! - mondta Trisha.
Zayn egyik lábán ültem és a szüleimmel, és a szüleivel szemben ültünk.
- Egész jó... - mondtam a padlót bámulva.
- Nem jó. - vágta rá anyu és Zayn.
- Eltaszítják mert velünk van... - mondta a szüleinek Zayn.
- Elég sok Directioner van nálunk, és kb. úgy kezelnek mint egy leprást. De már megszoktam. - mondtam.
- Ez szörnyű... - mondta Trisha.
- Az ilyen embereket soha nem értettem. - mondta Yassar.
Én végig csak a padlót bámultam, és Zayn kezét éreztem a hátamon.
- És Zaynnek elmondtad mik a tervek? - kérdezte mosolyogva anyu.
- Mi van? - kapta fel hirtelen a fejét Zayn.
Csak felsóhajtottam majd már kezdtem is.
- Minden év végén van egy vizsga. Elég bonyolult, de szerintem simán meglesz. Balettozni kell, meg választott kategóriában kell még teljesíteni. Lehet ez jazz balett, hip-hopp, ének, valamilyen hangszeren való produkció. De én a hip-hoppot kilőttem mivel a tánccsapattal eleget járok fellépésre, és ez tök egyértelmű lenne. Ezért úgy gondoltam feldolgozást énekelnék, ami meg elég ramaty lenne. Szóval az mellett döntöttem ,hogy írni szeretnék számokat, és estetlek te meg a srácok segíthetnétek. - mondtam végig Zayn felé fordulva.
- Ez tök állat... - mosolygott. - A srácok tutira benne lesznek.
Elmosolyodtam, majd csak valami lehetséges szövegen járt az agyam. Nem is nagyon figyeltem, hogy körülöttem mit beszélnek. Én elég hamar elmentem, mert nagyon fáradt voltam, ezért amint felértem, gyorsan kisakkoztam merre van a fürdő, letusoltam, majd a pizsimben visszacsoszogtam szobába. bedőltem az ágya, és nagyon hamar el is nyomott az álom. 

2013. február 7., csütörtök

38. fejezet

Sziasztok. Ma itt vagyok, és hoztam is a frisst. Kicsit hulla vagyok, mert ma egész délután próba volt, aztán kórházba mentem anyuval, és vagy három óráig nem láttak a lábaim ülőhelyt, de ez nem lenne baj, de úgy, hogy délelőtt ettem egy szendvicset olyan 1 felé, az azért jobban aggasztott... De élek, és holnap este fellépés! Juhiii! Na de nem rabolom az időtöket. Kellemes olvasást! ♥ 

Dorinaa: Köszönöm, de hát így korrekt, hogy kétnaponta lesz friss. :/
Eszkii: Hihih,köszönöm! :) 
Stefii: Köszönöm...És megint agyalok rajta,szóval lehet lesz belőle valami.
Lena: Elnézem.. :D Köszönöm!:) 
Izii: Igen,  két naponta.Köszönöm! :D 
Tixi: Furcsa... Nah mindegy majd máskor elmondom.... Miért is ne bírnád... xDD Egoista! Köszönöm! :) 


Út Londonból el!

Reggel arra keltem fel, hogy fáj az alhasam, de amint kinyitottam a szemem, csak mosolyogni tudtam, hiszen a még alvó Zayn arcával találtam szembe magamat. Az éjjeliszekrényen láttam a telefonját. Odanyúltam, hogy megnézzem mennyi az idő. Ahogy megnyomtam csak mosolyogtam, mert a közös képünkkel találtam szembe magunkat, de az időre nézve, már nem voltam ennyire boldog. Alig volt fél órám. Finoman kimásztam szerelmem mellől, adtam neki egy kis puszit, majd a fürdőbe mentem, ahol csak lezuhanyoztam, mert most nagyon jól esett. Végig a tegnap este történései ugrottak be, és végig csak mosolyogtam.
Amikor kijöttem, gyorsan magamra tekertem egy törölközőt, majd csak csendben kimentem.
- Miért ke... - kezdett volna bele Zayn de amikor meglátott, csak egy nagyot nyelt. - Húha...
- Suliba kell mennem. Késésben vagyok... - motyogtam.
Felszedtem a cuccaimat, majd mikor beléptem volna Zayn hirtelen visszarántott. Magához húzott.
- Ne menj... - nézett a szemembe.
- Sajnos mennem kell, anyu megöl ha kimaradok. - mondtam.
- Akkor elkísérlek!
Nem ellenkeztem. Beléptem, gyorsan felöltöztem, majd megszárítottam a hajamat. Feltettem a nyakláncot amit Edtől kaptam, a hajamat kifésültem aztán már mentem is lefelé. Zayn már müzlivel várt rám.
- Köszönöm. - mosolyogtam.
Elkezdtem enni, ő pedig csak mögém lépett, eltűrtem a hajamat, s csak a nyakam csókolta, a derekamnál fogva magához húzott. Elnevettem magamat, s csak próbáltam a reggelimre figyelni, ami elég nehéz volt.
- Zayn... - motyogtam.
Mint aki meg sem hallotta volna. A szemem forgattam mosolyogva, majd letettem a tálat, és kivergődtem az öleléséből.
- Menjünk mert elkésem! - nyomtam egy csókot az arcára.
Felvettük a cipőnket, majd a kabátot. A táskát felvettem, majd az ajándékos kis zacsekomat Zayn fogta meg.
Egymást ölelve mentünk az iskolám felé, és végig csak beszélgettünk.
- Délután indulunk, várod már? - kérdezte.
- Basszus, el is felejtettem, hogy ma megyünk. - mondtam.
Tényleg teljesen kiment a fejemből, hogy ma indulunk majd Bradfordba. Zayn csak nevetett rajtam, én pedig a hasába ütöttem.
- Ne nevess már ki! - morcos voltam.
A sulimhoz érve csak maga felé fordított. Elég sokan figyeltek minket, ami nem érdekelt.
- Szeretlek, és köszönöm a tegnapit! - néztem a szemébe.
- Én köszönöm, hogy velem osztottad meg... - mondta.
Elmosolyodtam, majd csak egy kis csókot nyomtam a szájára.
- Jó napot gerlék...
Odakaptam a fejemet, és Luce vigyorgó fejével találtam szembe magamat.
- Jó reggelt. - köszöntem. - Zayn ő itt Luce.
Kezet fogtak, majd csak Zayn engem ölelt át.
- Amúgy ma elmarad az utolsó két óra, a tánc, mivel a tanárnő még mindig nincs itt. - mondta Luce.
Megköszöntem, majd ment is. Zayn még adott egy csókot, majd már mentünk is. Ő hazafelé, én pedig az órámra.
Ahogy beértem a terembe, leültem a helyemre, majd elővettem a telefonomat, és írtam egy SMS-t anyunak, hogy korán végzem, és megyek haza segíteni pakolni. Majd pedig előpakoltam, és csak meredtem magam elé. Ami viszont meglepett, hogy senki sem szekált. Mindenki a maga dolgával foglakozott, és ez egy picit furcsálltam.
***
Ahogy vége lett az óráimnak csendben pakoltam össze és indultam el kifelé. Ma azért kaptam egy pár beszólást, de nem volt olyan sok mint eddig. Kiérve anyut láttam csak, aki mosolyogva intett felém. Elmosolyodtam majd odafutottam, és megöleltem anyut.
- Jesszusom kincsem... Ennyire hiányoztam? - nevetett.
- Csak egy kicsit! - nevettem én is.
- Gyere szállj be és indulunk is. Összepakoltam már neked, és Zayn szerintem már ott  is van, szóval...
- Köszönöm!
Beszálltam hátra az öcsém mellé, majd felkészültem, a három órás útra. Kivettem a telefonomat a zsebemből, és twitterre mentem fel. Egyből írtam is ki.
"Három óra és Bradfordban leszek. Istenem de várom, hogy ott legyek már. Hiányzol @zanymalik1D!!"
Elővettem a fülesemet, majd hallgatni kezdtem egy kis zenét.
***
Mire észbe kaptam már apu át is ment a Bradfordot jelző tábla mellett, és én ennek nagyon megörültem.
- Mikor érünk oda? - kérdeztem.
- Egy olyan tíz perc... De lehet korábban! - mondta apu.
- Adil ébredj... - rázogattam az öcsémet.
Ő csak nyöszörgött, majd nagyon nehezen, de felébredt. hamarosan apu leparkolt, én pedig egy gondos kishát előtt találtam magamat. Olyan ismerős volt, de nem igazán értettem miért.  Kiszálltunk a kocsiból, majd az ajtóban egy nőt láttam meg, mögötte pedig Yassar tűnt fel. Elmosolyodtam, majd anyuék csak egymás, nyakába vetődtek. Adil és én csak ott álltunk, és vártuk, hogy legyen valami. Hamarosan három lány tűnt fel, és Zayn is felbukkant. Én csak mosolyogva mentem oda, és megöleltük egymást.
- Anyu, apu.... - szólt Zayn.
Szülei felénk fordultak.
- Ő itt a barátnőm Elizabeth. - mosolygott Zayn.
- Szia... Istenem mennyit nőttél... - pityergett Zayn anyukája. - Amúgy én Trisha vagyok.
Kedvesen mosolyogtam, de ő már szorosan magához ölelt és Yassar is.
- És mielőtt még komoly gond lenne, tegezz minket, mert mérges leszek ha egy magázást meghallok felőled! - ezen csak nevetni tudtam.
hamar ki is derült kik a mögötte álló lányok. Zayn nővére Doniya, és a két húga Waliyha és Safaa. Nagyon kedvesen fogadtak minket, aminek pluszban örülni tudtam. 

2013. február 5., kedd

37. fejezet

Sziasztok. Szerintem bevezetem a két napi frisst, mert nem állapot, hogy egyszer mikor ilyet írok tonnaszám komi, aztán meg alig írnak. Persze azok akik mindig írnak nagyok köszönööööm! ♥ És most előre szólok +18!!!!!! Kellemes, perverz olvasást kívánok! Muhaaaa! ♥ 

Dorinaa: Hát azaz igazság... naná hogy küldök! :P ♥ 
Stefii: Nyugalom, én is! :P Köszönöm, és a könyv... A szart van kész... Felhagytam vele, mert úgy gondolom semmi esélyem nem lenne vele. 
Izii: Köszönöm, és eltaláltad! *harryperverznézése* Muhaaa! ♥ 



Születésnap! *2.rész*


Amikor beértünk a kávézóba, megnyugodtam, hogy alig voltak. Lepakoltunk, majd leültünk, és én egyből áradozni kezdtem Ed-ről, hogy bejött, meg felköszöntött, meg Luce ingéről is beszéltem. Ők mosolyogva hallgattak végig, közben pedig rendeltünk is.
Amint kihozták amit kértünk, én is befejeztem a mondanivalómat.
- És az estére mit terveztek? - kérdezte Eleanor.
- Nem tudom... - pirultam el. - Igazából, nem is érdekel. Zaynnel leszek és engem csak ez érdekel!
- Ez nagyon édes! - mondta El.
Elmosolyodtam.
- Ezt tőlünk kapod! - mosolygott Dani.
- Ezt nem hiszem el. Nem akarok semmit sem.. Ezt előre meg kellett volna mondanom mindenkinek.
Csak nevettek, majd odaadták a dobozt, amit és nagyon óvatosan nyitottam fel. Eddig az övék a legnagyobb, amit már megint nem fogok tudni meghálálni. Kicsomagolva egy gyönyörű kis asztali pici tükör díszelgett benne. Olyan régies beütése volt, ami még inkább elvarázsolt.
- Csajok ez gyönyörű, nagyon köszönöm. - mondtam hatalmas mosollyal az arcomon.
Még egy kicsit nézegettem ,aztán pedig csak beszélgettünk. Meg kell mondjam, nagyon de nagyon jó társaságok. Ők is meséltek nekem egy csomót, ki hogy találkozott a srácokkal meg ilyenek. Eleanor történetein általában a hasamat fogva nevettem, bár mit vártam a répazabáló sráctól. Végül is nekem is mesélnem kellett rólam meg Zaynról, de ezt boldogan tettem. Eleanor persze felhozta a pár nappal ezelőtti dolgot, amikor is szerelmem javítani akart az önbizalmamon. Elmondtam nekik miért is történt ,és lerítt róluk, hogy valami nem oké.
- Olyan más Zayn... - mondta Eleanor. - Soha nem láttam, hallottam még ilyennek.
- Ez most jó vagy rossz? - pirultam le.
- Naná, hogy jó! - nevetett Danielle. - Csak tudod amikor Perrievel volt... Akkor tökre olyan volt mint mindig, talán egy kicsit bunkóbb. De most... Madarat lehetve vele fogni!
Ezen én is csak nevettem. Sajnos hamar véget ért ez a kevéske idő, de az boldogított, hogy most már csak Zaynnel leszek. Louis vitt el a házhoz, amit meg is köszöntem neki. Ő csak két puszival és pár szóval köszöntött fel.
Ahogy beléptem a házba kellemes illatok csapták meg az arcomat. A cuccaimat letettem, lehúztam a cipőmet, és a felesleget dolgokat, majd szépen lassan elindultam befelé. Ahogy beléptem a nappaliba félhomály volt.
- Szia picim... - ölelt át Zayn és a fülembe morgott.
- Szia... - mosolyogtam.
- Boldog születésnapot!
Magával szembe fordított, és nagyon finoman csókolt. Ajkaink finoman érintették egymást. Nyelve az én nyelvemet cirógatta, és végig gyengéd maradt hozzám. Kezemmel a nyakát karoltam át, és közelebb húztam magamhoz, ő pedig a derekamnál fogva tartott, és csak egymással voltunk elfoglalva.
- Gyere együnk... - mondta rekedtesen, majd kézen fogva átmentünk a konyhába ahol már megterített asztal várt.
- Ez... Egy nagyon jó. - mosolyogtam.
- A nap még nem ért véget... Az ajándék másik fele fönt vár! - adott egy puszit, majd leültünk az asztalhoz.
- Köszönöm... Edet is meg ezt is, meg mindent! - mondtam.
Láttam az arcán egy kis mosolyt, majd csak tálalt, és nekiláttunk enni. Istenien főz, ez biztos. Mondjuk erről már korábban is meggyőződtem, de akkor is.
Amint végeztünk evvel, egyből felállított, majd csak elmosolyodott, és hirtelen a karjaiba kapott, amitől felsikítottam, és szorosan átöleltem a nyakát. Ettől ő felnevetett, majd elindult velem az emeletre.
- Te meg vagy hibbanva. - nevettem.
- Csak szerelmes vagyok, egy csodálatos lánya! - mondta.
Elpirultam, majd a szobája előtt letett, és finoman benyitott. Ami megcsapott az a kellemes meleg volt, és az elképesztően jó illatok. Beljebb léptünk, és nekem még a szavam is elakadt. Pár gyertya világított csak, és kintről is egy kevéske fény szűrődött be. Hatalmas mosoly kúszott arcomra, és amikor megláttam a rózsákat, csak a szám elé kaptam a kezemet, és szemeim könnybe lábadtak.
- Tetszik? - kérdezte.
- Ez elképesztő. Gyönyörű!
Odamentem hozzá, majd megöleltem őt.
- Örülök, hogy tetszik. - suttogta a fülembe.
Egymásra néztünk,majd csak finoman csókolni kezdett. Belém szorult a levegő mikor ajkaival nyakamat kezdte el csókolgatni. Belül rettentően kívántam őt, de valamiért féle kis. Kezemmel pólójába markoltam, mire ő felnézett rám, majd megcsókoltam őt, amennyire csak tudtam. A derekamon nyugvó keze szorosan fogott, és magához préselt. Felnyögtem, de egy pillanatra sem szakítottuk meg a csókot. Éreztem egyre inkább dudorodó férfiasságát is, amitől még inkább erőmre kaptam. Zayn hirtelen a fenekembe markolt, ettől egy picit megugrottam.
- Akarlak... - mormolta a fülembe.
Kirázott a hideg, viszont én is nagyon akartam őt. Elengedett, majd csak az ingemet cibálta le rólam, amint levette, eldobta. Combom alá nyúlt, majd felkapott, és elindult velem. Ajkaink véget nem érő csatát vívtak egymással, de ez nagyon is tetszett. Amikor ledöntött az ágyra fölém nehezedett, és a pólómat kezdte el egyre feljebb húzni.
- Ha nem akarod most mond... - mélyen a szemembe nézett.
- Akarlak... - suttogtam.
Elmosolyodott, aztán pedig csókolni kezdett, és a felsőmet egyre feljebb húzta, majd csak egy mozdulattal megszabadult tőle. Végig szemlélt, majd a nyakam csókolásával volt elfoglalva, én pedig egyre csak szaporábban vettem a levegőt. A pólóját kezdtem el feljebb húzni, amit ő is értett, majd egy gyors mozdulattal elhajította a feje fölött. Remegő kézzel simítottam végig kockás hasán, majd pedig kezeivel megemelt, s hamar hallottam a melltartóm csatjának kattanását. Finoman lesimította rólam, majd alaposan végig mért, én pedig teljesen elvörösödtem ettől.
- Gyönyörű vagy... - suttogta, majd megcsókolt.
Hirtelen megéreztem kezét a mellemen amit elkezdi masszírozni, amitől belenyögtem a csókba. Megremegtem, de tetszett is. Mély levegőt vettem, majd csak az övcsatjához kezdtem nyúlni. Elképesztő módon remegtem, amit ő is észrevett, ugyanis elvette onnan a kezemet, és a fejem fölé szorította, majd az egyik kezével kigombolta a nadrágomat. Lehunytam a szememet, ő pedig elengedte a kezemet és a saját nadrágját kezdte el levenni, majd ledobta magáról, és az enyémet is lehúzta. Olyan tehetetlennek éreztem magamat, viszont Zayn nagyon élvezte. Fölém nehezedett, és csak az oldalamat simogatta, míg a másik kezére támaszkodott. Gyomromban sok ezer pillangó őrjöngött, kicsit remegtem is, de nagyon élveztem. Eddig Zayn végig nagyon óvatosan bánt velem, ami nekem annyira de nagyon tetszik. Zayn a hasamat csókolgatta, majd amikor elért a bugyimhoz, kicsit megijedtem, de ő finoman lesimította rólam, majd magáról is az alsót. Lehunytam a szememet, és csak egy nagyot nyeltem. Zayn forró ajakit éreztem az arcomon, majd a fülemnél.
- Nyisd ki a szemedet... - suttogta.
Finoman kinyitottam, majd pedig csak annyit éreztem, hogy kezével végig simít a hasamon, majd két úját feltolja bennem. Felnyögtem, és a nyakába kaptam.
- Csak azt akarom, hogy ne fájjon annyira. - mondta.
Én csak nyöszörögtem alatta, amint ujjait pumpálta bennem. Majd kihúzta hirtelen, lenyalta, majd egy csibész kis mosolyt húzott arcára. Elkezdett keresni valamit, majd csak az óvszeres tasakot láttam meg. Kinyitotta,felhelyezte, majd csak rám szegezte a tekintetét.
- Ha fáj azonnal szólj.
Bólogattam, majd csak belém hatolt nagyon finoman. Iszonyatosa fájdalom kerített hatalma alá, s körmeimmel végig szántottam Zayn hátát, s csak sikítottam. Szemeimet könnyek lepték el.
- Leálljak? - motyogta.
- Folytad... - nyöszörögtem nagy nehezen.
Lassan mozogni kezdett, én pedig még párszor megsértettem Zayn hátát, majd ő az ajkaimra tapadt, és roppant szenvedélyesen csókolt. A fájdalom lassan élvezetbe torkollott át. Nagyon de nagyon élveztem. Folyamatosan nyöszörögtem alatta, és az ő ajkait is jó pár morgás hagyta el.
- Gyorsabban! - suttogtam a fülébe. Ő azonnal tette is amire kérek, és hamar éreztem ,mindjárt a csúcson leszek.
- Zayn...mindjárt... - suttogtam.
- Mond a nevem... - durmolta majd csak rákapcsolt.
- Zayn... - sikítottam amint a csúcson voltam.
Még lökött párat, majd ő is felmordult, de még pár lökést csinált, majd csak kihúzta belőlem, és ledőlt mellém. Egy pillanatra lehunytam a szemem, ő mocorgott, majd visszahuppant. Odabújtam hozzá, ő pedig átölelt, majd halkan dalolni kezdett nekem, én pedig el is szenderedtem...