16. fejezet

Üdv mindenki. Nagyon de nagyon köszönöm a 10 kommentet.... El sem tudjátok mennyit jelent ez nekem...Egész nap hulla voltam  és a kiállításra készített képeim készítésekor is agyhalott voltam, de amint feljöttem és megnéztem a kommenteket, egyből feldobódtam, és most olyan nagyon vidám lettem. Amúgy meg... Had kívánjak innen Zayn Malik nevezetű egyednek Boldog Születésnapot! ♥ 20 éves lett....Elképesztő, hogy megy az idő... nah... Remélem mindenki felköszöntötte őt valamilyen módon. :) 
Akit érdekel pár dolog rólam, menjen a DÍJra és ott megtalál pár dolgot még rólam! :D 
Kellemes olvasást mindenkinek!!!!

Dorinaa: Nm. :) Igen az volt! :D 
Eszkii: Igen vele, bár... nah inkább nem mondok semmit sem! :P 
Trixi: Addig nem tartom magam annak, amikor valamelyik olvasom nem jön velem szembe és autogramot vagy mit tudom én mit kér, jah de te ebbe nem tartozol bele mert téged már lassan 14 éves ismerlek! :D Köszönöm, és remélem elég gyors lett! :P 
Sophie: Köszönöm szépen! ♥ Próbálom minél édesebbre írni, mert szerintem Zayn is nagyon cuki lehet a csajával, aki való életben ugye Perrie! :D 
Stefii: Stefi, ezt én is tudom, és szeresd is! ♥ Öhhm... igen! :D Köszönöm, és én is szeretleeek! ♥ 
Hope: Nagyon köszönöm! :) 
Henrietta: Köszönööööm! :D ♥ 
Szimonszii: Köszönöm! :) ♥ 
Henikee: hihihi, köszi! ♥♥ 
Izii: Köszönöm! :) ♥♥



Kedves kis meglepetés!

Délután három óra felé indultunk el Zaynnel a koncert helyszínére. Egy picit rossz volt, hogy nem nagyon bújhattam hozzá, mert jól esett volt. Amint beértünk a helyszínre, Zayn magához húzott, majd pedig csatlakozhattunk a többiekhez. Volt egy csaj is akit nem ismertem, viszont nagyon is csinosan volt felöltözve. Elmosolyodtam.

- Lizzy, had mutassam be neked a barátnőmet. - jött oda hozzám Louis, és a nagyon csinos lány. - Ő itt Eleanor.

- Eleanor Calder! - nyújtotta a kezét.

- Elizabeth Morgen! - mosolyogva kezet fogtam vele.

- Louis és a többiek már sokat meséltek nekem rólad.

- Remélem csak jót! - kuncogtam.

- Csakis! - ő is nevetett.

A srácok hamarosan leléptek, én pedig ott maradtam. Eleanor, beszélgetni kezdett, én figyelmesen hallgattam őt, válaszoltam mire kellett, és egy idő után, már eléggé elmélyülten társalogtunk, és rá kellett jönnöm, hogy mennyire jó társasága. Nevettünk, viccelődtünk, s nagyon is jól éreztem magamat.

A srácok felöltözve, tökéletes séróval léptek ki. Én csak elmosolyodtam. Zayn odajött hozzám és magához ölelt. Én lehunytam a szememet, és a kezeimet a mellkasára tettem. Amikor kinyitottam a szememet, a srácok már elég távol voltak tőlünk, mi pedig csak ketten maradtunk ott. Hirtelen rezegni kezdett a telefonom, amit ő már ki is vett, majd csinált valamit, aztán pedig elmosolyodott.

- A koncert után mennyi időd lesz? - kérdezte.

- Nem tudom... Miért?

- Mert van számodra valamim. - mosolygott.

- Ne csináld már... - a fejemet a mellkasába bújtattam.

- Ez semmiség, de tényleg! Csak mond, hogy ráérsz...

- Későn végzünk, és nekem vissza is kell mennem a kollégiumba. - mondtam.

- Nálam alszol, reggel pedig korán elviszlek... - ajánlotta.

Kicsit elgondolkodtam majd belementem.

- Rendben. - mondtam.

- Igen! - mondta nagyon feldobottan.

- Köszönöm. - mosolygott.

Megcsókoltuk egymást, majd pedig egy nagy melák jött oda hozzánk.

- Ő itt Paul.

- Elizabeth! - mosolyogtam.

Ő is egy kis mosolyt küldött felém, majd már mentek is a srácok. Eleanor odajött hozzám, és csak  mosolygott.

- Nagyon édesek vagytok! - mondta Eleanor.

- Tessék? - kérdeztem zavartan.

- Nagyon aranyosak vagytok együtt Zaynnel! - mondta mosolyogva.

- Köszönöm Eleanor! - mondtam kicsit elpirulva.

- Csak El! - mondta. - Eleanor annyira nem is olyan baráti, te pedig a barátom vagy!

Egyik kezével átkarolta a vállamat, de csak nevettünk.

- Lizzy, én meg ezt szeretem! - mosolyogtam.

- Ezt megbeszéltük.

Amikor a koncert kezdetét vette, eszméletlenül elvoltunk Elel.

/Zayn Malik szemszöge/

A koncert elég gyorsan elment. Imádok énekelni, és közönségünk előtt fellépni, mert ekkor érzem csak igazán, hogy mennyire is szeretnek minket a rajongóink. Bár... Most volt az első koncert amin annyira nem volt jó érzés, mert végig ki-ki pislogtam, hogy láthassam Lizzyt. Elel nagyon jól összebarátkozott, és láttam, hogy végig bulizzák az egészet, ami pluszban jól esett nekem.

Koncert után, már alig vártam, hogy menjünk és megmutathassam neki a kis meglepetésemet amiben apu segített nekem. Elmesélte, hogy amikor Lizzy szüleit megismerte, volt egy kis cicájuk, s azt is tudom, az anyukája rajongott érte. Gondoltam egyet, s ezért apuval beszereztettem egy pici cicát, amit elvitt a házamhoz. Ennek nagyon örültem...

Amint felöltöztem, már siettem is, hogy mehessünk. Megragadtam szerelmem kezét, majd már mentünk is...A  kocsit mint mindig a legjobb haverom vezetett Johs. Amint beültünk, csak mentünk, és alig vártam, hogy végre hazaérjünk.

A kocsi pár perc múlva parkol a házamnál, megköszöntük, s egyenesen befelé vettük az irányt. Lizzy végig furcsán nézett engem, amit meg is értek, hiszen mosolyogtam mint állat, de ez csak természetes. Amint beléptünk, megkértem Lizzyt, hogy várjon egy kicsit, én pedig a nappaliba siettem.  A kis csöppség ott pihent a kanapén, és amint észrevett, nyújtózkodott egyet, én a kezembe fogtam őt.

- Gyere! - mondtam, s a hátam mögé tettem a cicát.

Ő bejött.

- Remélem tetszeni fog... - mosolyogtam és előhúztam a kiscicát.

Lizzy lefagyott, de arcán hatalmas mosoly volt, odajött, és  csak simogatta őt.

- Te nem vagy normális. - kuncogott.

- Tetszik vagy sem? - mosolyogtam.

- Imádom. - mondta.

Elvette tőlem, és a kanapén foglalkozott tovább a cicával. A pici cica is nagyon megszerette őt, mert folyamatosan csak hozzá bújt, és nem is nagyon érdekelte, hogy én is foglalkozom vele.

- De honnan tudtad, hogy szeretnék egy kiscicát? - kérdezte.

- Hát... Jók a megérzéseim. - mosolyogtam.

Arra tényleg nem számítottam, hogy szeretett volna, csak azt gondoltam, ha az anyja rajongott értük, akkor ő is szeretni fogja, de hogy akart... Meglepett, de nagyon is örültem ennek. Mosolyogva figyeltem őt, majd csak faggattam őt.

- És... Van kedvenc számod tőlünk? - kérdeztem.

- Hát van! - mosolygott.

- Elmondod melyik?

- Talán! - nevetett.

Ezen én is csak nevettem.

- Truly Madly Deeply s a Last First Kiss, Little Things... - mondta végül.

Elmosolyodtam, és ürültem annak, hogy van köztük olyan szám is amiben én is segédkeztem, és tetszik is neki. Lizzy hamarosan már nagyokat ásított, így megmutattam neki a vendégszobát, ahová a kiscica is vele tartott. Adtam neki egy csókot, majd én is elvonultam. Annyira örültem, hogy most alig egy szobányira van tőlem, s ez nagyon is feldobott, mégsem bírtam elaludni.

Éjfél körül átmentem a szobájába, és csak ültem a széken, s figyeltem őt. Olyan édesen szuszogott, a pici cica pedig tőle pár centire összekuporodva pihent. Mosolyogtam és le sem bírtam venni a szemem csodás arcáról, vörös hajáról, és egyszerűen csak megragadott az amit láttam!