19. fejezet

Először is nagyon köszönöm mindenkinek a kommenteket. Remélem mindenkinek nagyon jó lett a félévije, bár én csak csütörtökön vagy pénteken kapom meg. Szóval.. Tök jó. Órarend változásom is volt, szóval pénteken négy szakmai infóm lesz egymás után... *jeh agyhalott* De hát ilyen az élet, és még meg is fáztam, szóval, idők kérdése és én is ezt a szar influenza járványt is elkapom, és... majd lesz ami lesz! Mah... De nem húzom az időt! Köszönöm mindenkinek! kellemes olvasást! ♥ 

Lena: Semmi baj, és köszönöm! :) 
Stefii és Sophie: Azért nem mert ha ésszerű akarok lenni, nem nagyon lenne kedvem kár heti járás után csak úgy odaköltözni a pasimhoz + Zayn Malik = sajtó,sajtó,sajtóóóó!!!!!! És szerintem ez amit összehoztam sokkal szebb lett! ♥ 
Henrietta: Köszönöm! :) 
Henikee: Nagyon köszönöm! :) 
Szimonszii: Hihihi ,ebben megtudjuk mi is van apucival! :P ♥
Dorinaa: Komiztam! :D Igen mivel olyan szinten van bent, hogy ösztöndíjjal, és azzal nagyon kell tanulni. Hát... majd kiderül! :) 
Trixi: Jerome az enyém! :P Most miért? nem értem a poént, pedig n írtam. xDD 
Izii: Csoda? Nyugi az itt lesz bőven! :D Köszönöm! :) 
Lana: Az durva... Mármint hogy pikkel rád! Nézed a sorozatot? Hát ott is egy barom! :D ♥ 

/Szeptember vége, a fellépés napja/

Ma van Olly Murs koncertre és nagyon izgatott vagyok már. Annyi próba, és ma megtudjuk, hogy mire is mentünk vele, de már rettentően várom. De mi is történt ebben a hetekben? Találkoztam apukámmal Bryannel és nagyon is imásom őt. Az első három napot végig velük töltöttem, és annyira örültem, hogy végre olyanok voltunk mint egy család, és még az is kiderült, hogy van egy kisöcsém is, aki jelenleg otthon van Pakisztánban, de nemsokára jönnek ide. A szüleimnek az a célja, hogy végre egy normális család legyünk. Apunak van egy munkája az itteni egyik legnagyobb filmes cégnél, és nagyon örül ennek. Anyu jelenleg mindig otthon van és rendezi a szobákat, és már nagyon vár engem is. Viktor megengedte, hogy a hónap végéig bent maradjak, d emár onnan is eljöttem, és a sulit már végleg otthagytam, mert mivel a félévemet ezzel el is rontottam. Jelenleg új suli után keresgélek ami elég olcsó az én elvárásaimnak. Danielle felajánlotta a balett iskolát, de elutasítottam mert nem telik rá. De visszatérve a családra. Van egy kisöcsém igen... A neve Adil a neve és apu szerint a csajok csak csüngnek rajta, amit  a képekről nem is csodálok. Hosszú haja van, és szerintem is helyes a kisöcsém. Mondjuk azt a fejet amit levágtam látni kellett volna mikor közölték ezt velem. Anyu tényleg megpróbál a legjobb anya lenni, odafigyel rám, ,mindig megkérdezi mire van szükségem, egyszerűen odafigyel rám, pont mint apu. Még nem mondtam el nekik, hogy Zayn a barátom, de hamarosan el fogom nekik mondani. Zayn ugyanis elhívott randizni a koncert utáni napra, és nagyon is örülök ennek. A kiscicám, ami még jelenleg Zaynnél van, hamarosan ideköltözik majd hozzám, amint meglesz a szobám, és tudok majd vele is foglalkozni.

Tegnap este anyu és apu segítségével átpakoltunk hozzájuk, és végre láthattam a szobámat, ami még nagyon nincsen kész, hiszen alig van berendezve, de nem érdekelt. Sikerült lerendeznem a szüleimmel, hogy engedjék meg, hogy én rendezzem be a szobámat, amibe belementek, és azt is megengedték, hogy n válasszam ki a bútoraimat. Jelenleg egy matrac teszi ki az ágyamat de ez nagyon nem zavar, sőt még kényelmes is.

Reggel korán keltem, mert elég sok elintézni valóm van még. Bementem a fürdőmbe, és letusoltam, majd csak nekiálltam összepakolni amit vinni fogok. Egy köntösben mászkáltam nagyon halkan a házban, hogy a szüleimet még véletlenül sem keltsem fel.

- Miért járkálsz ilyen halkan? - kérdezte anyu.

- Mi? Te mióta vagy fent? - döbbentem le, és lementem a lépcsőn.

- Apád korán ment dolgozni.

Én csak bólogattam.

- Jaj kicsim... Indulás előtt legyen időd ezt a katalógust gyorsan átnézni, és megjelölni amit szeretnél, mert szeretnénk már délután leadni a rendelést!

- Rendben! - gyorsan adtam neki egy puszit.

Annyira szerettem mikro itthon van, mert ilyenkor nincs rajta a fejkendő, meg melegítőben mászkál. De nagyon is jól áll neki mind a két stílus. Én is kaptam tőle egy fejkendőt, vagyis inkább nagyon tetszett és elkértem tőle. Egy ruha ami olyan vajszínű és csipkés, és egy fejkendő is volt hozzá. Teljesen beleszerettem, anyu pedig boldogan adta nekem, miszerint nekem sokkal jobban állna mint neki. A katalógussal együtt felmentem az emeletre, majd elővettem egy lapot és gyorsan kis fecniket csináltam belőle. Lehuppantam a matracomra, majd nekiláttam a katalógusnak. Egy csomó mindent találtam benne ami tetszett, s a cetliket oda tettem, és nyálaztam tovább. Amint végeztem evvel, visszanéztem mindent, és amik olcsók voltak, és tetszik részben voltak bekarikáztam. Amint megvoltam, félre dobtam a könyvet, és nekiláttam felöltözni. Egy fekete farmert választottam, hozzá egy pántos felsőt, és egy kardigánt. A hajamat kifésültem, s kiengedve hagytam. Éppen a cuccaimat pakoltam mikor megcsörrent a telefonom.

- Szia Dani! - szóltam bele mosolyogva.

- Szia. Csak azért hívlak, hogy a próbát délutánra tesszük át, a fellépés előtt nekiállunk bemelegíteni.

- Ohh, rendben! - mondtam.

- De Louis hamarosan ott lesz nálatok, és jössz hozzánk. - mondta.

- Köszi, amúgy az lenne  a kérdésem, hogy van nyomtatod, ami üzemel is?

- Igen!

- És esetleg használatba is vehetném?

- Ez csak természetes! - kuncogott.

Még beszéltünk egy kicsit majd letettük. Befejeztem a pakolást, aztán pedig felkaptam a telefonomat, és a katalógust majd lesiettem.

- Kiválogattam. - mondtam.

- Amit megbeszéltünk mindnet? Ágy, szekrény, asztal, és a többi?

- Igen! - mosolyogtam.

Elmosolyodott ő is.

- Amúgy most jön értem Louis, és Danielelhez átmegyünk.

- Louis?

- Répa... - ennyit mondtam és már tudta kiről beszélek.

Nem telt bele pár perc mire kopogtak, én pedig már mentem is. Adtam anyunak egy puszit majd sietősen távoztam. Kint megöleltem Louist, és beszálltunk a kocsijába. Megkértem ,hogy először vigyen el egy olyan helyre ahol fotópapírt tudok venni. Ő tette is amire kértem, majd amint megérkeztünk, ő is bejött velem, és segített nekem.

Amikor odaértünk Daniellehez, már nagyon boldog voltam. Bent Niall éppen egy Justin Bieber számot énekelt az U Simle számot, ami számorma az egyetlen mait tőle szeretek.

- Ez jó szám. - mosolyogtam.

- Gyere énekelj akkor te is! - mosolygott Niall.

- Nem!

Hátráltam és a konyhába mentem.

- Akkor nyomtathatnék pár dolgot? - kérdeztem.

Danielle megmutatta merre találom a nyomtatót, és már magamra is hagyott. Én nekiláttam használatba venni, és elég jól haladtam vele. A képek amiket kinyomtatok azok, amiket a srácokkal közösen csináltunk, vagy amit én csináltam róluk.

- Miért is nem akarsz énekelni? - jött be Niall.

Hirtelen megugrottam annyira megijedtem tőle.

- Mert nem tudok.

- Figyelj... Mi nem nevetünk ki... Most pár sort el tudnál énekelni nem? - kérdezte.

- Majd! - mondtam.

Ő elmosolyodott majd ki is ment. Én amint végeztem fogtam a képeket a táskámba tettem, és kimentem a többiekhez.

- Sikerült? - nézett rám Dani.

- Igen és még egyszer köszönöm. - mosolyogtam.

Ekkor hirtelen két kéz ölelt át, én pedig picit sikoltottam, annyira megijedtem ettől.

- Bocsi... - motyogta Zayn.

- Ez már nem az első... - nevettem.

- Tudom! - nevetet tő is.

Megfordultam, és csak megcsókoltuk egymást.

- Szobára! - nyafogott Harry.

- Amúgy rávehetnéd a csajodat, hogy énekeljünk egyet... - mondta Niall.

- Akadjatok le rólam. - nyafogtam.

Leültem a kanapéra, Zayn pedig mellém ült le.