27. fejezet

Sziasztok. Olyan jó napom volt ebben a két napba. Pszichológia dogám 5-ös lett, Nyelvtanból agyondicsértek és ma egy kisasszony voltam, szép fejdísszel és meg is dicsértek, jah és igazgatói dicséretet is kaptam. Suliban teledekoráltam barátnőmmel a kis táblánkat, és kb. ennyi: zaynismyhero /ez a barátnőmé/ niallismyprince / nah ez meg az enyém/ meg angol zászlót csináltam meg tiszta örültségék.  Akkor ma nekiláttam az egy hónapos semmittevésem után rajzházit csinálni, aliász festeni! Meg pólót is csináltam mai így néz ki Free Hugs! Amúgy nem rabolom az időtöket. Jó olvasást! Sziasztoook! ♥ *A kép megnézése utáni rosszullétekért nem vállalok felelősséget* 

Dorinaa: Hát hamarosan, a következő már eléggé rossz lesz! de amúgy köszönöm! :)

Stefii: el, de a befejezés, mint mindig tökéletes lesz! :) És pontosan, levegő nélkül nincs élet! :D 

Trixi: Háháhá tudom! :D Köszönöm! :) ♥

Izii: Ajánlom! :P Szerintem is... Vagyis tudom, hiszen ez a történet egy való élet eseményein alapszik! *Nah jó nem de olyan jól esett ezt mondani!* xDD ♥

Randis mókus! ÁÁÁ de cukiiii! ♥♥♥

A parkban nem voltak olyan sokan. Niall és én egymás derekát karolva sétáltunk és beszélgettünk. Néha pár rajongó megállítottak minket, de alapjában eléggé jó nyugis volt minden. Nem olyan sokkal később mókusokat kezdtem el meglátni, és egyből mentem is. Leguggoltam, és nem is olyan sokkal később egy mókus teljesen közel jött hozzám. Kapott tőlem kaját, és én picit hozzá is tudtam érni, még Niall is. De amikor sikításokat hallottunk, a mókus ijedve elfutott, én pedig csak durciztam. Niall felnevetett, majd magához húzott és megcsókolt. Hamar egy kisebb csoport tűnt fel. Elengedtem Niallet és hagytam, hogy a rajongók körbeöleljék ők. De nem engedett el, ott tartott maga mellett.

- Lányok bocsássatok meg, de most mennem kell. - fogta meg a kezemet.

Elhagytuk a parkot és egyenesen  haza mentünk. Otthon Liam és Danielle már főztek, én és Niall pedig egyből letámadtuk őket.

- Ti készen vagytok... - röhögött Danielle.

- Én reggel óta egy falatot nem ettem! - védekeztem.

- Én meg két órája nem ettem semmit... - nyafogott Niall.

Rá néztem és kitört belőlem a nevetés. A hasamat fogtam annyira nevettem. Amint kicsit megnyugodtam felvonultunk. Niall az ágyamon telepedett meg a laptopjával, én pedig az asztalhoz ültem le. Twitterre mentem fel, ahol láttam, hogy Niall kitett valamit.

"Séta a parkban. Egy mókust simogattam.... @valery_payne pedig meg is etette. Jó kis délután!"

Megnéztem a képet és csak mosolyogtam rajta. Felmentem facebookra, majd csak nézegetődtem erre-arra. Hamar ráuntam, ezért kikapcsoltam a gépet, és Niall mellé telepedtem le. Ahogy odaültem mellé, ő egy puszit nyomott a fejemre. A twitterjén volt fent, és éppen Ollyval dumálgatott.

éppen csak bele tudtam olvasni egy kicsit.

"Én örülök, hogy együtt vagytok Valeryvel. Aranyos csaj!"

Mosolyogtam, majd csak figyeltem miket csinált. De egyből ki ia kapcsolta a gépét, és letette földre, majd szorosan magához húzott.

- Elég lett volna azt mondanod, hogy ne nézzem mit csinálsz... - bújtam oda hozzá.

- Semmi titkom nincs előtted, de inkább veled vagyok!

Felnéztem és egyből az enyémre nyomta ajkait.

- Nincs kedved eljönni velem holnap koncertre? - kérdezte.

- Milyen koncert.

- Kanye West... - mondta.

- Mehetünk. - mosolyogtam rá.

Nagyon megörült maiért igent mondtam neki, és én is nagyon örültem ennek. Bár nem nagyon ismerem, és nem is nagy kedvencem Niallel örömmel elmegyek. Finoman megcsókolt, majd lassan fölém nehezedett.  Átkaroltam a nyakát, ő pedig egyik kezét az oldalamon végig húzta,majd a combomra siklott. Akartam őt, nem is kicsit, de nem hiszem, hogy menne. Eléggé parázom...

- Niall... - nyögtem bele a csókba.

Aggódva rám pillantott.

- Én még... - nyöszörögtem.

Ő csak lemosolyodott.

- Semmi baj! - egy csókot adott majd mellém dőlt le.

- Srácok kaja! - kiabálta fel Dani.

- Végre! - pattant fel Niall.

Én úgy megijedtem, hogy felsikoltottam, és háttal leestem az ágyról, csak a lábam maradt fent.

- Jesszusom...- futott oda Niall.

Én röhögtem.

- Ne ijesztgess. ... - motyogta.

- Tényleg, nem én estem hagyat az ijedségtől... - röhögtem.

Felsegített majd lementünk. Lent már terített asztal várt. leültünk, Niall pedig egyből a mellettem lévő helyre telepedett le.

- Haver sipirc... - húzta ki alóla a széket Liam.

Niall a következő pillanatban a földön ült, én pedig megszakadtam a röhögéstől.

- Most miért? - kérdezte.

- Családi ügy... - adott rövid választ Liam.

Niall felkelt, majd velem szembe ült le. A háttérben a BBC rádió 1 szólt, és csak ennyi kezdtünk. hamarosan Huw hangja csendült fel.

- Azt hiszem most egy pillanatra One Direction témát boncolgatnék...

Hát ez már jól kezdődik.

- Napok óta azt olvasgatom mindenfelé, hogy Niall és Liam húga Valery járnak. Nem tudom, hogy ti ezzel hogy vagytok, nagyon édesek együtt szerintem, vagyis amennyi képet én láttam. De most ahogy jöttem a parkon keresztül... Hát igen, ők járnak!

- Mégis miből hiszed? - szólalt meg valaki még.

- Ölelkeztek, csókolóztak... - válaszolt. - Na de majd nem sokára...

Én csak ültem és a kajában turkáltam.

- Egyél már... - szólalt meg Liam.

- Kicsit szar, hogy itt eszünk, és a rádióban halál nyugodtan a magánéletünkkel foglalkoznak.

- Húgi, ezt el kell viselni, nem tehetünk ez ellen semmit sem... - sóhajtotta Liam.

***

Másnap este már nagyon izgatott voltam a koncert miatt. Persze a nap nagyjából henyéssel telt el, meg Liam felpakolta a hűtőt, hogy még véletlenül sem éhezzek. Én nevettem rajta,mert még egy ideig itthon sem leszek, ugyanis velük leszek majd, de hát nem szólhattam bele mit csinálnak. Éppen a hajamat göndörítettem mikro Niall jött be a fürdőbe.

- Gyönyörű vagy! - lépett oda hozzám és csókolt meg. 

- Te sem panaszkodhatsz! - mosolyogtam rá.

Rám kacsintott majd a haját kezdte el igazítani. A hajam amint kész volt még igazítottam rajta egy kicsit, bár úgy is tudtam, hogy teljesen ki fogja majd engedni a göndört. Egy fekete harisnya, és egy ruhát húztam magamra, meg tornacipőt. Kevés smink és már készen is voltam. Niall eltette az én telefonomat is, a jegyeket, majd mentünk is. Paul irányított el minket kocsival, majd pedig mi elindultunk befelé. Eléggé sokan vannak, de azért egész jó is. Niall a hátam mögé lépett, fogta a derekamat és csak haladtunk előre. Egy eléggé laza területre álltunk be, és pár ismerőse is odajött hozzánk. Nem nagyon foglalkoztam velük, inkább Niall volt az aki engem érdekelt. Lágyan ölelte át a derekamat, és csókolgatta a nyakam.

A koncert úgy egészben nagyon jó volt. Sokszor minket is fényképeztek, de nem érdekelt. Nagyon jól éreztem végig magamat és csak ez a fő.

Amikor hazaértünk, mind a ketten roppant fáradtan dőltünk le az ágyba. Egymás karjaiban nyomott el minket az álom. 

26. fejezet

Sziasztok. Előre is bocsánat amiért eddig nem írtam de rengeteg minden dolgom volt. Kettőkor végeztem, hazaértem  levegőt venni sem volt időm, és már rohantam is vissza városba, ötkor fellépés, hétre itthon voltam, és most tudtam csak gép elé ülni. Hulla vagyok, alig tanultam és holnap írok két tantárgyból is! ÁÁÁ de jó! Drukkoljatok! Nah de nem zavargok, olvassatok. Sziasztok! :D *Bogi és Zsófii remélem megvagytok még*

Trixi: Hihih köszönöm! :D Hát te mindig mindent magad elé képzelsz de ez a jó dolog! :D 

Dorinaa: Ksözönöm! :) Hát erről csak annyit, hogy lesznek még evvel bajok....

Stefii: Köszi :) 

Izii: Azért ne olvadozz, nem vagyok ott, nem tudlak felszedni! Köszönöm! :) 

Meglepetééés! :D mert ebből soha sem elég! 

/2012. májusa/

Az életem csodamesés. Az osztállyal gőzerővel tervezzük az év végi szabad körös fellépésünket, aminek egy feltétele van csak ,hogy a nézőnek tetsszen, és ne legyen semmi olyan ami nem oda való. Tele vagyunk ötletekkel, és mi akarjuk a legjobb műsort összehozni. Tyler sokat javított a jegyein ami annyit jelent, hogy megnyugodtunk, hogy nem kell elmennie. A bandánkat feloszlattuk, mert semmi esélyünk sem lenne fellépésekre járni, suli, s még a év végi események. A családom elég sokat ját be hozzám Londonba, és n is rengeteget járok haza. büszkék rám, amiért ennyire tehetséges vagyok, s anyu valamelyik nap ki is jelentette, hogy el sem tudja képzelni most milyen lennék, hogy itthon járok suli. nem tudná elképzelni, mert szerinte ez az élet az enyém. Elmondtam nekik, hogy én és Niall együtt vagyunk és nagyon jól fogadták, most csak arra várnak, hogy végre vigyem őt el haza, és legyen meg az a jó kis bemutatkozásos rész. Megígértem neki, hogy meglesz, de majd csak turné után. Liammel naponta több órát beszélgetek, csak úgy mint a pasimmal Niallel. Azóta sem mondtuk el senkinek sem, de a sajtó  már kezd rájönni, mi viszont még nem mondtunk el semmit sem. Hamarosan... Ugyanis nemsokára velük megyek New Yorkba és ott már nagyon is úgy fogunk tenni mint mikor senki sem lát minket és kettesben vagyunk. Már nagyon is várom. Meg ő is hiányzik. Amit hazajöttünk Ausztriából, pár napot tudtunk együtt lenni, mert ő is hazament, s azóta megint csak turné.

Niallel éljük a szerelmespárok életét. Mikor ők lementek Svédországba, komolyan aggódtam amiatt, hogy jó-e ez az egész, de azt mondta, hogy ha aggódni merek nagyon nagy baj lesz, mert ő csak engem szeret. Olyan édesen mondta, hogy semmiféleképpen nem tudnék rá haragudni. Azóta rendszeresen beszélgetünk, és mindent tudni akar ami velem volt, és ez olyan édes. nem félt, mert tudja, hogy erős vagyok, csak egyszerűen bántja, hogy nem lehet velem. 

Reggel korán keltem. Ma az a terv, hogy egész nap a suli tánctermében fogunk próbálni. El is kell, hiszen hamarosan fellépés, és eléggé az elején vagyunk még mindennek. Ahogy felkeltem, nekiláttam felöltözni. Egy fekete farmer, fehér mintás felső és a mini farmer felsőm, majd a fürdőbe mentem. A hajamat kifésültem, majd csak egy sapkát tettem fel. Egy kisebb hátizsákba eltettem a cuccomat, majd a napszemüvegemet, telefonomat és a kulcsot a kezembe vettem és mentem is.

Amikor a sulihoz értem egyenesen a próbatermébe mentem.

- Jó reggelt! - mosolyogva köszöntem.

- Jó reggel édeske... - mondta furcsa hangon Maya.

Ez sem normális de tényleg. jaj tényleg, amúgy Maya és Tyler összejöttek, és elképesztően édesek egymás mellett, és egymással is.

felöltöztem, majd mire kijöttem már mindenki itt volt. Az előző napokban pár dolgot sikerült egyeztetnem a tanárnőmmel, és az igazgatósággal. és szerintem a többieknek is tetszeni fog. Mindenki félkör alakban leült, én pedig előttük álltam.

- Napok óta szervezkedem, és most sikerült elérnem amit akartam. Ez az iskola egy méltányos balett iskola. Viszont azt hiszem a mi osztályunk nem éppen olyan aki minden pillanatban a hattyúk tavával hódit. Úgy gondoltam megmutathatná az iskola egy másik arcát. Modern tánc, énekkel és pörgéssel. megmutatni a leendő tanulóknak, hogy ez az iskola nem csak tanulás és gürizés, és éjjel nappali tánc, hanem, hogy itt is lehet szórakozni, és kifejtheted a másik énedet is. Szerintem mi erre képesek leszünk. Viszont a műsorkeret az marad, ami nem is baj. Csak egy előadótól választhatunk dalokat, és a lehető legjobban kell teljesítenünk. Mi vagyunk az elsők akik ezt teszik.

A többiek majd kicsattantak az örömtől, ahogy én is. Danielle is mosolyogva megtapsolt. Ő is bent szokott lenni, hogy megnézze hogy haladunk, meg hát néha egy kis segítség is kell, de már nem is kell szinte. Ki is választottuk Beyonce számait, majd ment is a munka. Én mondtam mit kéne, mutattam a többiek pedig szorgosan tették is amire kértem őket.

 Késő délután lehetett, mikor mi még mindig gőzerővel dolgoztunk, és még nagyon nem látszott, hogy készek vagyunk.

- Zavarunk... - szólalt meg egy ismert hang.

Oda figyeltünk mind, és döbbenten láttuk, hogy Niall, Liam és a többiek azok. Danielle egyenesen Liamehz ment.

- Niall! - döbbentem le.

Úgy tudtam Párizsba fognak repülni.

Egyből felé futottam, ő pedig tárt karokkal várt engem. Odafutottam, ő pedig egy picit megemelt, és csak öleltük egymást. Egymásra néztünk, és megcsókolt. Elmosolyodtam egy pillanatra majd csak egymásra néztünk, leengedtem őt és a bátyámat is megöltem majd a többieket is. Niall újra csak magához ölelt.

- Nektek nem Párizsban kell lennetek? - kérdeztem őket.

- De.. Viszont mindenki haza art jönni, így inkább ide jöttünk! - mosolygott Liam.

- Én még viszont nem tudok menni... Sajnos próbálunk még! - mondtam kicsit megbánóan.

- Akkor megvárunk. - mondta Niall.

Adott egy puszit a fejemre, majd csak leültek oldalra.

- Na akkor srácok... - kezdtem volna bele.

- Mióta vagytok együtt? - támadott le azonnal Molly.

Én csak a szememet forgattam. Nem foglalkoztam a kérdéssel, inkább csak a próbára figyeltem. Még olyan egy órát próbáltunk, majd úgy döntöttünk, menjünk haza, de holnap még összeülünk egy kicsit. Átöltöztem, és a srácokhoz csapódtam. Liam s Danielle csendesen beszélgettek, én addig Niallhöz verődtem. Ő átölelte a derekamat, én pedig csak mentem és végig beszélgettünk. Az épület aulájába érve már vártak ránk, Paul meg még egy másik pasas. Ahogy kiléptünk beültünk a kocsiba. Liam Danielle, én és Niall ültünk egybe, a többiek egy másik kocsiba. Gondolom mert akkor most hozzánk megyünk, vagy nem tudom.

A kosiban ülve végig csak ontottam magamból a szavakat.

- Igazán büszke lehetsz rá Liam. - mosolygott Dani. - Ő az első akik ilyet tett, hogy nem akarnak nagyban balettozni az év végi műsorban, s ráadásul ezen elméletileg csak végzősök vehetnek részt.

- Az én húgom! - vigyorgott Liam.

A ház elé érve mindegyünk kiszállt, majd a cuccokat behordtuk, és csak a nappaliba tettük le őket.

- Niall te... Öhhm. Maradsz, vagy hazamész? - kérdeztem.

- Ha Liam megengedi... - nézett a bátyámra.

- De csak okosan... - nevetett.

- Igeeen! - ujjongtam. - Na akkor mosás!

Liam cuccait hordtam le előbb. Amint elindítottam az első adagját, Niall volt olyan aranyos, hogy lehozta a cuccait. Letette, majd csak megölelt, és én is őt.

- A szüleidnek elmondtad? - kérdezte a nyakamba búgva.

- Igen, és nagyon örülnek. - suttogtam.

- Az én szüleim is! - hallottam a hangján, hogy mosolyog.

Kaptam egy csókot, és felmentünk a többiekhez.

- Mi elmegyünk bevásárolni, alig van itthon valami, nem éheztél? - aggódott Liam.

- Hétvégén akartam lemenni, ami volt kaja az nekem elég lett volna... Nem számítottam, hogy jöttök.

Kaptam még egy puszit Liamtől, majd pedig már mentek is. Niallel mi is úgy döntöttünk, hogy elmegyünk le sétálni, hiszen süt a nap, és eszméletlen szép az idő. Gyorsan átöltöztem, üzenetet hagytam a bátyáméknak majd már mentünk is. Egymás mellett mentünk, és alig vártam, hogy leérjünk a parkba. 

25. fejezet

Köszönöm mindenkinek a kommentet, amúgy ha sikerül megtartani az ilyen 5-6 komis állást akkor lehet naponta lesz friss! :) 

Dorinaa: Köszönöm szépen! :) 

Stefii: Júj köszönöm! :) Hát ez majd később kiderül! :P :D Jaj dehogy haragszom, megértem én! :) Semmi baj nincsen! 

Trixi: Köszi, hogy csak ekkor írsz mikor happy van! xDD Köszönöm, és tudom, hogy cuki! :P lesz az biztos, de lesznek majd... jaj dehogy mondom el, majd megtudod! :D ♥

Izii: Lesz ez még jobb is! :P Nem baj, de azért pihenj is! Köszönöm! :) 

Ausztráliai randevú! 

/2012. április 20/

Tegnap jöttem meg végre Új-Zélandra. A srácok sokfelé voltak tegnap, de egy pasas jött elém, aki egyből a hotelhoz vitt. Amint megkaptam a szobámat, kipakoltam és az ágyra dőltem le. A fiúk későn értek haza, de ami a legjobb volt a bátyám egyből úgy ölelt, hogy azt hittem ott is maradok, de tényleg. A többiek mind kulturáltak voltak. Niall is szorosan ölelt maghoz, és még két puszit is kaptam, de többet sajnos nem, mert pár rajongó azért volt.

Ami a sulit illeti... Mindenből előrehozott év végi vizsgát tettem ami lényegében annyit tesz, hogy már nagyon be sem kell mennem, aminek én nagyon örülök, mert így többet jöhetek el otthonról, és járhatom a világot, amit Liam és a szüleim is támogatnak. Ami pedig a szüleimet illeti, nagyon de nagyon imádom őket. Mindig is mellettem vannak, és továbbra is támogatnak. A banda a srácokkal eléggé feloszlani látszik ugyanis, lehet Tyler is lelép a suliból, aminek egyikünk sem örül.  Maya remekül megvan és a kishúga egy igazi tünemény. Adam és én is készülünk az évzáróra esedések fellépésre, amit nagyon várunk már. Az osztályban maradtakkal folyamatosan szervezkedünk, és alig várjuk, hogy végre kész legyünk.

Niall és én... Nagyjából nem is tudom mit kéne mondanom. Elméletileg ma megyünk el az első randinkra amit eszméletlenül várok már, meg nem is. Lehet semerre sem tudunk majd elmenni, mert nem fogja elengedni Paul őt, vagy a rajongók fogják ezt megakadályozni. De azért remélem végre sikerül összehozni valamit, mert már jó lenne. Nagyon szeretem őt, és nem szeretném ha ez miatt minden kapcsolatunk elromlana.

Reggel cseppet sem korán ébredtem fel. Ma Zayn és a bandából pár sráccal fogok délelőttömet. Hirtelen kopogtak.

- Öltözz, indulunk! - kiabálta Zayn.

Felsóhajtottam és nekiláttam felöltözni. Farmer mini nadrág, szürke felső, és egy szürke táskába eltettem pár holmit. A hajamat kifésültem és kiengedve hagytam. A napszemüvegemet a pólómra akasztottam, majd egy toms cipőt felhúztam és mentem is. Kint a srácok éppen beszélgettek.

- Mehetünk. - léptem oda hozzájuk.

Én is bekapcsolódtam a beszélgetése. Pár biztonsági végig a nyomunkban volt, ami egy picit zavart, de azért jó is volt. Fogalmam sem volt, hogy hová is megyünk, de azért tetszett, hogy így cél tudatlanul bolyongunk.

Nem sokára egy tetováló szalon előtt álltunk meg.

- Akkor én megyek, ti csak menjetek... - mondtam.

- Nem... Itt maradsz velünk.

- Majd hívjatok, ha végeztetek! - mosolyogottam, és a partot jelző tábla felé indultam el.

Ahogy leértem,egy kicsit csak ott álltam, majd egy magas sziklás felé indultam el. Láttam a fotósokat, de nem nagyon érdekeltek. Felmentem a sziklára, és leültem. Csendben néztem a tengert, a strandoló embereket, a halk tenger áramlást. Kicsit elmosolyodtam, majd pedig feltettem a napszemüvegemet.

Ki tudja mióta csücsültem, mikor hirtelen megszólalt a telefonom.

- Hali, mindjárt végzem, gyere... - szólt bele Zayn.

- Indulok! - tettem le a telefont.

A kezembe fogtam, majd már mentem is lefelé, és elindultam abba az irányba amelyből jöttem.

***

 Délután mentünk csak vissza a hotelba. Lou éppen akkor akart elmenni a kicsi Luxal együtt. megöleltem Lout mert még nem is találkoztam vele amióta itt vagyok.  

- Hogy vagy? - kérdeztem tőle.

- Nagyon jó, és szerencsére a pici is!

A kis csöppségre néztem aki éppen bóbiskolt a babakocsiba. Mosolyogtam, majd hagytam őket had menjenek. Beszálltunk a liftbe.

- Olyan csendes vagy. Mi van veled...? - kérdezte Zayn.

- Semmi, teljesen oké minden! - mosolyogtam rá.

- Remélem is! - nevetett.

Amikor kiszálltunk, Eleanor és Louis éppen falták egymást. A szememet forgattam, majd pedig elindultam  a szobám felé.

- Valery gyere egy kicsit! - szólt Niall.

Amint megláttam őt, arcomra hatalmas mosoly kerekedett ki, és egyenesen felé vettem az irányt. Ő kilépett és beljebb tette az ajtót.

- Csukd be a szemedet. - mondta.

- Tessék? - néztem rá kérdőn.

- Csak kérlek... - mondta nagyon édes hangon.

Óvatosan lehunytam a szememet,és éreztem amint a kezemet nagyon finoman megfogja. Kirázott a hideg, és egy kis mosoly kúszott az arcomra. Lépegetni kezdtünk, amint hallottam, hogy mögöttem becsukódik az ajtó, egy kellemes illat csapott meg a szobából.

- Kinyithatod. - mondta

A kezemet nem engedte el, én pedig óvatosan nyitottam ki a szememet. A látvány teljesen sokkolt. A kanapé előtt lévő kis asztal teljesen meg van terítve, a kanapé hátrább tolva, előtte pokrócok, párnák, a függönyök elhúzva, amitől olyan kellemes sötét uralkodik a szobába, néhány gyertya világít.

- Ez... Gyönyörű... - mosolyogtam.

- Ennek örülök.

- Bocsáss meg amint nem az esti időpontban, csak... Már alig bírtam kivárni, hogy megmutassam neked. - mosolygott.

Megöleltem őt, és ő is szorosan ölelt engemet. Letettem a táskámat a napszemüveget, és a cipőmet is lehúztam. Leültünk a kanapé elő a helyekre, és Niall egyből be is takart mind a kettőnket. De nem sokáig maradt mellettem mert kitakarózott és indított valami filmet. Mosolyogva bújt vissza mellém, és magához húzott. Örömmel bújtam oda hozzá. Átkarolta a vállamat, és egy puszit nyomott a fejemre. arcomon hatalmas mosoly, és cseppet sem tudtam figyelni a filmre. Édes illatát szívtam magamba.

Félve felnéztem rá, és egyből gyönyörű kék szemével találkoztam össze. Ajkaimba haraptam, majd csak megcsókoltuk egymást. Gyengéd, finom, és mesébe illő, ennyivel tudnám csak jellemezni. Kezét az arcomra tette, és finoman simított rajta végig. Én a kezeimet a mellkasára tettem.

- Mióta árok már erre... - suttogta.

A homlokunkat egymáséhoz tettük, én pedig még mindig nem nyitottam ki a szememet. Újra egymás ajkainak estünk, és még mindig olyan finoman ért hozzám mint eddig. Picivel később Niall gyomra hangos korgással jelezte, hogy éhez. Én csak kuncogtam ezen. Ő is, majd az asztalon lévő bőgés dobozából kezdtünk el válogatni kedvünkre.

A filmből csak a végére figyeltem, ugyanis vagy ettünk, vagy egymással voltunk elfoglalva, vagy a telefonokkal. Egyszóval minden tökéletes. Amikor vége lett a filmnek, a kanapéra feküdtünk fel, egymással szemben, és csak ölelkeztünk.

- Szerinted... Vagyis szerintem... Én nem akarok már titkolózni. Azt akarom, ha megyünk valamerre fogjam a kezed, szabadon csókoljalak, anélkül, hogy el kellene rejteni azt ami köztünk van - mondta Niall.

- Én is viszont félek... - vallottam be neki.

- Mitől, én itt vagyok, és vigyázok rád! - simogatta az arcomat.

- A rajongóktól. Tudom milyen gyűlölködő üzenetet kap Danielle és Eleanor is. hiszen Eleanor milyen csodás, Danielleről nem is beszélve...

- Sokkal szebb vagy náluk. Te az én hercegnőm vagy! - mosolygott és egy csókot nyomott a számra.

Mosolyogtam rá, majd pedig a karjaiban nyomott el az álom. 

24. fejezet

Bocsika, hogy ennyire későn teszem ki a frisst, csak kicsit elmerültem a dolgokban, és mire észbe kaptam már ennyi volt az idő. Remélem nem haragszotok rám! Bocsánat még egyszer, és kellemes olvasást mindenkinek. 

Hope: Nagyon szépen köszönöm! Amit a tiédhez fűzök, hogy amint lesz időm végigolvasom, és még ma, és írok is! :) 

Dorinaa: Köszönöm! Örülök, hogy élvezted. És fogalmam sincs.... olyan 45-50 fejezet szóval mint az előző történet! 

Stefii: jesszusom, te nem vagy normális. azért ennyire jó író nem vagyok, de eszméletlenül aranyos ez tőled! Remélem ezzel a törtnettel is hasonló érzéseket tudok kiváltani belőled! :) ♥

Izii: Naná, hogy kellenek! :D Júj nagyon köszönöm! :D 

Fellépés....Magányos farkas....

Hamar eljött  a koncert napja. Twitteren megoszlottak a vélemények avval kapcsolatban, hogy milyen lesz a tánc, de én csakis a legjobbakban bíztam, csak úgy mint akik velem voltak. Ideges voltam, nem is kicsit, de azt hiszem ezt túl fogom élni. Jó lenne ha Niall és Liam is itt lennének meg a többiek is, de sajnos nekik koncert lesz... De megígértették velem, hogy amint megvagyok, meg amint van időm hívjam fel őket.

Összepakoltam a holmimat, aztán felöltöztem, és már mentem is. A csarnokhoz érve, már nem kevesen voltak ott. Előre verekedtem magamat, felmutattam belépőmet, aztán beengedtek. Megkerestem az öltözőt, aztán pedig bezárkóztam. Nem volt éppen nagy, de arra pont elég, hogy átöltözzek. Az asztalon ott hevert a dallista amin a ma előadott dalok szerepeltek.

1. You NeedMe, I Don't Need You

2. Kiss Me

3. Grade 8

4. This

5. U.N.I

6. Sunburn

7. SmallBump

8. LegoHouse

9. The City

10. Give MeLove

Ezzel minden rendben van. Kivettem a táskából a ruháimat, amit az asztalra tettem le, és a sajátomat kezdtem el levenni. Egy fekete mini alsó, amire jött a térdig érő ruha. A ruha fekete, amire otthon festettem fehér mancsokat, hiszen ha Ed Sheeran akkor mancsok. A hajamhoz elővettem a göndörítőt, mait még nem dugtam be, csak elővettem.

Kijöttem az öltözőből, még cipőt sem vettem fel, egyenesen a színpadra mentem. Kint már voltak páran.

- Neked meg hol a cipőd? - nevetve jött oda Ed

Megöleltük egymást.

- Hát bent hagytam, egyenlőre még nem kell. - mosolyogtam.

Lent a csajok kicsit megörültek, de nem nagyon zavartak. Bejártam a színpadot, és elég furi volt innen lenézni, de nagyon tetszett. Pár gyakorlatot csináltam, csak hogy biztos legyek magamban.

- Valery, nagyon jó a ruhád! - kiabálta az egyik lány.

- Nagyon köszönöm! - mosolyogtam.

- Hol vetted? - kérdezte.

- Én csináltam! - mondtam.

Idő volt így lejöttem, majd visszamentem az öltözőbe. Bedugtam a hajgöndörítőmet, és nekiláttam a hajamnak.

Amint elkészültem felhúztam a balettcipőmet, majd pedig már mentem is. Ed már fent volt, majd én is csatlakoztam hozzá. Amint felléptem a kezembe adtam egy vizes üveget.

- És íme az én bájos táncosnőm, Valery! - mutatott be.

Én csak kecses úri hölgyhöz méltóan pukedliztem majd pedig mosolyogtam csak. Pár percig még beszélt, én addig ittam egy kortyot, majd már kezdődött is a műsor. Elég könnyen ment az első szám, tele volt elég durva mozdulatokkal, de én nagyon is élveztem. Kiss Me következik, ettől egy kicsit félek. Amint ő is megvolt, elkezdtük amit betanultunk, és úgy egészében semmi baj sem volt vele. Lépést lépés követett, és minden jó volt.

Hol éppen pörgös, hol pedig egy kicsivel lassabb tempót kellett felvennem. Minden egész könnyen ment. volt, hogy én is félre léptem, de senki ebből semmit nem vett észre, mert gyorsan tudtam reagálni mindenre. Lehet nem a legtökéletesebb elóadás amit tőlem látnak, de ez az első és ahhoz képest minden tökéletesen jó!

Amikor végre lement az utolsó szám is, lihegve kaptam fel az üveget és mentem is le. Lent kicsit leültem a földre és kifújtam magam. A vizet mind megittam mait hagytam.

- Nagyon jó voltál... - jött oda Ed.

Egyből felkeltem.

- Inkább te. Köszönöm még egyszer a felkérést! Ez sokat jelent nekem.

- Én kösz amiért elfogadtad. És remélem ez a jövőben segítséget fog adni.

Megöleltük egymást, és egyből az öltözőbe mentem. Ahogy megígértem, egyből elővettem a telefont és a bátyámat hívtam fel.

- Végeztetek is? - szólt bele.

- Igen, s minden jól ment! - mosolyogtam.

- Ennek örülök, remélem hamarosan láthatom is milyen ügyesen hoztál össze mindnet!

Pár mondatot beszéltünk, majd pedig letettük. A hajamat felkötöttem, és visszaöltöztem. A táskába beletettem az összes cuccomat, amikor kiléptem megkerestem Edet,akitől elköszöntem, s még pár embertől, majd mentem is hazafelé. 

Ahogy kiléptem egyből pár lány sikoltozott, de azt hittem csak azt hiszik Ed lép ki. Amint oda léptek hozzám és a füzetüket odatolták alám, egy pillanatra értetlenül néztem, majd tettem amire kértek. Gyorsan ráfirkantottam a Valery nevet, készült pár kép, majd már siettem is.

Amikor hazaértem mosolyogva dőltem le a kanapéra. Életem első autogramja, és életem egyik talán legszebb napja. Bár ebben még nem nagyon vagyok biztos.

Mosolyogva mentem fel a szobámba, bekapcsoltam a gépemet, aztán pedig egyesen a fürdő felé mentem. Gyorsan letusoltam majd pedig már ültem is vissza a gép elé. A hajamat mg csurom víz, de nem is nagyon van kedvem megszárítani. Felmentem skypra, s Niall azonnal hívott is. El is fogadtam őt.

- Olyan jó végre látni. - arcán hatalmas mosoly.

Azonnal elpirultam ettől, és egy picit lehajtottam a fejem.

- Egy kérdés, jól látom, hogy csurom víz a hajad?

Egyik szemöldökét felhúzta, és én pedig csak tök édesen kezdtem el vigyorogni. Olyan viccesen néz ki.

- Igen, túl fáradt vagyok én már ahhoz. Kitáncoltam a elemet is.

- Ügyes vagy. Láttam pár videót s had gratuláljak, isteni vagy!

- Köszönöm!

- Amúgy meg... Az a tánc... - mind a ketten eléggé zavarban voltunk.

- Táncos vagyok, néha ilyet is kell nekem. - adtam meg a választ.

Egy pici csend ütött be közénk.

- Hamarosan végre megint itt leszel, várod?

- Ausztrália még nem áll készen rám, de nanáá! - nevettem. - Amúgy is olyan sok látnivaló van ott meg jó lenne már téged, Liamet meg az egész bagázst látni, eléggé hiányoztok ám! - mosolyogtam.

- Te is nekünk. Zayn is mindig hiányzol. Furcsa, hogy most nem te készíted ki őt hanem mi! - nevetett.

Én is csak nevetni tudtam ezen. Szegény Zayn... nem tudom mi lesz vele ha én Ausztráliába kijutok, és ráadásul Louis is ott lesz, mi teljesen kikészítünk mindenkit.

Nagyon sokáig beszélgettünk, de én majdnem bealudtam a kamera előtt, így elmentem aludni, meg amúgy is jobbnak láttam, mert neki még sok más dolga is van.