12. fejezet

Üdv minden olvasónak! :D Ki lakik Pécsen? :P Holnap Pécsen leszek csak ezért + akit érdeklem azzal össze is futhatunk. Bővebb infóért itt keressetek: https://www.facebook.com/dora.fekete.14?ref=tn_tnmn xDD Amúgy skypos csoportos beszélgetésen is gondolkodtam már, aki faggatna engemet, meg ilyenek miatt. Írjatok tényleg, hogy ha tetszik az ötlet. Mindenre vevő vagyok! ♥ Kellemes olvasást! ♥ 

Dorka B.: Köszönööööm! ♥ 
Dorinaa: Niallös dolgok inkább csak csavarok voltak a történetben. Köszönöm!  ♥
Destiny Bonnie P.: Semmi gond, a blogodat pedig még ma este szemügyre veszem! ;) Azért ilyen lett a stílus, mert az előzőekben mindig csak a kétbalkezes csajok voltak, de most vadócot akartam! :) Örülök, hogy tetszik, köszönöm! ♥  
Stefii: Ksözönöm, és semmi baj! ♥ 
Izii: Én megmondtam! :P És hidd el még lesz egy pár ilyen édes része! :P Elég sokáig bírják, már ha nem azt vesszük, hogy egy harmadik ember matat köztük... Hoppá ezt nem kellett volna... :P 



Randi kicsit máshogy!

Közeledett az idő én pedig egyre bizonytalanabb lettem. Amelie is átjött, mert Niall megkérte, és így én is tudtam vele beszegetni. Ő sem tartotta ezt jó ötletnek, de már késő volt, hogy megfutamodjak, bele kell mennem ebbe az egészbe, ha akarom ha nem. Nagy nehezen nekiláttam felöltözni. Semmiről sem volt fogalmam ezért inkább kényelmes ruha mellett döntöttem. Egy farmernadrág, és egy kicsit szabdalt New Yorkos felső. hajamat kivasaltam, majd csak egy kevés sminket tettem fel. A telefonomat elővettem és felhívtam anyut.

- Szia kincsem. Minden rendben? - kérdezte.

- Peresze. Csak gondoltam felhívlak. Otthon minden rendben? - kérdeztem.

- Igen. Rengeteg a munka, szóval nem unatkozom. És Anglia?

- Ennél szebb hely nincs. - nevettem. - Már van munkám, össze is barátkoztam már egy emberkével, vagyis többel de hát gyorsan alkalmazkodom.

Sajnos nem tudtam vele annyit beszélni amennyit kellett, mert nemem indulnom kellett, és neki is voltak még elintézni valói. A telefont a zsebembe csúsztattam, majd egy kardigánt vettem magamra, és lementem. Amelie és Niall a konyhában voltak, és beszélgettek. Niall a lány derekát karolta át, és mintha már ezer éve minden estét így töltöttek volna el, iszonyatosan illenek egymáshoz. Mosolyogtam csak ezen.

- Bocsi, hogy zavarok, csak inni szeretnék. - osontam be.

Rám mosolyogtak, én pedig öntöttem magamnak vizet.

- Még mindig aggódom, hogy elmenj. - mondta Niall.

Amiele pedig csak bólogatott.

- Én is egy kicsit. De nem fogok meghátrálni, én nem vagyok olyan.

Megittam a vizet, majd a poharat félre tettem. Csengettek.

- Akkor majd valamikor. - motyogtam.

Gyorsan belebújtam a topánkámba, majd már nyitottam is az ajtót. Harry teljes életnagyságban állt előttem. Most láttam csak, hogy mennyivel is nagyobb nálam, szinte már nyakamat kicsavarva figyeltem őt. Kicsit nyúzott feje volt. Egy kopott farmert, fekete felsőt, és egy inget visel.

- Mehetünk? - kérdezte mosolyogva.

Bólintottam. Figyelmesen kinyitotta nekem a nagy fekete Rand Rower ajtaját, ahová beültem, és hamar ő is beült. Alig, hogy elindultunk, már kezdett is beszélni.

- A terv kicsit változott. - mosolygott. - A délelőtt váratlan programom volt. Vigyáznom kellett Baby Luxra, és hát...

- Baby Lux? - néztem rá zavartan.

- A stylisztunk kislánya. - mondta hatalmas mosollyal. - És hát a kicsi lány bunkit akart, és mi építettünk egyet. És mivel nagyon állat lett, ezért gondoltam hozzánk mennénk.

- Én benne vagyok. - mosolyogtam.

- És még kellene egy kicsit vigyázni is rá. - mosolygott. - De ha baj akkor...

- Nem dehogy.

Oké, ez most végleg ledöngölt. Harry kicsi babákra vigyáz, és még el is van velük? Talán ez a nőcsábász nem is annyira faszívű mint hittem.  Jó pár percet utaztunk mikor aztán leparkolt egy hatalmas ház előtt. Én nem mondtam semmit sem. Kipattant majd mire ki szállhattam volna, ő már nyitotta is az ajtót és kisegített.

Belépve a házba egy srác éppen egy nagyon de nagyon édes kisbabával az oldalán jött oda hozzánk.

- Kösz haver. - mondta Harry és átvette a kicsit.

- Semmiség. De most rohanok. Jó babázást!

Nem nagyon tudtam róla semmit sem, mert már futott is kifelé.

- Erre mondják azt, hogy gyorsan jött, gyorsan ment. - nevettem.

- Lux ő itt Aileen. - mosolygott a kicsire.

- Ai... - dadogta Lux.

Mosolyogtam és átvettem Harrytől. A kislány megkapaszkodott a nyakamban, majd egy hatalmas cuppanós puszit nyomott az arcomra.

 - Oh köszönöm. - mosolyogtam.

Én is adtam neki egy puszit, mire ő csak felnevetett.

- Gyere megmutatom a remekművet.

Elindultunk a nappaliba, de hát... Kicsit megdöbbentem mikro a hatalmas sátort láttam. Mármint, csak az alapja volt meg, a többi pedig annyiból állt, hogy rajta volt egy vagy több lepedő. Elnevettem magamat. A nappali többi része televolt Lux játékaival.

- Hölgyek befelé. - mondta Harry.

Letettem  Luxot aki azonnal beszaladt. Én is bebújtam és leültem, majd csak Luxot néztem aki a plüssével szórakozott. Harry is beült hozzánk.

- Tényleg bocsi, nem így terveztem. - mondta kicsit halkan.

- Semmi baj. Úgy is rég vigyáztam már kicsikre. - mosolyogtam rá. - Engem nem zavar.

- Akkor jó. Amúgy meg. Nem szoktam ezt a tündért visszautasítani. Lényegében a bácsikája vagyok, és a csapatból velem van a legtöbbet, Lou meg mindig rám bízza.

- Valamit biztos jól csinálsz ha így rád hagyja. - mosolyogtam.

Elnevettük magunkat.

- Ai, Ai, Ai. - csapdosott Lux.

- Mondjad. - mosolyogtam rá.

Kezembe adott egy kis plüsst. Megköszöntem neki. Kifelé pislogtam és egy kis ukulelet pillantottam meg.

- Az a tied? - kérdeztem.

- Mi? - nézett. - Nem, Niall itt hagyta.

Kimásztam és gyorsan megfogtam majd bevittem, és csak játszottam rajta. Láttam amint Harry lefényképez, majd pötyög valamit, de nem igazán foglalkoztam evvel. Kicsit játszottam még.

- Lux gyere eszünk egy kicsit. - mosolygott Harry. - És te is. - kacsintott rám.  

Mind kimásztunk, Lux pedig csak szaporánk szedte a lábait. Csináltunk pár szendvicset. Mind leültünk az asztalhoz, Harry az ölébe emelte a kicsit, és a bébi étellel kezdte etetni. Én elkezdtem ennyi egy szendvicset. Közben végig néztem ahogy eteti, és azt hiszem eléggé édesek voltak. Mosolyogtam ahogy Harry nyitotta a száját, és vele együtt Lux is csinálta, majd csak beletömte a kicsibe a kaját.

- Harry finoman. - mosolyogtam.

Ő csak kidugta rám a nyelvét amin nevettem, és etette tovább Luxot. Evés után Harry letette Luxot aludni, én pedig kicsit rendbetettem a konyhát.

- Most fejezd be. - jött be halkan. - Nem kell takarítani, majd megcsinálom.

Kikapta a kezemből a poharat, majd a mosogatóba tette bele. Elnevettem magam. Pedig örömmel megcsináltam volna. Ő csak a pulthoz szorított engem. Féloldalas mosolyt vetett rám, és mozdulni sem tudtam.

- Unatkozol? - néztem rá.

- Csak egy kicsit. - mosolygott.

Átöleltem a nyakát, és a fejemet a nyakába vájtam. Ő is átölet. Mosolyogtam, és éreztem ahogy ő egy puszit nyom a fejemre. Kirázott a hideg, viszont nagyon jól esett.