11. fejezet

Sziasztok. Hát nem vagyok nagyon boldog, a négy komment miatt... De remélem azért a kedvelések aránya igaz az olvasók kedvére is. Kicsit rossz az eddigi 7-8 kommenthez képest. 
A másik dolog... Nem tudom hallottatok-e Amanda Todd-ról? Ha nem, érdemes elolvasni a történetét mert azt hiszem lényeges. Megfordult a fejemben, hogy én is elmesélném az enyémet... De nem tudom... Talán egy kicsit biztató lenne, talán nem. Nem tudom, na de nem rabolom az időtöket. Jó olvasást! 

Stefii: Eddig is őt szerettem! :P Köszönöm! :) 
Dorinaa: Az biztos... Nagyon is! 
Fruzsi: Mivel Sarah Valery a neve ezt mind a kettőt használja, de jobban szereti a Valeryt! Igen jöhetsz és nagyon kedves tőles, és nem kell ám... Megijedsz ha meglátsz! 
Izii: Háháhá! Tudod álmunkban ott járunk ahol csak lehet, szóval ha álmodsz, akkor hozhat neked reggelit! :) 



A fene vinne el... Most akkor mi ez itt bent?

Nem sokkal később Dani lépett be mosolyogva.

- Bejöhetek? - kérdezte.

Én csak bólogattam. Próbáltam letörölni a könnyeimet, s vettem egy mély levegőt.

- Láttam, hogy baj van... Nem akarsz beszélgetni? - ült le az ágyamra.

- Az jó lenne... - motyogtam.

Felültem török ülésbe az ágyamra, egymással szembe néztünk.

-  Előtte el kell búcsúzzak... Hamarosan látjuk egymást!

Megszoktam a búcsúzást, de most mégis olyan rossz volt. Szorosan öleltem magamhoz a bátyámat, és nem akartam őt elengedni.

Amikor elment, Danival a kanapén telepedtünk le. A nappalit kellemes melegség járta át, s a kezemben gőzölgő tea még szebbé tette az összhangot.

- Tudom, hogy kicsit tapintatlan, de... Mi van veled és Niallel? Mindenkit meglepett amit tett... - mondta.

- Nem tudom... - halkan beszéltem.

- Mond el, add ki magadból, hidd el jót tesz! - mondta kedvesen.

- Fogalmam sincs. Valamit érzek, mert ahogy rá gondolok, hevesebben ver a szívem, és... És egyszerűen nem tudom. Olyan furcsa  ez az egész.

- Ez volt Harryvel is? - kérdezte.

- Nem... Ha közel került hozzám nem éreztem azt, hogy mindjárt hagyatd vágom magam annyira helyes. Amikor megcsókolt semmi különöset nem éreztem... - mondtam.

- Én most mondanám, hogy mond ezt el neki is... De azt hiszem ő a ma estével ezt megtette. Csak annyit tudok javasolni, hogy töltsetek el több időt együtt. Ne ugorj egyből bele, ismerd meg őt!

Elmosolyodtam. Danielle az a lány akivel eddigi életem során a legjobban kijövök. Liam ex csajai közül egyik sem bírt engem vagy én őt. De ő más, ha nem mondom, akkor is tudja, hogy szükségem van a beszélgetésre, és bármiben segít amiben csak kell.

Még nagyon sokáig beszéltünk, de én már nagyon fáradt voltam így úgy döntöttem, hogy elmegyek aludni. Megöleltem, majd egyenesen a szobámba mentem fel.  Bezárkóztam, majd a bátyám pulcsiját kaptam magamra, lehúztam a nadrágomat, majd egyből dőltem ki az ágyba.

Egész este Niall járt a fejemben és az, hogy alig egy hét és itthon lesznek egész februárban. És talán lesz lehetőségem egy kicsit Niallel lenni, vagyis csak remélem, és azt is, hogy ő is kar majd velem lenni egy kicsit.

Reggel egész későn keltem fel. Úgy döntöttem, hogy ezt a hetet végig itthon töltöm majd, egy kicsit pihenni akarok, meg az iskolában való állandó piszkálódásból is elegem van. Kicsit rossz, hogy nem tudok úgy iskolába menni, hogy ne cseszegetnének, vagy valami más.

Amikor sikerült kikászálódnom az ágyból, egy melegítőt vettem fel, és egy egyszerű felsőt, majd fölé Liam pulcsiját. Beleszívtam egy jó nagyot, és hagytam, hogy a bátyám megnyugtató illata átjárja testemet.

Megfogtam a telefonomat, aztán pedig lementem. Lent Eleanor és Danielle voltak. Szokásuk szerint csinosak voltak, de talán kicsit jobban is mint szoktak.

- Hová mentek? - ültem le a pultnál lévő székre.

- Megyünk... - javított ki Eleanor.

- Délután elmegyünk egy kicsit bevásárolni. Ugyanis alig van itthon kaja, és el is mehetnénk vásárolni egy kicsit! - mosolygott Dani.

- A kaja oké, de a vásárlás másik fele már nem. - mondtam.

- Nincs ellenkezés! Velünk kell jönnöd! - nevetett Eleanor.

Mosolyogva forgattam a szememet majd pedig belementem. Danielle olyan aranyos volt, hogy csinált nekem reggelit, majd pedig bevonultam a nappaliba, és a fotelba telepedtem le. A kezembe vettem a távirányított, s bekapcsoltam a tvt. Egyből a srácok képe köszönt vissza rám.

- Tegnap este a srácok nagy koncertet adtak Londonban, de ma már újra másfelé járnak. Az este elég különösre sikeredett. Niall egy lányt figyelt az egyik szám szólója alatt, és úgy tudjuk, hogy sírt is a szám után. Et jelen pillanatban a szőke szépfiú nem cáfolta és nem is igazolta. Csak annyit lehet tudni, hogy a koncert végén Liam Payne kishúga Valery azonnal a fiú után eredet. Vajon a két szív egymásra lelet? Vagy csak a lánynak egy újabb koppanás lesz Harry Styles után? Sajnos ezekre még mi sem tudjuk a választ, de amint tudunk valamit azonnal közöljük mindenkivel...

- Hát ez kész... - motyogtam tele szájjal.

Eleanor és Danielle is látták, akik tekintete engem égetett. Próbáltam nem tudomást venni erről. Miközben ettem, a másik kezembe a telefonomat vettem s twitterre léptem fel, s egyből Niallnek írtam.

"Szia... Bocsi, hogy zavarlak, csak azt szeretném kérdezni, hogy láttad-e a híreket? Ha igen akkor léci írj vissza!"

Amint leküldtem még fent maradtam, hátha vissza fog írni. Pár percen belül ez meg is történt. Egyből megnyitottam az üzenetet és már olvastam is.

"Szia. Jaj dehogy zavarsz, inkább örülök. Igen láttam. Nem tudom mit kéne mondjak... Inkább személyesen beszélném ezt meg véled, vagy valami ilyesmi... Skype?"

Azonnal leírtam neki, majd a tálat az asztalra tettem s egyenesen felmentem a szobámba. Leültem az asztalomhoz, bekapcsoltam a gépemet. Felléptem skyprera, ahol Niall már fel is vett. Nem volt erőm írni neki, így megvártam még ő ír rám. S ez szinte azonnal meg is történt.

"Hívlak..."

Én vártam, s jött is a felkérés. Elfogadtam, majd hamarosan meg is láttuk egymást. Haza kócos, s egy JW-es felső volt rajta. Elmosolyodtam és ő is.

- Bocsi, hogy így... Fel lett kapva miattam az egész... - mondta kicsit bűnbánóan.

- Semmi baj. - mosolyogtam rá.

Ő is elmosolyodott. Hirtelen megszólalt a telefonom, s amint ránéztem Maya neve villogott rajta.

- Ezt fel kell vennem...

- Csak nyugodtan! - mondta.

Egyből a fülemhez emeltem.

- Szia. - köszöntem bele.

- Szia, ugye jól vagy? Miért nem jöttél? - kérdezte.

- Igen jól vagyok. - mosolyogtam. - Csak... A suli... Tudod... Meg fáradt is vagyok még.

- A szekálások miatt igaz?

- Igen... - mondtam.

Még pár mondatot váltottunk, majd pedig újra Niallre összpontosítottam.

- Mi van a sulival? És miért nem vagy ott? - kérdezte.

- Öhhm... Ne mond el senkinek... - mondtam.

- Bízz bennem! - mondta.

- Sokan piszkálnak mert Liam húga vagyok, és a Harrys eset óta még többen. Kicsit rossz így suliba menni. - mondtam lehajtott fejjel.

- Egy szörnyű. Tiszta idióták! - morgolódott. - Ezt mond el Liamnek meg Daninak is. Tudniuk kell.

- Nem kell. Nem akarom hogy még ennél is jobban aggódjanak értem. Daninak így is van elég dolga, csak úgy mint Liamnek. Nem kellek még én is a hátukra.

Nagyon de nagyon sokáig beszélgettünk. Rengeteget nevettünk, vagyis nagy rész végig nevettük az egész időnket.

- Valery öltözz indulunk... Ohh.. Szia Niall! - nevetett Eleanor.

- Szia El!

Majd Eleanor kiment a szobából.

- Merre mentek? - kérdezte.

- Bevásárolni kaját, majd elrángattak még ruhát venni is... - mondtam.

- Ajaj, Eleanorral vigyázz! - röhögött.

Kidugtam rá a nyelvemet. Mosolyogva köszöntünk el egymástól, majd amint kikapcsoltam a gépet, mosolyogtam mint egy eszelős hülye.