9. fejezet

Pápárááá... Íme a fordulat! Hát... Nem tudom ki mennyire fog majd ennek örülni, vagy kinek fog tetszeni, de remélem azért több jó vélemény lesz evvel kapcsolatban. Hát.... Majd kiderül most minden..
Na de nem rabolom az időtöket a hülyeségeimmel. Jó olvasást!

Beaa: Köszönöm, és bocsánat! :/
Fruzsi: Te titokban eljöttél hozzám és beleolvastál a már megírt fejezetekbe? *mérges fej* Ha nem érted amint el kezded olvasni megérted! Háháháh!
Dorinaa: Igen, mert úgy gondoltam olyannal nem érdemes foglalkoznom amiből nagyon semmit sem tudnék kihozni sajna....
Stefii: Jaj dehogy haragszom. Én szeretleeeek! ♥♥
Trixi: Pedig nem kell! :) Ne kérkedj mert baj lesz! :)
Hope: Nagyon szépen köszönöm! :)
Izii: Hát... A szám az az elején van, vagyis a Wonderwall...
Zsófii: Nem verheted meg! Háháháh!
Bogi: Ne gyilkold már meg!
/Gyilkos egy bakázs vagytok ti! Szeretlek titeket! ♥♥♥/



Most akkor mi van velem?

 /Niall szemszöge, 2012. január 11 London/

Újra Londonban... Kicsit jól esik ide visszajönni, de eléggé hiányoznak már az otthoniak is. Furcsa lesz, majd a következő két hónap, miután már Anglia közelében sem leszünk. Persze ez tök jó hiszen most már azt csináljuk amit mindig is akartunk. De azért rossz is egy kicsit, mert távol vagyunk a szeretteinktől, és hónapokig nem látjuk őket.

Az X-faktor teljesen megváltoztatta az letemet. Az álmaimat minden mértékig - talán még jobban is - teljesítette mint vártam. És ami talán a legjobb, hogy van négy hülye haverom is, akiket nagyon bírok. De sajnos ennek hátránya is volt, nem is kicsi. Hollyval nagyon szerettük egymást, és már lassan egy éve együtt voltunk... Viszont amikor egyre jobban indult a banda szekere, szakítanom kellett vele, hiszen nekem most a csapatra kell figyelnem. Nagyon rossz volt. Mert én igazán szeretettem - szeretem - őt. Bár boldogan, békével váltak szét útjaink, mégis csak más az egész. Nem beszélgetünk már annyit, szinte alig dumálunk valamit. És ez rossz...

Sok időm nem volt bánkódni, mert munka volt munka hátán. Klip forgatás, lemezfelvétel, videók, interjúk, egyszerűen minden ment a maga módján, és hamar túl is tettem magamat mindenen.

Lassan a srácok családjával is meg tudtunk ismerkedni, és ők is az én családommal. Liamnek viszont a húgiával valahogy soha nem sikerült. Majd ő elmesélte, hogy eléggé félős lány, és nem igazán szokott kimozdulni sem itthonról. Viszont mázlink volt mikor egyszer ott voltunk és sikerült vele találkoznunk.

Ott táncolt, és én csak bámultam őt. Ahogy a teste ringott a dallamra, egyszerűen csodás volt. Majd amikor meglátott minket, zavarba jött, és így még édesebb volt. Nem tudom mi üthetett belemé, de legszívesebben odamentem volna, és megöleltem volna, meg persze elkértem volna a számát, vagy egy randira hívtam volna őt. Amint Liam bemutatott neki, láttam, hogy Harry és ő nagyobb érdeklődéssel vizslatják egymást. Nagyon ideges lettem ettől....

És ez azóta is így van. Amióta Harry csúnyán megcsalta őt, nagyon pipa vagyok rá, de ezt senki sem tudja. Csak kevesebbet beszélek vele, és próbálok kevésbé vele összekeveredni. Azóta is csak csajozik. Nem tagadom neki jó könnyen megy, én erre képtelen lennék. Nem tudnék így bánni egy lánnyal sem. Nem tudnám őket így kihasználni..

- Niall, most komolyan... Be kell csajoznod! - jött oda hozzám Louis.

- Megvagyok én így! - mondtam és a laptopomba merültem el.

A közös házunkban punnyadunk. Hát igen, egyszer ezt is kell.

- Most miért? Már egy éve itt vagy csaj nélkül...

- És ez nekem így tök jó. - fejeztem be a mondatát.

A többiek is csak hallgatták a beszélgetésünket. Louis, Harry és Liam a kanapén ültek, én és Zayn egy-egy fotelben a gépünkkel.

- Neked úgy is van csajod, inkább vele foglalkozz! - motyogtam.

Utáltam mikor az én dolgaimmal foglalkoznak. Persze megtehetik, de ha nekik minden oké a szerelem téren, akkor ne üssék bele az orrukat az én dolgaimban. Meg nem is akarom, hogy rájöjjenek, hogy Sarah az aki iránt érzek valamit, de szarok elmondani neki.

Igen... Sarah az aki iránt mély érzelmeket táplálok, de túl nyuszi vagyok, hogy bármit is mondjak neki. Meg félek is, hogy semmi ingere ahhoz, hogy velem legyen. Mert az is meglehet... Sőt inkább erre tatok esélyt.

- Srácok készülődjetek... - jött be Paul.

Én egy szó nélkül tettem amire kért minket. Fogtam magam, felmentem, és már öltöztem is fel. Elég hamar elkészültem. A gitáromat a tokjába tettem, aztán pedig, már mentem is le. Lent beültem a kocsiba, majd a többiek is követtek.

***

A csarnokhoz érve, már voltak kint nem is kevesen. Most nagyon nem volt kedvem ehhez, így egyből befelé mentem, s nekiláttunk a hangpróbának. Elpróbáltunk egy pár számot, mikor megláttam az t a csodát akire nem gondoltam volna. Sarah egy fekete farmerben, és egy szürke bő pulcsiban lépett be, a nyakában a vip jegye. Paul kíséretében jött be. Haja teljesen ki volt engedve, és meg kell jegyeznem, hogy nagyon szép és hosszú haja van.

- Egy kis szünet! - mondta Liam.

Lement a színpadról, és egyenesen a húgához ment, akit jó szorosan ölelt magához. Olyan aranyosak együtt, kész szeretni való testvérpár. Hamarosan Sarah is feljött a színpadra, és mindenkit üdvözölt.

- Hoztam béke répát! - nyújtott egy répát Louis felé.

Belőlem kitört a nevetés.

- Béke répa elfogadva! - mosolygott Louis.

Elvette tőle, majd megölelték egymást. Hamarosan Danielle és Eleanor is bejöttek. Én csak felsóhajtottam, majd kicsit elvonultam, mert nem akartam nézni az ő szerelmeskedésüket.

- Niall maradj még egy kicsit! - szólalt meg Sarah édesen csengő hangján.

Én hátra fordultam, és visszamentem hozzájuk.

- Először is tudom, hogy februárban mind szabadok lesztek. Szóval... - vett elő pár lapot a zsebéből. - Szeretnélek titeket meghívni a suliban rendezésre kerülő Ki Mit Tudra! - mosolygott. - Én is fellépek rajta a barátaimmal, és nagyon jól esne, ha eljönnétek!

- Én tuti megyek! - mosolyogtam.

Ezt teljesen jogosan gondoltam, ha ő ott fellép akkor ott a helyem!

- Fellépsz? - kérdezte Liam.

- Igen, Liberty Walk. - mondta mosolyogva.

- Ezt tutira meg fogok nézni! - mosolygott Liam.

- Akkor eljöttök? - nézett végig rajtunk.

- Naná! Válaszoltunk Louissal egyszerre.

Megölelt minket, majd pedig mi folytattuk a próbát, ő pedig elvonult a lányokkal. Kicsit jobb lett a kedvem, s jobban is ment a próba.

***

Este már mindenki készen állt. Sarah az első sorban állt, és már ő is várta, hogy mikro jövünk. Egy másik lány is állt mellette, de őt nem ismerem. Aztán megkezdődött a show. Nagyon élveztem. Folyamatosan csak Saraht figyeltem a szemmel, meg próbáltam azért valamennyire a többiek után is nézni. Majd elkövetkezett a More Than This! Elkezdtünk énekelni. Amikor én jöttem, kiálltam színpad elejére, és énekeltem, s közben Saraht néztem. Ahogy a hang kijött a torkomon, egymásra néztünk, és szinte megszűnt körülöttem minden. Azokba a gyönyörű kék szemekbe tudtam csak figyelni.

A szám végén kértem pár percet... Le kellett nyugodnom. A szemeimet könnyek lepték el, s próbáltam nem a felszínre hozni az érzéseimet. Pár perc után már sokkal jobban voltam, s folytatódott minden a szokásos menetében.

 Amikor vége lett lejöttünk a színpadról és én egyből elvonultam. Át akartam öltözni, és lehetőleg elkerülni Saraht. Félek a szeme elé kerülni, hogy mit fog reagálni, és legfőképpen, hogy utálni fog-e. Amit most tettem egyértelmű, hogy rájött mindenre.

/Liam szemszöge/

Niall viselkedése napok óta elég furcsa. Eddig minden áron csajt akart, most meg magasról teszik az egészre. És most amit tett teljessé tette bennem a képet. Egész eddig a húgom volt az akire figyelt, akire összpontosított. Amikor ezt észrevettem, kicsit morcos voltam, hiszen Harry már nagyon szépen elcseszett mindent  De Niall nem ilyen. Niall olyan ember akire bármi áron rábíznám mg a saját életemet is.

Ahogy a húgommal nézték egymást, egypárszor elcsuklott Niall hangja, és úgy gondoltam jobb ha ez után egy kis szünetet tartunk, és így is tettünk. Beszélni akartam vele, de nem tudtam ,mert bezárkózott, és a koncert végén is ezt tette. Sarah és a lányok is bejöttek, a húgom szeme elég vörös volt, és látszott, hogy elég zaklatott valami miatt. Sejtettem, de nem mertem rákérdezni. Odamentem hozzá és megöleltem őt.

- Minden oké? - kérdeztem.

- Igen!  Nagyon jók voltatok! - mosolygott.