40. fejezet

Húha... Hát most is elértünk ide, mikor azt kell mondjam már csak 8-10 fejezet ami durván a jövő hétre tehető. Annyira rossz, mert Valery s Niall is már teljesen hozzám nőtt, és Wááá.... Ok de már gondolkodok a folytatáson is, amit hamarosan ti is látni foktok, mert most is a ti véleményetekre leszek kíváncsi. Amúgy meg aki kitévedt már face adatlapomra egy ismeretlen sráccal találja szembe magát  hát vele ismerkedem, és annak ellenére, hogy pakisztáni imádom őt! :$ ♥ Amúgy meg imádom őt, de titeket jobban! ♥♥♥♥♥♥♥♥♥ 
Ha összejön mindig 4 komment rendszeres napi frissek lesznek így a végére! ♥ Kellemes olvasást Sziasztoook! ♥

Stefii: Hihihi, mindjárt megtudod! ♥ 
Trixi: Köszönöm drága, én is téged! ♥ 
Dorinaa: Sima ügy, és amint olvasod meg is tudod mi lesz Valery és Niall sorsa! ♥  
Izii: Ebből még nem derül ki, de a következőből már igen. És igen, Niall mindent helyre fog tenni. ♥


New Yorki első nap...

/Szeptember.../

Niall és én. Azon az estén mindent elmondott nekem amit csak eltudott mondani. Reggelivel várt, rózsával, s egy bocsánatkéréssel, és én szinte sírtam annyira aranyos volt ez tőle. Azóta mindig időben ér haza amin csak nevetni tudok .

Az augusztusom második fele nagyon de nagyon jó volt. Voltam JLS koncerten s Dynamoval nagyon jóban lettünk, és hát mindegyikük nagyon jó fej. A szülinapom előtti héten Danielle meglepetés bulit csinált Liamnek de én nem voltam ott, mert Niallel elutaztunk. Ami iszonyatosan jó is volt. Voltunk még kint Mullingarban is, ahol már egyre jobban felszabadult voltam, de azért még a barátaival nem igazán, de majd idővel csak-csak. A szülinapomat - ami együtt van Liamével - otthon töltöttük, és olyan jó volt. Anyu két tortát is sütött, és olyan nagyon finom volt. Bár Liam és én is egymás tortáiból is ettünk, meg hát az ajándékok is.

Tegnap értem ide New Yorkba és mondanom sem kell olyan rossz volt eljönni. Sírva öleltem a srácokat magamhoz. A szüleimtől márt akkor elköszöntem mikor otthon voltam pár napot. Niall is velem együtt sír és Liam is közel volt hozzá. Danielle részletes beszámolót kért tőlem, Perrie pedig csak annyit mondott, hogy vigyázzak magamra. Olyan jól esett. Viszont amikor Niall öleltem magamhoz, kicsit már rosszabb volt, de tudtam, hogy mind a kettőnknek erősnek kell lennie, hogyha azt akarjuk, hogy működjön. Amikor ideértem, kicsit lesokkolt, de tudtam, hogy minden oké lesz. Hátamon a táska volt, kezemben pedig a nagy bőröndöm. Hát elég sokat banikoltam mire megtaláltam a házat. De beleszerettem az biztos. HA ház hihetetlen nagy, de meg is értem, hiszen a szülei is itt vannak meg a nővére és a pasija is. A bemutatkozásom elég jó volt, és mindenki nagyon kedvesen fogadott. Az alaksorban direkt Lisa kedvére be volt rendezve egy próbaterem is, aminek valljuk b én is örülnék, és eszméletlen jó az egész. Holnap lesz az első napom, és kicsit izgatott vagyok már. Lisa nem mert ő volt a gólyatáborban és szerintem mindegyik osztálytársunk nagyon kedves. Vicces lesz a holnap, mert csak én nem voltam a táborban, de majd lesz ahogy lesz. Azt is hallottam, hogy senki sem tudja, hogy én oda fogok járni, de hát meglátjuk mi is lesz.

Reggel korán keltem, és nem is idegeskedtem annyira mint hittem. Felhúztam egy farmert, pántos felsőt, és föléje egy kötött felsőt, egy táskába eltettem pár holmit, aztán pedig fel is húztam a cipőmet, telefonomat zsebre tettem, a karórámat feltettem. Megfésülködtem, majd a hajamat kiengedve hagytam, egy kis smink, majd a fülest a nyakamba akasztottam, és már mentem is le. Reggelinél minden nagyon csöndesen zajlott, majd Lisa vezetésével beültünk a kocsiba, és ő vezetett. A suli nem is volt olyan messze, max 5-10 percnyire. Amikor leparkolt, elég soka gyülekeztek a parkolóban, majd amikor kiszálltam láttam, hogy szinte mindenki engem figyel, és összesúgnak. Odamentem Lisa mellé.

- Mond, hogy nem miattam... - bizakodtam.

- Sajnálom de igen. - kuncogott, majd csak bementünk az épületbe, ahol ez folytatódott tovább.

Eljutottunk a termünkig, ahol elég kevesen voltunk, max tízen ha voltunk. Ők is jól összesuttogtak, de Lisát már vidáman ölelték át. Szóval akkor lehet mi vagyunk a kétszakosok, bár nem tudom. Nem volt sok csengetésig.

Amikor belépett a tanárnőnk, csak mosolygott ránk. Letette a cuccait majd csak rám nézett, és intett, hogy menjek ki. Felkeltem majd kisétáltam, és megkért, hogy mutatkozzak be.

- Sarah Valery Payne vagyok, s a Valery nevet használom. 1 éves vagyok és a londoni National Balett iskolából jöttem. Szabadidőmben sportolok, zenét hallgatok, és énekelek.

- Jól tudom, hogy a bátyád Liam? - kérdezte az egyik csaj.

Én egy bólintással válaszoltam majd visszaültem a helyemre. Ahogy leültem Lisa mellé, pár arc rám szegződött, majd susmogást is hallottam de megpróbáltam ne ezekre figyelni.

Amikor elkezdődött az óra, vagyis inkább egy csomó osztályfőnöki jellegű mesélgetés. Lediktálták az órákat és a tanáraink nevét, amit már mindenki el is kezdett memorizálni. Négy osztályfőnökim lesz s utána mindenki mehet amerre lát. Ez szerintem nagyon de nagyon jó ötlet. Elég lassan mentek az órák, a szünetekben pedig végig bent maradtam a teremben. Lehet tényleg otthon kellett volna maradnom. Feltettem a fülesemet és valami szám után kerestem, majd elcsíptem egy lány mondatát.

- Basszus, azt a fülest Nialltől kapta, ez olyan aranyos! - mondta.

Ettől egy picit elmosolyodtam, majd csak indítottam egy zenét, és a füzetemben rajzolgattam, teljesen értelmetlen dolgokat. Nem olyan sokáig hallgattam zenét, mert becsengettek, és a tanárnő is beérkezett.

- Esetleg mivel nincs több megbeszélnivaló, be lehetne kapcsolni a tvt? - kérdezte az egyik lány.

- Miért, mit akarsz ennyire nézni? - kérdezte mosolyogva.

- One Direction! - hatalmas mosollyal válaszolt.

A nő csak a szemét forgatta, majd bekapcsolta, és a lány már kereste is a csatornát. Amikor odakapcsolt már ment az adás, s csak csendben ujjongott. Mindegyikük mosolygott, bár Niall arcán láttam, hogy nem éppen élvezi. Beszélgettek olyan mindenféléről.

- Niall nagyon szótlan vagy. Minden rendben veled?

Ő csak bólintott.

- Hiányzik neki a húgom. - kuncogott Liam.

Én egy picit elvörösödtem, és csak mosolyogtam.

- Mi van Valeryvel? - kérdezte a műsorvezető.

- Ma van az első napja New Yorkban a Juilliardon, és lassan egy hete, hogy nem is láttam őt.

- Ez olyan aranyos. - nézett rám egy lány én pedig elpirultam ettől.

A pad alatt telefonozni kezdtem.

"@NiallOffical Szeretlek, és te is nagyon hiányzol nekem. Ha látod, hívj..."

Kiléptem aztán pedig figyeltem csak tovább.

***

Éppen hogy kicsengettek, rezgett is a telefonom, és Niall neve villogott, mosolyogva vettem fel.

- Szia... - köszöntem bele mosolyogva.

- Olyan jó hallani a hangodat... - sóhajtott fel.

- Mindjárt hétvége és otthon leszek újra. - mondtam.

- De az olyan messze van...

- Hamar végzek ma, szóval ha gondolod...

- Skype, naná, ez hülye kérdés.

Mind a ketten csak nevettünk, és csengetésig végig csak beszélgettünk, majd letettük, és végre az utolsó óránk jött, és aztán nyomás haza.

- Amúgy csak szólok, hogy ketten leszünk. - mondta Lisa.

- Miért? - kérdeztem.

- A szüleim visszamennek a régi házunkba, és mink lesz az egész ház.

Csak bólintottam, de hát egyszer ez van akkor ez van. Bár nem tudom mi a fenét fogunk abban a házban csinálni de lesz ami lesz.

Amint kicsengettek, mindenki felöltözött, majd mi egyenesen hazamentünk. Amikor beértünk a házba, tényleg senki más nem volt rajtunk kívül. A laptopom a nappaliban hevert az asztalon, pont ahol hagytam. Egyenesen oda mentem, a táskámat magam mellé tettem le, bekapcsoltam gépemet, és skypera mentem fel. Niall fent is volt, majd már hívott is.

- Milyen volt az első nap? - kérdezte.

- Furcsa... - mondtam.

- Mindenki őt nézte, ez nekem  inkább vicces volt. - kiabálta Lisa.

- Inkább csinálj kaját... - kiabáltam vissza.

- Máris édes! - röhögött.

- Nem akarom tudni. - röhögött Niall is.

Csak mosolyogtam, majd nagy élménybeszámolót tartottam neki, és ő is nekem. Közben Lisa hozott kaját és elment, mert nem akart zavarni. Rengeteget beszéltem Niallel, meg a bátyámmal is, és pár szót a srácokkal is. Paul robbantotta szét a jó hangulatot, mert a fiúknak menni kellett.