Karácsony

Először is mindenkinek Kellemes karácsonyi Ünnepeket kívánok! Remélem a fát már lassan mindenki feldíszítgeti, ami pedig engem illet, ezt én már kipipáltam! Elég szépre sikeredett. Bár nincs itt nálunk nincs hó, azért elég jól elvoltam. Díszítettem a fát, közben a karácsonyi dalok bömböltek, szóval... Elvoltam. :D
Hát... ha nagyon pontos akarok lenni, akkor ez a végső fejezet, és hamarosan jön a következő is. Amit még nem tudok mikor lesz, mert... hát fogalmam sincs. Ti mikor akarjátok, hogy feltegyem az újat  December 26-27 körül vagy már csak az újévben? 
KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!!!!!!!

Dorinaa: Hehehe! Nagyon szépen köszönöm! :) Persze, hogy érdekel, de komiztam is! :D ♥♥
Stefii: Köszönöm, és itt is van! ♥♥
Trixi: Hidd el, ebben is lesz elég karácsonyi hangulat! Itt is köszönöm szépen! :P ♥♥
Izii: Hihih, köszönöm! Örülök, hogy csak mosolyogtál rajta! Én örülök, hogy elolvastad, és hogy tetszik! ♥♥




Olyan régi új leány! Karácsoooony! ♥

*Sarah Valery Panye szemszöge*

Amikor felkeltem nagyot nyújtózkodtam, majd a mellettem fekvő sráchoz fordultam.

- Jó reggelt gyönyörűm! - mosolygott rám kedvesen Niall.

- Jó reggelt! - mosolyogtam. - Ma van szenteste!

Mosolyogtam nagyon. Ez csodálatos, hiszen ma fogjuk feldíszíteni a fenyőfát a srácokkal közös házukban, és az ünnepeket is együtt fogjuk tölteni. Ami talán még szebbé teszi az ünnepeket, hogy Zayn ma áthozza a barátnőjét akit már a többiek ismernek csak én nem, s ezért már nagyon is várom.

- Zayn és a barátnője mikor jönnek? - kérdeztem.

- Csak nyugalom. - nevetett rajtam Niall.

Hirtelen kicsapódott az ajtó, és mind a ketten oda néztünk, és Louis jött be egy száll melegítőnadrágban kezdett el felénk rohanni, majd egyenesen az ágyunkra ugrott, és ugrálni kezdett.

- Louis de nehéz vagy... - nyöszörögtem.

Niall fogta magát és lelökte rólunk, majd csak mind nevettünk.

- Karácsoony vaaan! nyomás öltözködni, majd karácsonyfát díszíteni, sütit sütni, főzni!

Majd fogta magát és kirohant, majd becsapta az ajtónkat.

- Ez a gyerek nem komplett... 

Én csak elkezdtem nevetni, majd pedig nekiálltunk készülődni. Egy farmer nadrágot húztam fel, majd egy pántos felsőt, s egy kötött felsőt. A hajamat kifésültem és összefogtam. Niall is bejött a fürdőbe, majd csak átölelt engem. Elmosolyodtam, de ő is csak mosolygott, majd elengedett, adott egy puszit, majd én lementem a többiekhez.

Lent Danielle már a konyhában sürgött, Eleanor pedig éppen reggelizett.

- Fiúk? - kérdeztem.

- Kint! - mondta Eleanor.

Elnevettem magamat, majd hamarosan be is jöttek, és Niall is leért. Én egyenesen Daninak kezdtem el segíteni, viszont az egyből feltűnt, hogy Zayn nincs itt még.

- Hol van Zayn? - kérdeztem.

- Elméletileg délre itt lesznek. - mondta Liam.

Megöleltem a bátyámat, aztán pedig ittam egy pohár kávét, aztán pedig csak a konyhában segédkeztem. Danielle közben a rádiót is bekapcsolta, és végül is táncolva, énekelve főzőcskéztünk, és nevettünk. nagyon de nagyon jó volt, és meg volt az a tipikus karácsonyi hangulat is. Eleanor, és a srácok a házban kezdtek el díszíteni mindenfélét, és néha én is rájuk pillantottam, majd csak mosolyogtam amikor a nappaliban megláttam, hogy Liam és Niall éppen a fenyőt helyezik el. Niall a fenyőfa lábát mozgatta, és csak a lábait láttam, Liam pedig csak prédikált neki, hogy mit csináljon.

Visszaérve a konyhába, folytattuk a főzőcskézést.

/Danielle Elizabeth Momsen szemszöge/

Hamarosan itt a karácsony és én már eléggé félek ez miatt. Zayn bejelentette, hogy elvisz a fiúkhoz, hogy bemutasson a barátnőiknek, én pedig már nagyon is félek ez miatt. Daniellet és Eleanor már ismerem, viszont Niall barátnőjét Valeryt még nem, és egyik részem már nagyon meg akarja ismerni, míg a másik inkább elmenekülne. Az utóbbi két napot Bradfordban töltöttem Zayn családjával.

- Zayn... Én félek... - bújtam oda szerelmemhez.

- Jaj kicsim nem kell. - mosolyogva szorított magához. - Valery igazán kedves lány, és szerintem olyanok lennétek mint a két testvér.

- Tényleg ezt gondolod? - néztem a barna szemeibe.

- Teljesen!

Adott egy csókot, majd pedig folytattuk a pakolódást. Elég korán keltünk fel, hogy legyen időnk mindenre. Amikor elpakoltam a bőröndömet, csak felsóhajtottam, és próbáltam nyugodt maradni. Kinéztem az ablakon, és még jobban elfogott az idegesség.

- Zayn... Ugye nem akarsz kocsiba ülni? - aggódtam.

- Eszem ágában sincsen...

Ettől fellélegeztem. A hó megállás nélkül szakad, és egy finom hóréteg lepte el az utakat. A számat rágtam, és próbáltam rájönni, hogyan tudnék jobban lenyugodni. Hirtelen Zayn magához húzott.

- Próbáld meg ne harapdálni a szádat.

Megnyalta a száját, és tudtam, hogy teljesen beindult, aminek nagyon is örültem. Egyből ajkaira tapadtam, és csak csókoltuk egymást.

- Jesszusom ne itt essetek egymásnak... - nevetett Zayn anyukája.

- Nyugi anyu, amúgy vonattal megyünk. - mondta Zayn. 

- Rendben de előtte gyertek reggelizni-4

Mi csak fogtuk a cuccunkat, majd lementünk, ahol neki is álltunk a családi körben reggelizni. Amint ezzel megvoltunk egyenesen a vasútállomás felé igyekeztünk, bár az odavezető út nem ment zökkenőmentesen, hiszen egy csomó rajongó megállított minket.

Amikor odaértünk a házhoz kicsit megtorpantam, de Zayn bátorítón megszorította a kezemet, majd csak bementünk.

- Megjöttünk! - mondta Zayn.

- Nappali! - hallottuk meg az egyik srác hangját.

Mi lepakoltunk, majd egyenesen a nappaliba mentünk, ahol Niall nyakán egy feketés hosszú hajú lány csüngött, és a karácsonyfa legtetejére egy díszt tettek fel. Hamarosan le is került onnan, majd egyenesen odafutott hozzám.

- Jaj Elizabeth annyira örülök neked! - mosolyogva ölelt magához.

- Gondolom Valery... - nevettem.

- Hmm, talált süllyedt! - nevettem.

Mind a ketten csak nevettünk, majd csak elengedtük egymást.

- És hogy utaztatok-? - kérdezte egyből.

- Engem már nem is üdvözölsz? - kérdezte nevetve Zayn.

- Bocsáss meg, de te itt nem vagy új számomra... - dugta ki a nyelvét.

- Lányok készülődni, hamarosan ajándékozás! - kuncogott Dani.

Odamentem a bőröndömhöz, majd kivettem belőle az ajándékokat, aztán pedig mire visszamenetem, már egy pá ajándék már ott volt, és csak több került oda. Letettem a csomagokat, aztán pedig Valery mellé keveredtem.

- Gyere menjünk öltözni! - mosolygott rám.

Fogtam a cuccomat, majd ketten egyenesen felmentünk.

- Ez kinek a szobája? - kérdeztem mikor beértünk.

- Az enyém és Niallé! - mosolygott.

Letusoltunk, majd a födőbe zárkóztunk be.

- S mióta vagytok együtt Zaynnel? - kérdezte.

- Pár hónapja, de előtte már majdnem két éve együtt voltunk!

- Jaj ez olyan aranyos! - mosolygott.

- És ti Niallel? - kérdeztem.

- Fél éve! - mondta.

Előkerültek a ruhák és csak nevettünk, hogy mennyire is hasonlítunk egymásra. Megállás nélkül csak beszélgettünk és annyira örültem, hogy Zaynnek lett igaza.

/Sarah Valery Payne/

Elizabeth nagyon de nagyon aranyos lány, és egyre jobban kezdem megérteni Zayn miért is szeretett bele annyira. Kedves, aranyos, de egyben magabiztos is. Ahogy öltözködtünk, egyre inkább kezdtük megismerni egymást, egyre jobban oldódott fel, és ennek nagyon is örültem. Mind a kedden farmert választottunk magas sarkúval, csak ő inget húzott fel én pedig egy könnyed pántos felsőt. Mind a ketten egy kicsit sminkeltünk, ő begöndörítette a haját, én pedig csak kifésültem, és kiengedve hagytam. Amikor begöndörítette Lizzy a haját, egyből támadt egy remek ötletem.

- Megengeded? - kérdeztem.

Ő csak bólogatott. Az egyik fiókból elővettem egy virágos csatot, majd egy nagyobb tinccsel együtt eltűrtem, és megigazítottam a haját.

- Ez tetszik, köszönöm! - mosolygott.

- Semmiség!

Mind a ketten kimentünk, majd amikor kinéztem, csak annyit láttam, hogy mindent alaposan ellepett a hó, de ez nem is zavart, mert legalább fehér karácsonyunk van. Elizabethel mosolyogva menetünk le, ahol már a terített asztal várt minket. Ettünk, ittunk, majd mindenki a fához gyűlt, és nekiláttunk az ajándékok bontásának. Az volt a legfurcsább, hogy mindenki mindenkitől kapott ajándékot. Lizzy nyújtott át nekem egy kis csomagot, majd én is neki.

- Ha drága megy a feladóhoz.

Ezt teljesen egyszerre mondtuk amin csak nevettünk majd kibontottuk az ajándékunkat. én egy fülbevalót kaptam tőle, amibe azonnal beleszerettem. Nialltól, egy csodás plüsst, meg egy ruhát amit pont pár napja néztem ki magamnak de nem vettem meg, mert nem volt nálam elég pénz. Nagyon boldogan öleltem őt magamhoz és csókoltam meg. El sem tudom képzelni, hogy valaha is lett volna szebb karácsonyom. Itt van mindenki aki számomra fontos, ma megismerkedtem egy új lánnyal, aki tényleg a szívembe lopta magát, és az ajándékok tele voltak meglepetésekkel, de az még boldogabbá tett, hogy akinek én adtam, annak az arcán határtalan mosolyt láttam, az ajándékom kinyitása után, és ez szerintem a világon  legjobb érzés!

/Eliazbeth és Valery gondolata/

Mert a világon bármi is van, jobb adni mint kapni! Kellemes karácsonyi Ünnepeket kívánok!