6. fejezet

Good Afternoon Everyone! Remélem mindenkinek jó napja van eddig, nekem holnap suli...De én már mindent megtanultam szóval már semmi nincsen. *dancedance* Amúgy meg mostanában a gitáromba vetettem magamat... Áááá.. Egyre jobb vagyok szóval, eléggé happy vagyok ettől! :D Na de nem húzom az időt tovább! Csókoltatok minden komizót és olvasót! Kellemes olvasást! ♥ 

Trixi: Igen a Lajosod. xDD A te férjed... neveld meg ha elmebeteg! xDD Nekem milyen szóbotlásom volt? Jahh Louis éppen smárolt Louissal! xDDD ♥

Eszkii: Nagyon de nagyon köszönöm, örülök, hogy ennyire tetszik a történet! És szerintem ebben a fejezetben már eléggé egyértelmű lesz, hogy ki is lesz a későbbiekben a választottja! :P ♥

Szimonszii: Hihihih! Örülök, hogy tetsziiik! ♥

Henikee: Jaj... Ez WOW. Köszi! ♥ Igen, mindegyik egy szívtipró! :D 

Dorinaa: Örülök, hogy tetszett. És sajnos el kell keserítselek de nem... :'( De remélem attól még tetszeni fog majd... ♥

Izii: Köszönöm, de hidd el, van egy másik felsőm is amit csináltam az jobban teszik, a nyaklánc pedig... beleszerettem a saját alkotásomba! :D  Azt hiszem tudom ki a két tipp, de itt most már remélem egyértelmű lesz! :P Remélem még nem őrültél meg! xDD

Lana: Azért nem de nagyon köszönöm! :) Szeressük Lousit amiért ilyen hülye! :D 

Rosszat mondtam? Fellépés előkészületek!

Reggel korán keltem fel. Felvettem az egyik új farmeromat, hozzá egy aranyos pántos felsőt, majd egy pulcsit. A hajamat kifésültem, aztán pedig eltettem a legfontosabb cuccaimat, felhúztam a cipőmet és már mentem is le. Ahogy lementem, leültem az asztalhoz, és már reggeliztem is. Nem nagyon figyeltem a többiekre, inkább csak az incsiklandozó reggelimre koncentráltam.

- Miért nem vagy az egyenruhádban? - kérdezte Amber.

- Nem megyek suliba, próbára kell mennem.

- Ekkora cuccal?

- Nem jövök vissza, mert szombaton fellépés és egy táncos barátnőmnél alszok.  Trudy isteni volt!

Megittam a maradék teámat.

- Jó reggelt... - hallottam meg Louis hangját.

- Azt a... - fojtotta magába Joy.

- Miért nem lepődök meg, hogy te jöttél.

- Hölgyem a fuvarja kész! - mondta hülye hangon.

Felnevettem, majd elköszöntem mindenkitől, fogtam a táskámat és már mentünk is. A kocsiba beülve, elővettem a telefonomat és a twitterre mentem fel. Egyből vagy 20 követőm volt.

 - Húh...  - döbbenten figyeltem, majd csak nézegettem kik is követtek.

Megnéztem kik is  és csak mosolyogtam. Egy csomó iskolás társam követett, és még a srácok is, meg egy lány akit még nem is ismerek, valamilyen Eleanor. Elmosolyodtam, és visszakövettem őket. Dani házához mentünk, aminek egy kicsit örültem. Kiszálltunk a kocsiból, és bementünk. bent a srácok a kanapén terpeszkedtek, és ha őszinte akarok lenni, ennek nagyon is örültem. Elmosolyodtam, majd Louis leült Harry mellé. Én nekem már nem volt hely.

- Gyere csak ide. - mosolygott Dani.

Én odamentem, csak leültem a földre.

- Megígértél nekem tegnap egy képet, de még mindig nem látom. - kuncogott Niall.

Kivettem a zsebemből a telefont, megkerestem a képet amit ki akarok tenni, majd azt kezdtem el keresgélni, hogy hogyan is tudnám feltölteni, amit hamar meg is találtam. Feltöltöttem, beállítottam háttérnek, majd láttam, hogy írt valaki amit meg is néztem. Nagy meglepetés ért amint láttam, hogy Jerome írt nekem.

"Holnap hol lesz a fellépésed? Szeretnék elmenni megnézni!!!"

"A Trafalgar téren lesz. És köszi, hogy eljössz!"

Mosolyogva elküldtem, majd letettem a telefont az asztalra.

- Az egyik osztálytársam eljön. - mondtam Daninak.

- Ez tök jó. Legalább fiú?- kérdezte.

- Igen... De csak a... a haverom. Csak az a furcsa, hogy nekem soha sem voltak barátaim most meg... Puff... - mutogattam hülyén a kezemmel.

Erre Zayn felállt és el is viharzott.

- Valami rosszat mondta? - kérdeztem halkan.

- Nem dehogy! - mondta Liam. - az utóbbi napokban elég furcsa....

Én csak bólogattam és újra a tvre néztem. Kicsit rosszul esett, mert mi van ha n mondtam valamit ami nem tetszik neki, vagy a fene sem tudja, hogy mi. Daninál megebédeltünk, majd pedig elmentünk egy kicsit bemelegíteni a próbára. Nem értettem mit is akartak ezzel, majd beavattak, hogy ha van kedvem akkor elmehetünk futni. De én inkább nemet mondtam. Amikor ők elmentek, n gyalog indultam el a próbateremhez. Még bő egy és fél órám volt kezdésig, de sebaj, addig én tánccal bemelegítek.

Amikor beértem, letettem a táskámat, felhúztam a harisnyát, és a szoknyát, majd a balett cipőmet. Gyorsan kapcsoltam zenét, és nekiláttam lenyújtani, majd már csináltam is a lépéseket. Nem nagyon szokott zavarni ha rontok, mert a rontásból kitalálok valami újat és így épül fel nálam minden.

Egy kis idő után Dani is beért s a többiek is, majd elmondta, hogy pár dalban nekem akarja majd adni a vezér szerepet.

- Mi? Ennek a kis senkinek akarod adni az én szerepeimet? - háborodott fel a csaj.

Lényegében én soha sem bírtam őt. Azt hiszi magáról kiváltságos mert az apja dúsgazdag, és mert ő táncol mindig a középpontban. ha általában megállunk tánckor az azért szokott lenni, mert neki valami nem tetszik, és ez annyira idegesítő szokott lenni.

Dani a veszekedés alatt végig kiállt mellettem.

- Oké, én kiléptem! - fogta a cuccát. - Vannak nálatok sokkal tehetségesebb egyesületek is. - elviharzott.

- Imádlak!

Futott oda az egyik csaj és megölelt, majd mindenki egy hatalmasat sóhajtott.

- Végre elment. - mondta Dani.

Én csak egy picit mosolyogtam, majd átcseréltem a cipőmet. Dani elmondta, mit hogyan kell csináljak, én pedig tettem is. Az elején mindenki leült a szélére, míg Danielle betanította a mozdulatokat. Én hatalmas örömmel tanultam, és csak próbáltam a legeslegjobban teljesíteni. Soha sem adott még nekem ennyire nagy szerepet, de ennek nagyon de nagyon örültem.

Késő estig bent voltam, és csak táncoltam, és táncoltam. A mozdulatokat csináltam, és próbáltam minél könnyedebben és kifinomultabban csinálni őket.

Amikor visszaértem Danielléhez, halkan mentem be mert azt hittem alszik már. Amikor felértem ő és Liam a nappaliban smároltak. Én nagyon csendesen a konyhába osontam, kivettem egy szelet kenyeret, majd öntöttem innivalót, és csendesen felmentem a szobámba. Csendben betettem magam mögött az ajtót. Amikor megfordultam majdnem szívrohamot kaptam. Zayn felem szemben állt, nem is olyan messze tőlem. Egyből a bögrémhez nyúlt, mait majdnem kiejtettem a kezemből. Ahogy hozzámért teljesen kirázott a hideg, de ő azonnal elengedett, és már ki is ment.  Én csak ott álltam, és nem is tudtam felfogni, hogy mi történt. Döbbenten letettem a cuccot az asztalra, majd csak az ágyba ültem le. Mégis mit keresett is Zayn? És miért éreztem azt a furcsa érzést amikor rám nézett, s mikor hozzám ért?

Reggel csak arra ébredeztem ,hogy valaki a nevemen szólít és rázogat.

- Hm.. - húztam magamra a takarót.

- Kész a reggeli, gyere. - hallottam Liam hangját.

- Aludni akarok... - nyafogtam. - Mennyi az idő.

- Nyolc óra.

Akkor összesen aludtam négy órát. Tök jó.

Percek múlva csak azt éreztem, hogy kiemel az ágyból és a vállán landoltam, sikítottam annyira hirtelen jött, majd csak röhögtem. Ütögettem, hogy tegyen le, de nem tett, csak vitt, lefelé.

- Itt is van. - tett le.

- Gonosz. - néztem rá csúnyán.

- Mikor jöttél haza? - kérdezte Dani.

Egyből Zaynt láttam meg. De egyenesen Danihoz fordultam.

- Szerintem olyan hajnali egy felé. - mondtam.

- Ettél valamit egyáltalán? Mert nem látom, hogy ettél volna bármit is. - mondta aggódva.

- Egy szelet kenyeret, meg ittam teát.

Dani arcán láttam, hogy akart volna valamit mondani, de nem mondott mégsem. Furcsa, hogy van olyan aki aggódik miattam, mert nem kell, de azért ez nagyon kedves tőle. Mindannyian az ebédlőbe mentünk ahol leültünk, én pedig segítettem Daniellenek a reggelik kiosztását. Niall mellé ültem le, csak egy baki volt ebben, hogy Zayn velem szemben ült, és én egy kicsit már tényleg nem tudom mi is volt tegnap este. Néha-néha félve rá pillantottam, és a tekintetünk mindig találkozott. Kezdtem egyre inkább belezavarodni ebbe az egészbe.