5. fejezet

Tádááááá. Az év elő bejegyzése. Remélem senki sem nyomja már az ágyat a másnapossága miatt...mert hát nem szabad sokat inni... Mondjuk ezt n mondom aki gyerekpezsgőtől teljesen becsiccsentett, de lehet a fáradság volt ám /Trixinek szólt/ Egy szó mint száz. Jó kis szilveszterem volt, éjfélkor anyuékkal koccintás, majd kint ugráltam rövid ujjúban, hogy tűzijáték, meg sikonyáltam. Oké, ez kb olyan Louis szint. Elég érett vagyok de néha tudok  öt éves is lenni. Tegnap ígértem a felsős dolgot, és meg is csináltam  s mivel pár ember kért képet ezért TÁDÁÁÁÁÁÁ! A nem éppen remekmű. xDD Amúgy készült egész kép is, és Trixi szerint hasonlítok a képen Perriere, de sztem nem! XDD U.I.: Rohadt nagy indián fan vagyok, amit a póló és a nyakláncom is tükröz! 

Tehát.... Kellemes olvasást!!! ♥♥♥ *Köszönöm akik megtiszteltek a komikkal* 

Trixi: Azért annyira nem, de tudom, hogy cukiii! :D Az én agyam? Hát sok mindent.... Muhaaaaaa! Köszönöm, és itt már lesznek nyugalom! :) ♥

Dorinaa: Hihihih. köszönöööm! ♥ A póló... Ronda lett, de azért itthonra elhordogatom sztem.... 

Henikee: Jaj köszönöm! ♥ Igen rosszul esett neki, de hát lesz mg majd ennél rosszabb is, de nem mondtam semmit... :P 

Szimonszii: Júj ez nagyon kedves tőled! Inkább én örülök, hogy tetszik neked, és hogy olvasol! :) 

Lana: Hát sajnos ez a média. : Hihihihih. Ennek örülök, hogy Zayn fan vagy! :) ♥Sibuna♥

Izii: Kíváncsi vagyok rájössz-e. Bár nem tudom... xDD Inkább nem mondok semmit sem! ♥

Cikk, kedvesség, és a csapat! 

"Akik ide járnak azok nagyon nem ismernek árvaházat, szegénységet, fájdalmat és kínt. De most itt az idő, hogy megtudd az én történetemet  Tudod milyen érzés az, mikor nem tudod miből is lettél? Mikor egy rossz napod van, nincs kihez odamenj, hogy megbeszéld, nincs ki segítsen megírni a házit, nincs ki óvjon amikor el akarsz menni egy haverodhoz, hogy nincs aki elkergesse a kérőidet, és ha van is testvéred aki neked adná a kinőtt ruháit, az elhasznált dolgait, te erről nem tudsz. Életemet árvaházban töltöttem. De en megy normális kis és kedves fajtában. Az élet a drogokról, a bűnözésről, és a mérhetetlen szemétségről szólt. Miközben szenvedve kételkedtem a kilétemben, s erősen bizonyítottam az iskolában, meg kellett küzdenem az ottani helyzettel is. Számomra soha sem létezett a márkavilága, az igaz barátság fogalma, csak a küzdelem, a kitartás. De volt abban szerencsém, hogy ne kanászodjak el. Megtaláltam azt a hobbit amiben magamat is megleltem, s ez a tánc. Pár éve egy társulatban táncolok, és igazán magamat adhatom, de az hiszem csak a mostani év az ami minden idők legjobb éve  lesz. Az Anubisz ház csodálatok, mindenki kedves és aranyos, a tanárok szint úgy, és azt hiszem lassan megértem mit is jelent az, hogy Igaz barátság!

Elizabeth..."

Daninál vagyok, és most tettem ki az én kis történetemet a suli honlapjára, a sok Sakál bejegyzést követően. Amióta itt vagyok, Dani már be is festette a hajamat,de nem engedte, hogy összefogjam.

Amint kitettem, megköszöntem Daninak,hogy használhattam a gépét. Csak ketten voltunk a házban, én pedig csak gyönyörködtem mennyire szép is a ház.

- Megmutatod akkor nekem a One Directiont? - kérdeztem tőle.

- Persze! - mosolygott.

Átment Youtubera majd már hallgattuk is a srácokat, s meg kell mondjam, hogy nagyon jók. Elég sok számot hallgattunk tőlük ,mikor berontottak hozzánk. Egy kicsit megijedtem ettől, de Dani csak nevetett ahogy reagáltam.

- Sziasztok. - jött oda Niall és egyből engem ölelt meg.

Ettől egy picit zavarba jöttem, de nagyon is jól esett.

- Sicc a géptől.

Niall félre hessegette Danit.

- Előbb elrabolom, aztán megkaphatod. - ragadta meg a csuklóm Dani. 

A három ismeretlen srác elé vezetett. Mind nagyon de nagyon jól néztek ki ezt nem is tudnám letagadni.

- Ők itt Harry, Zayn és Louis!

- Elizabeth. - intettem nekik.

- Szereted a répát! - mondta komolyan Louis és szinte a képembe bújt.

- Igen...

- Akkor jóban leszünk!

Hirtelen megölelt, és én azt sem tudtam, hogy mit csináljak.

- Megijeszted szegényt! - mondta Zayn.

A hangja nagyon édesen csengett.

- Támogatom! - mondta Harry.

A hangja olyan volt, mint aki teljesen be van állva.

- Olyan a hangod mint aki betépett! - mondtam.

- De hogy.

Ezen csak nevettünk, majd visszaültem Niall mellé. Niall egyből magyarázni kezdett, majd csináltuk is a twittert. Fogalmam sincs miről is magyarázott mert csak arra tudtam összpontosítani, hogy valaki figyel engem. Amint egy picit megfordultam, egy barna szempárral találkoztam össze, ami Zaynhez tartozott, de én gyorsan visszakaptam a tekintetemet.

- Amúgy csináltunk pár képet, szóval csak lopd el a telefont és lesz kép is. - mondta Dani.

- És mi lenne ha majd én megcsinálnám a képet a kollégiumban?

Ajánlottam fel, és szerencsére mindenki belement. Amint Niall megcsinálta telóról is beléptem, majd csak megköszöntem neki. A nappaliba mentünk, leültünk és a tvt néztük csak.

- És melyik suliba jársz? - kérdezte Zayn.

- Anibusz.

Feleltem egyszerűen.

- Az egy bentlakásos suli, nem? - kérdezte Harry.

Én csak bólogattam. Úgy nagyon nem akartam nekik semmi különöset sem mondani, csak hagyatkoztam inkább arra, hogy oda járok, s semmi érdekes. Hét óra felé, kezdtem el összeszedni a cuccaimat.

- Elviszlek. - ajánlotta fel Louis.

- Köszönöm... - kicsit értetlenül néztem.

Megöleltem Danit, majd Niall is kért magának egy ölelést, s már indultunk is. A kocsiban ülve nem nagyon tudtam mit is mondjak. Nem szoktam fiúkkal beszélgetni.

- Danielle elmesélte nekünk a történetedet. - törte meg a csendet Louis.

- Remek... - sóhajtottam.

- Ő csak jót akar neked. Ezért is mutatott be neked minket. Mondta, hogy nem ismersz minket, és mennyire király lenne ha haverkodnánk.

- De hogyan, ti sztárok vagytok, én meg egy pénz nélküli árva.

- A barátságban nincsenek pártok, csak barátság! - ezt teljesen mosolyogva mondta, amitől én is kicsit felengedtem. - Amúgy Niall nagyon jól elvan veled. - kuncogott.

- Igen, nagyon kedves. - mondtam.

Amikor leparkolt a kollégium elé, egy pillanatra még megragadta a kezemet.

- Nem erőltetjük mi ezt, de tényleg örülnénk vagyis én és Niall tutira, hogy megismerjünk téged. Szóval remélem még összefutunk!

- Hát ha nem lesz tánc, meg sok tanulnivaló lehet róla szó. Köszi, hogy el hoztál.

Elköszöntem, majd ő is, és már indult is visszafelé. Bementem, és amint beléptem csend lepett el mindent.

- Oké...  - én egyenesen felsiettem.

Tutira elolvasták amit kiírtam. Amint beértem a szobámba, kiráztam a táskám tartalmát. A könyveket, füzeteket az asztalra tettem, csak a táncos cuccom maradt az asztalon. Leültem, és neki is láttam a tanulásnak. Hirtelen jött egy SMS-em amit azonnal is meg is néztem.

"A helyedben készülnék, holnap suli után próba, este nálam alszol szombaton fellépés!! Puszi Dani!"

Felkeltem, majd Vikrot irodája felé igyekeztem.

- Elizabeth... - szólt Jerome.

- Egy perc... - mondtam.

Bekopogtam, majd bementem az irodába.

- Miben segíthetek? - kérdezte.

- Szombaton fellépésem lesz, és pénteken el szeretnék kéretőzni.

- Ha be tudja pótolni az iskolai kimaradását akkor természetesen mehet.

- Köszönöm. 

Mosolyogva jöttem ki, majd lementem. Lent egyenesen a nappaliba kellett mennem.

- A cikk amit írtál nagyon de nagyon jó lett. - dicsért meg Mara.

Én csak kedvesen mosolyogtam rajta.

- Így már sokkal jobb a hajad! - mosolygott Amber. - A smink is.

- Nem az én érdemem. - mondtam.

- Mióta táncolsz, és mit? - jött a kérdés Trudy felől.

- Olyan nyolc éves korom óta,és balett és modern tánc.

Annyi mindent kérdeztek tőlem, de szerencsére én is kérdezhettem, és a végre egész jó kis nevetés kerekedett ki mindenkiből, ezt persze Alfienek köszönhetjük. Mily meglepő.