7.fejezet

Jóóó napot kívánok! Ma tök jó napom volt a suliban, ugyanis gitárral mentem, és hát eléggé jól sikeredett az egész napom, kapásból bezsebeltem egy szereplést is, meg még egyé érdekes dolgokat is! Amúgy mg fáradt vagyok, mert ma délutánt a drágámmal Trixivel töltöttem és készen vagyok de teljesen! xD Amúgy szeretlek te örült! ♥ Amúgy készült a bloghoz egy videó amit hamarosan meg is fogok mindenkinek mutatni ha érdekel titeket!:D
Kellemes olvasást mindenkineeek! ♥♥♥

Eszkii: Köszönöööm! Remélem elég hamar jött! :P♥
Trixi: Hát mit vártál, ó Zayn! :P Öhhm...igen,de nem baj... Szeretjük azért Louist! :D ♥
Dorinaa: Amúgy meg... Hidd el nem kell, mert hamarosan mindenre fény fog derülni!:D Elolvastam és írtam is! ♥
Henikee:  Köszönöm, és igen Zayn lesz az :D ♥
Szimonszii: Hihihih, örülök, hogy tetszett, és hamarosan beindul majd minden.♥
Izii: Köszönöm!:)  Nem csak te örülnél annak! :P♥



Fellépés, és szerintem nagyon különleges!

Dél felé Daniellevel nekiálltunk összepakolni a cuccokat, vagyis inkább csak segítettem neki. Odaadta nekem a ruháimat, majd pedig csak mosolyogva megköszöntem neki.
Amikor elindultunk, és a helyszínre értünk, eléggé a torkomban dobogott a szívem. Amikor kiszálltunk a kocsiból Alfie tűnt fel nekem legelőször. Elmosolyodtam. Gyorsan bevittük a cuccokat.
- Mikorra kellene itt lennem? - kérdeztem.
- Kér órát kapsz! - mosolygott.
Én megköszöntem neki, és mentem is kifelé. Amint siettem ki, láttam a srácokat is, akiknek csak integettem, de nem mentem oda. Amint kiértem, egyből Alfiet kezdtem el megint keresni, de csak Amber szőke hosszú haját láttam. Egyből oda is mentem.
- Sziasztok. - mosolyogtam amikor megláttam, hogy itt van mindenki akivel annyira jóban vagyok.
- Sziaaa! - nevetve ölelt meg Amber.
Annyira jól esett. A többiek is megöleltek, majd csak beszélgetni kezdünk tök felesleges dolgokról, én meg a sulira is rákérdeztem, ők elmondtak mindent, de nem nagyon sok dolog történt. Elég sokat voltam kint, majd amikor egyre többen gyülekeztek, én már siettem is vissza. Bent már elég nagy nyüzsgés fogadott. Danielle a kezembe nyomta a ruhákat majd elküldött öltözni. Én tettem is amire kér. Felhúztam a harisnyát, majd a mini nadrágot, de a fűzős felsővel nem sokra jutottam.
-Danielleeeee! - kiabáltam.
- Ne kiabálj, nincs... - amint megfordultam Zaynnel néztem szemben.
- Öhhm... Segítnél... - kérdeztem miközben teljesen zavarban voltam.
Ő csak bólogatott. Újra hátat fordítottam neki, és a tükörből láttam, hogy odajött mögém, s már húzta is a fűzőt. Nagyot nyeltem, és csak próbáltam lenyugodni. Zayn egész idő alatt alig ért hozzám, de amikor hozzám ért olyan finom és egyszerűen gyengéden.
Amikor sikerült befűzni, éreztem, ahogy végig simít rajta a kezével.
- Köszönöm! - mondtam halkan.
- Gyönyörű vagy... - suttogta.
Egy pillanatra lehunytam a szememet majd újra kinyitottam. Ő a tükörből nézte az arcomat, és én is az övét. Hirtelen megfordultam, majd ő a kezét csak a derekamra csúsztatta.
- Elizabeth... - rontott be Dani hirtelen.
Zayn egyből leengedett, majd hátat fordított és kiviharzott.
- Ennek meg mi a baja, s mi történt itt? - nézett rám.
- Engem ne kérdezz.... - mondtam.
Felhúztam a cipőmet, majd már mentem is. Kint voltam ég egy kis időnk, én pedig csak Zaynt kerestem a szemeimmel. Hamar rá is találtam éppen Liammel beszélgettek. Zany is felém fordult, majd hirtelen visszakapta a fejét, de megint rám nézett. Meglepetésemre egy kis mosolyt húzott az arcára amitől én is elmosolyodtam, majd csak a színpad felé figyeltem. Most láttam őt először mosolyogni, vagyis amióta találkoztam vele.
***
A fellépés teljesen zökkenőmentesen ment végig. Én élveztem, hogy táncolhatok, és nagyon jól esett, a taps is amit mi mind kaptunk, és olyan de olyan büszke voltam magamra. Amikor lejöttünk, én csak ugráltam, és Danit idegesítettem vele, aki a végén már velem együtt ugrált.
- Nagyon jók voltatok! - jött oda Niall, akinek a nyakába borultam.
Elengedtem, őt majd egyenesen Zayn nyakába borultam, aki egyből ölelt is magához.
- Jó voltál! - suttogta a fülembe.
- Lehetek egoista? - engedtem el.
Ő csak bólogatott.
- Tudoooooom! - örült a fejem.
Ő még egyszer csak magához ölelt, majd csak ketten nevettünk. Dani elküldött felöltözni, majd amikor kijöttünk, kellett egy közös képet csinálnom a srácokkal. Beálltam Zayn mellé, majd egy másik csak beállt mellém, a csaj mellé pedig Louis. Dani csinált egy képet. Én még gyorsan visszafutottam az öltözőbe a táskámért, amit gyorsan össze is rendeztem.
Amint megfordultam, Zayn lépett be.
- Szia... - mondtam.
Betette maga mögött az ajtót.
- Beszélhetünk? - kérdezte.
- Persze! - mondtam.
Egy kicsit féltem, hogy mit is akar mondani, vagyis inkább beszélgetni. nekitámaszkodtam az asztalnak.
- Azt mesélted, hogy neked soha sem voltak igaz barátaid... - láttam rajta, hogy ezen egy kicsit elgondolkodik, de belekezd megint. - Pedig olyan kedves vagy meg minden, ezt nem teljesen értem.
Felsóhajtottam, majd egy picit elmeredtem, de már mondtam is.
- Tudod az árvaházban, nem igazán voltak olyan emberek akikkel önmagam tudtam lenni. A suliban ahová jártam egy lány volt akivel igazán jóban voltam, és szerinte iszonyat normáltalan vagyok... - elnevettem magamat, és láttam Zayn arcán, hogy ő is mosolyog. - De ott akik drogok, és pia közt élnek... Az nem az én világom...
Lehajtottam a fejemet. El sem tudom hinni, hogy tudtam ott kibírni az letemet. Nem tartom magamat erősnek, de azért, hogy abból a helyzetből ennyire jól kilábaltam, az már tényleg valami.
hirtelen két kezet éreztem a derekamon, ami szorosan magához húzott. Én a kezemet a mellkasára tettem, és hirtelen annyira elöntött a forróság, de csakis jó értelemben. Teljesen össze zavarodtam, de úgy éreztem a karjaiban teljesen lenyugodtam, és minden olyan békésen hatott rám.
- Olyan rossz, hogy nem előbb találkoztunk, kihoztalak volna onnan... - mondta.
- Ez nagyon... kedves tőled. - pirultam el, de őrülök, hogy most nem látja a fejemet.
Percekig állhattunk ott ölelkezve, és engem ez nagyon de nagyon nem zavart. Éreztem a ahogy a hátamat kezdi el finoman simogatni. Teljesen libabőrös lettem tőle.
- Nem engedem, hogy visszajuss oda. - suttogta.
Rekedtes hangja villám csapásként ért, főleg amikor megéreztem a leheletét a nyakamon. Lehunytam a szememet, és közelebb bújtam hozzá.
- Lizzy. - rontott be hirtelen Niall.
Zayn egyből elengedett, megköszörülte a torkát, majd már ment is kifelé.
- Rosszkor jöttem? - kérdezte.
- Nem... - mondtam. - Lizzynek hívtál?
Ezen egy kicsit megdöbbentem. Senki sem szokott becézni, kivéve egy lányt, de ő már egy nagyon de nagyon régi történet.
 - Igen... Miért? - kérdezte furcsán.
- Nem szoktak becézni. - mondtam és felvettem a táskát. - De csak nyugodtan, engem nem zavar!
- Rendben, amúgy azért jöttem mert a haverjaid várnak!
Kicsit furcsán néztem rá, majd mind a ketten kimentünk, s kint az ott voltak Amberék.
- Zseniális előadás! - ölelt meg Jerome.
- Ne csak nekem köszönd! - mondtam.
Nem sokáig tudtunk beszélgetni, mert Danielle szólt, hogy haza kellene mennünk, én pedig egyetértettem vele.