13. fejezet

Köszönöm a komikat! ez a fejezet már egy... hogy is mondjam... egy megöltök... kettő... ígérem a dráma nem ér véget ennyivel! :D hat komi és kövi! :D ♥


Út a lejtő felé.

í

Olyan öt óra körül Niall nekilátott készülődni, Zayn pedig elment. Én az ágyon ültem és egy könyvet kezdtem el olvasgatni. Hallottam, ahogy Niall zuhanyzik, de próbáltam nem nagy dolgot keríteni neki.
Amikor kijött, egy fekete farmer volt csak rajta.
- Biztos nem jössz? - ült le az ágy végére.
Én csak mosolyogva bólogattam. Ő felsóhajtott. Magam mellé tettem a könyvet, feltérdeltem, majd csak egy puszit nyomtam az arcára, de ő gyorsabb volt, és az ölébe húzott be, majd csak csókoltuk egymást.
- A-a... - toltam el magamtól nevetve. - Készülődj!
Nevetve másztam ki az öléből. Ő még gyorsan egy puszit nyomott a fejemre, majd készülődött tovább.
Nem tudom mikor, de elköszönt tőlem, majd már ment is. Én az asztalhoz ültem le és gépeztem. twitteren jött egy csomó minden, amire megpróbáltam válaszolni, vagy valamivel jelezni, hogy itt vagyok, és minden oké. De hamar lefárasztott, így olyan kilenc felé, már újra az ágyamban pihentem és a könyvet bújtam. Egyszer csak valaki kopogott.
- Gyere! - szóltam ki.
Danielle mosolygós arccal jött be. Én egyből felpattantam és megöleltem őt.
- Liammel lemegyünk eszünk valamit, esetlen velünk tartasz?
- Nem akarok zavarni... - léptem hátrább.
- Nem zavarsz! Vegyél fel valami melegebb ruhát!
Ő kiment, én pedig felvettem egy farmert, pólót majd egy pulcsit. Telefonomat a zsebembe tettem és már mentem is. Lent vártak rám, én pedig azonnal csatlakoztam is. Dani mellé álltam, majd már mentünk is. Egész úton beszélgettünk, és mindent elmondtam neki, ami a stúdióban történt. Liam elmondta, hogy nagy esély, hogy hamarosan végre elkezdhetjük az albumomat felvenni, aminek roppant mód örülnék. Beültünk egy étterembe, ahol persze egyből Liammel akartak képet csinálni. Ő mosolyogva igent mondott, mi addig leültünk és néztük mit tudnánk enni. rendeltünk, közben Liam is csatlakozott hozzánk.
Hirtelen megszólalt a telefonom, és amikor elővettem anyu neve villogott rajta. Mosolyogva vettem fel.
- Szia anyu! - köszöntem a telefonba.
- Szia kincsem. Hogy vagy? Album? - kérdezte azonnal.
- Köszönöm jól vagyok, éppen Liammel és Danival vacsorázunk, amúgy meg még semmi sincs az albummal...
- Úgy is hamar meglesz minden! - nevetett a telefonba.
Amikor kihozták a kaját, elköszöntem anyutól és letettem. Ami viszont feltűnt, hogy a szokásosnál is jobb kedve volt. Ez természetesen teljesen érthetetlen számomra, de lehet csak örül, hogy végre hall felőlem. Nem tudom, de majd máskor biztos rákérdezek.
A vacsorát Liam állta, majd elég későn, de a szálloda felé vettük az irányt. Amint beléptünk a halba, Liam telefonja kezdett el csörögni.
- Paul... - mondta értetlenül. - Biztos a fiúk! - felsóhajtott.
Ez most mégis mit jelentsen?
- Mond! - szólat Liam majd hamar le is sokkolta valami. - Oké... mi a halban.. Persze, azonnal!
Letette.
- Mi a baj? - kérdeztem.
- Dani, Liz menjetek fel! - mondta.
Danira nézett, aki csak bólogatott.
- Mond már! - emeltem fel a hangomat!
- Bakker... - mondta Liam és kiment.
Hamar láttuk miért, mert a fekete kocsi éppen akkor parkolt le. Viszont akik kiszálltak belőle már cseppet sem volt boldog. Niall és egy barna hajú lány szálltak ki. Egymásba karoltak, majd amikor kiszálltak csak falták egymást.
A szívem darabokra hasadt... csak ott álltam, és nem is bírtam semmit sem felfogni. Ők egyszerűen bejöttek, majd elsétáltak, egyenesen a lifthez, és eltűntek. A lábaim meginogtak, majd egyszerűen a földre zuhantam és csak sírtam. Hogy teheti ezt? Miért?
Éreztem, hogy valaki felkarol, és a karjaiba vesz. Nem érdekelt, a fejemet a vállára hajtottam és csak sírtam. Nem tudom hová vitt, csak azt, hogy egy puha ágyra fektet le, majd csak befekszik mellém. Ahogy a pólójába szagoltam, megéreztem rajt a cigiszagot.
- Zayn... - nyöszörögtem.
- Aludj! - hallottam meg rekedtes hangját.
A hátamat simogatta, engem pedig hamar ellepett az álom...
Reggel borzalmas fejfájással ébredtem, a szemeim pedig még mindig ontották a könnyeket. Felültem az ágyon, Zayn egyből rám nézett, az asztalnál ült, de egyből mellém pattant.
- Liz... - mondta szomorúan.
Én megöleltem őt.
- Semmi baj... - simogatta a hátamat.
- Niall megcsalt... - szipogtam és elengedtem őt. - Mit tegyek?
Gyönyörű mogyoróbarna szemeibe néztem.
- Szereted, de ő ezt a szeretetet semmibe nézte. Hallgass a szívedre, és hallgass az eszedre! Tudom, hogy jól döntesz! - mondta és egy puszit nyomott a fejemre.
Igaza van. Niall mocskosan eldobott magétól, és ezt csakis magának köszönheti. Zayn odaengedett a gépéhez, és töröltem minden olyan twittert amit egymásról tettünk ki. 16 éves vagyok, túlságosan elhittem azt amit nem kellett volna, túlságosan beleéltem magam a boldog végbe.
Megtöröltem a szememet, majd kimentem. Liam és Dani szobájába kopogtam be.
- Tessék... - szólt ki Liam.
Én benyitottam.
- Kicsi lány! - jött egyből oda Dani.
Az én szemeim könnybe lábadtak, de megpróbáltam erős maradni.
- Esetleg megoldható, hogy valakihez átmenjek? - kérdeztem tőle.
- Hozááám! - jött be Hazza!
Én mosolyogtam csak rajta. Megkértem őket, hogy jöjjenek velem, mert féltem egyedül bemenni a szobába. Amikor benyitottam, a csaj állt velem szemben. Csak rám mosolygott, majd el is húzott. Én a kezemet ökölbe szorítottam, majd csak bementem. Niall az ágyon aludt. A hasán volt a takaró, és nem volt rajta felső. Bele sem mertem gondolni, mit tettek, csak vettem egy mély levegőt, majd lehunytam a szememet, és elfordítottam a fejemet. Nagyon gyorsan elkezdtem a cuccaimat beledobálni a táskába, majd a fürdőben is összepakoltam. Niall nem kelt föl, aminek roppant mód örültem. Átmentünk Hazza és Zayn közös szobájába. Zayn volt olyan kedves és nekem adta az ágyát, amire én csak leültem.
Elővettem a telefonomat, és az orvosomat hívtam fel, hogy szeretném hogy levegyék a gipszemet, és holnapra adott is nekem egy időpontot. Nagyon is örültem ennek. De az álom nem tartott sokáig... valaki kicsapta az ajtót, és én nem akartam őt ott látni....