15. fejezet

Ez egy csöppet lazulósabb feji lett, de a kövi ennél már sokkal jobb lesz és cukibb! :D Hehehe ♥

Dorinaa: Ebben már látható lesz a változás! :D 

demon: Zaynnek még lesz beleszólása a kapcsolatba, ennyit elmondhatok! 

Trixi: Tessék, itt van, de szét ne szedd! :P 

Lena: Igen, manót szeretni kell! ♥

Bogi: Köszönöm, és itt a folytatás! :D 

Zsófii: Köszi, de azt hiszem a meglepivel még egy picit várni kell! :D 

Furcsa.....

/Lizzy szemszöge/

Az öltözőben voltam, és csak skáláztam, meg próbáltam öltözködni. Úgy döntöttem, hogy semmi lassú számot nem fogok énekelni, inkább pörgőseket. Mert ez még is csak egy One Direction koncert, inkább csak felpörgetem az embereket.

Egy fekete oldalpántos ruhát húztam fel, hozzá pedig egy kötött hatású nadrágot, hozzá pedig egy cipőt ami nagyon is tetszett, és nem mellesleg még kényelmes is. Jöhetett pár kiegészítő, majd csak a hajamat megfésültem, és egy kis sminket tettem fel.

Kicsit izgultam ,de talán már annyira nem mint a Londoni fellépésen. Amint végeztem kimentem, és éppen a riporterek hagyták el a fiúk öltözőjét. Én nem szóltam semmit sem. bekopogtam, majd csak bementem hozzájuk.

- Oké, én teszem amit kell, de ha valaki is fújozni fog, én komolyan mondom lejövök! - mondtam komolyan.

- Akkor jövök én... És jól megdobálom! - mondta egy hatalmas mosollyal Niall.

- Ez kedves... - mondtam elég halkan.

- Liz! - jött be Paul.

Tudtam ez mit jelent. Fogtam egy vizet, ittam belőle, majd a színpadig skáláztam, aztán csak a kezembe adták a mikrofont.

***

Esküszöm, ezt rendszeresen fogom csinálni. Mindenki imádott, de persze na fiúk nagyobbat aratnak. A koncert alatt Niallt figyeltem, akiről lerítt hogy nem adott bele apait anyait. Egy kicsit sajnáltam őt, de ez nem változtatott azon a tényen amit velem tett.

Míg ők egy utolsó dalt előadtak, én addig elmentem átöltözni. Ahogy az öltözőbe mentem, egyből felhúztam a ruháimat, majd eltettem a fellépős ruhámat. ahogy kijöttem a srácok is lejöttek a színpadról. Zayn mosolyogva ölelt meg majd már ment is. Én úgy döntöttem, amíg várom őket, kicsit kimegyek a rajongókhoz. Ahogy kiléptem, egyből megrohamoztak. Én mosolyogva osztottam az autogramot, és a képeket is mosolyogva tűrtem el.

De Paul hamarosan jött, hogy mennünk kell, így elindultunk a kocsi felé. hirtelen csak annyit láttam, hogy Niall fekete ruhában rohanni kezd, majd egy kocsi beül és már megy is.

- Paul... - néztem rá.

De egyesen befelé vezetett. Nem értettem semmit sem. Bent Danielle várt rám. Egy nagy utazótáska volt nála. 

- Mi a fene van itt? - néztem értetlenül.

Hirtelen a többi srác is feltűnt. Én értetlenül néztem rájuk.

- Ma el kell utaznod Orlandóba. A stúdióba kell menned... - mondta Zayn.

- De nem... Veletek megyek!

- Sajnos nem... - mondta Zayn.

Értetlenül néztem, de elmondták, hogy kell menni meg minden. Dani nekem adta a táskámat, majd mondta, hogy a többi cuccot majd a srácok hozzák. Én nem is akartam elhinni mi van itt. A repülőjegyet a kezembe nyomták majd utamra engedtek. Egy taxi már kint várt rám. Beültem és mentünk a repülőtérre. Amikor kiszálltam a kocsiból bementem, és egyből mentem ahová kell.

***

Még mindig nem tudom mi a fenének kell ez az egész. Hiszen csak ráért volna azaz album két napig.

Morcosan szálltam le a gépről. Fogtam a cuccaimat, kimentem és fogtam egy taxit, majd a nekem felírt címet mondtam neki. A szálloda előtt senki sem volt. Kifizettem a taxit, majd fogtam magam és bementem. Elkértem a foglalt szobát, aztán pedig egyenesen a negyedikre mentem fel. Megkerestem a szobát, benyitottam és ledobtam cuccaimat az ágyra. Volt egy kis asztal is bent, amin egy csokor virág hevert, és egy boríték. Odamentem, és a borítékon az én nevem állt. Kinyitottam és olvasni kezdtem.

"Kedves Elizabeth.

Sajnálom hogy ide rángattalak, de azt hiszem megérte. Hogy miért? Hamarosan megtudod. Holnap reggel egy újabb levél vár rád...  Ne aggódj, vigyázom rád! xx"

- Mi a fene... - morogtam, majd csak a virágot egy vázába tettem.

Leültem az ágyra és percekig csak ültem. Miért kellett ide jönnöm? Kezd ez nagyon idegesítő lenni.

De mielőtt majdnem káromkodásba fojtottam volna ki magamat, eldöntöttem ,hogy inkább kipakolom a cuccaimat. Amint ezzel megvoltam, felhúztam a pizsimet majd álomra hajtottam a fejemet.

reggel arra ébredtem, hogy kopognak. Kikászálódtam az ágyból, és kinyitottam az ajtót, de nem állt senki sem az ajtóban. Körbenéztem, de senki sem volt fent. Csak egy tálca hevert az ajtó előtt rajt reggelivel, és egy szál rózsával. Felvettem, majd bementem és a lábammal betettem az ajtót. A tálcát az asztalra tettem le, majd a borítékot is kivettem a bögre alól. Egyből kinyitottam majd csak olvasni kezdtem.

"Jó reggelt!

Gondolom már rájöttél, hogy nem az album miatt jöttél ide. De ne aggódj, az album dolgot elmondom, ha végre találkozunk.

Tudod Orlandóban sok gyönyörű hely van, én az egyiken várlak téged. Szeretném ha kettesben lehetnénk, és csak lennénk... tudom mindent elrontottam, de remélem ma eljössz, és velem leszel, szeretnék mindent jóvá tenni!"

A szemeim könnybe lábadtak. El sem hiszem... Niall képes volt ide ráncigálni, és még meglepetést is csinál nekem. Lehet alábecsültem azt amit nem kellene. Remélem ma végre sikerül tényleg megbeszélnünk mindnet.

A levél végén ott volt egy kis leírás, hogy hová kell mennem. Mosolyogtam csak az egészen, majd a szekrényemhez mentem és lekezdtem keresgélni. Az ágyra előkészítettem azt a ruhát amit majd este fogok felvenni. Én pedig csak valami kis rövid ruhát húztam magamra, majd fogtam a telefonomat és már mentem is. Arcomon hatalmas mosoly volt. Ahogy leértem ,egyenesen kifelé mentem, és kint már pár lány volt, akik halk sikolyokkal fogadtak. Mosolyogva jöttek oda hozzám, kértek autogramot és közös képet.

Én csak mosolyogtam, és ezt el sem lehetett voltan rontani. Megcsörrent a telefonom, majd elnézést kértem a lányoktól és elindultam, majd a telefonomat is felvettem.

- Szia Zayn! - köszöntem mosolyogva.

- Szia Kicsi, nah hogy vagy?

- Köszönöm jól, és köszi mindegyikőtöknek! - nevettem.

- Majd ha minden oké akkor köszönj bármit is! - sóhajtott.

Még percekig csak beszéltünk, majd elköszöntem tőle, és letettem. Vettem pár dolgot, meg persze egy nagyon szép fülbevalót, majd olyan három felé visszamentem a szállodába. Amikor visszaértem, bezárkóztam, majd csak ledobtam cuccaimat az ágyra. A két borítékot gondosan eltettem, aztán pedig csak ledobtam a ruhát magamról, és egyenesen a fürdőbe mentem.

Beálltam a zuhany alá és csak hagytam, hogy a víz lemossa rólam minden egyes bajomat. Most már semmi mást sem akartam, csak látni őt. Annyira hiányzik az a kis fogszabályzós srác, aki folyton csak nevet, és ölel. Hiányozik az esti jó éjt ölelés, és a csókjai.

Fel sem akartam fogni, hogy ennyire hiányzik nekem. Könnycseppek folytak végig arcomon, és egybefolytak a vízzel.